Mindenható Isten miért teremtett a világ kezdetén tökéletlen lényeket (dinoszaurusz, előemberek), amiket később elpusztított?
"Mesélj. Engem meg ez érdekelne. Neve is van, dokumentálva/bizonyítva van? Hol található pontosan a becsapódás helye? Milyen összetételű volt az "aszteroida" amiről beszélsz? Nyilván, egy ekkora objektumnak, még a légkörben való felizzása és a becsapódás után is fellelhetők maradványai nem? Szóval melyik is ez (az "eset")?"
A kérdés értelmetlen -- nincs "tökéletes" lény, e mód nem is nevezhetjük a korábban létezetteket tökéletlennek. Ők is olyan élőlények voltak, mint mi, és az, hogy nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni a környezetükben beállt változásokhoz, velünk is ugyanúgy megtörténhet.
80-as: Én azt írtam: bizonyítva és dokumentálva. Ez nem az. Olvastad te egyáltalán az általad linkelt wikipédéa szösszenetet? Találgatások, feltételezések, egymásnak ellentmondó kutatói vélekedések. Miért nem mindjárt natgeós, vagy spektrumos filmecskéket ajánlasz? Az ugye megvan, hogy már eleve az elején ilyeneket állít: "Az izotópanalízis alapján a becsapódásra a kréta időszak végén, durván 65 millió évvel ezelőtt kerülhetett sor"?
Kőzetekre nem létezik megbízható izotópos kormeghatározási módszer, akkor mit is vizsgáltak? A tudományban nincs olyan, hogy "lehetett", "akik szerint", "feltételezik", "arra utalnak", "becslések szerint", "szabadíthatott fel", "legnagyobb feltételezett", "okozhatott", "hozhatott létre", "megszakadhatott", "megnövelhette", "tehette", (nem írom tovább, baromi unalmas) Vagyis a tudományban NEM férnek meg a találgatások, homályos utalgatások, hangos elmélkedések, a tudomány ugyanis nem bulvár műfaj. Ilyen alapon én is jöhetnék azzal, hogy a szénatom "létrejöttéért" Isten a felelős, vagy a gyenge és erős kölcsönhatás állandóiért, mert eléggé egyértelmű jelei vannak, de az sem lenne tudományosabb, mint ez a "valszeg így vót" mesedélután a dinoszauruszok vélt halálát okozó vélt aszteroidáról. Ez a "ha" meg "talán" meg "szerintem" hozzá se szagol az egzakt tudománynak bocsi. Nem elég valamit határozottan és jó hangosan állítani, bizonyítani is kell és ez nem bizonyított.
A Wikipédia cikkekben az a jó (normális esetben), hogy fel vannak tüntetve a források. Maga a cikk csak az ezekből levont általános következtetéseket foglalja össze az általános olvasó számára, aki komolyabb bizonyosságra vágyik, turkáljon a megjelölt források között.
Sokan hozzák fel ezt az "ez így nem tudományos" szöveget, pedig DE, éppen hogy így KELL tudományos írásokat megfogalmazni. A tudományban ezt a fajta "beszédmódot" használják. A "talán", "valószínűleg", meg a hasonló szavak a tudományos írások lényeges részei, éppen azért, mert a tudósok készek felülvizsgálni és megváltoztatni saját feltevéseiket, elméleteiket, ha új adatok, bizonyítékok kerülnek elő. Ők ilyen előrelátó, őszinte emberek.
Most akkor nem értem, mi van. Előbb az a baj, hogy nem biztosak a mondandójukban, aztán meg az, hogy igen?
Az a tudós, aki nem ismeri el, hogy az elmélete a későbbiekben változtatásra szorulhat, egy segg. Mint mondtam, ez szimpla előrelátás. Ha valaki azt írja, hogy "ez biztos így van", de később új adatok rácáfolnak a kijelentésére akkor ő marad a hülye. Éppen ezért sem állítanak tutibiztosat olyan ügyekben, amik még nincsenek lezárva.
Hazaredtem
Itt a környék topográfiája
Azt ne mondd hogy nem vagy képes ezen fellelni egy krátert.
70-es: Ki beszélt erről? Mert én még hasonlókat sem állítottam, olvass vissza. Ha az input rossz, az output is az lesz. Felismerek én sok krátert, nem ez volt kérdéses, hanem a belőle levont TÉNYSZERŰEN KÖZÖLT következtetés.
83-as: Igen, kell is. Így halad előre a tudomány, amelynek szerves részét képezi a meglévő információk alapján felállított modellezés és extrapolálás, ahogy a definíció és tétel felállítás, bizonyítás, és a cáfolhatósá elve is. Az már más kérdés, ha időközben megerősítést, vagy cáfolatot nyer egy adott elmélet, de mindenképp szükséges valamiféle kiszámíthatóság. A kérdező tényként hivatkozott a dinoszauruszok és egyéb akkori létformák tömeges pusztulását előidéző aszteroidára, holott az csak feltevés. Nem hülyeség, egy elmélet, de NEM tény és NEM bizonyított. Arról nem szólva, hogy a fenti elméletnek ellentmond az a számos paleontológiai lelet, amelyek arról tanúskodnak, hogy az emberek és a dinoszauruszok egy időben léteztek. Szóval, most vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkettő, de akkor korrigálják valahogyan az elméletet, mert így felbukik a saját lábában.
Továbbá hadd hangsúlyozzam újra (úgy látszik előzőleg elkerülte némelyek figyelmét, hogy ez NEM a valláskritika hanem a VALLÁS szekció. A valláskritika egyel lejjebb található, a bal oldali menüpontok segítenek oda navigálni, ha valaki mindenképp abba az irányba tendál)
"Arról nem szólva, hogy a fenti elméletnek ellentmond az a számos paleontológiai lelet, amelyek arról tanúskodnak, hogy az emberek és a dinoszauruszok egy időben léteztek. Szóval, most vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkettő, de akkor korrigálják valahogyan az elméletet, mert így felbukik a saját lábában."
Az ilyen leletek eddig rendre elbuktak az alaposabb vizsgálatoknál, többjük vagy randa félreértelmezésnek vagy egyenesen hamisítványnak bizonyult. Néhányat, már amennyire én tudom, nem is engedték, hogy független szakértők megvizsgálják.
Én úgysem tekinteném a két álláspontot egyenrangúnak -- a kihalási esemény és a becsapódás közti összefüggésre (meg eleve a kihalásra magára) vonatkozó bizonyítékok messze, messze fölülmúlják mind számban, mind meggyőző erőben, mind pedig a többi ismeretünkkel való összeegyeztethetőségben azokat, amelyek ezt a "dinó és ember együtt élt" agyrémet állítólagosan megalapoznák.
A két elmélet közül az egyik tényleg szorul korrigálásra, sőt talán mindkettő, de inkább ez a Frédi-Bénis.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!