Miért volt régen más?

Írnál konkrétán egy példát?

Hiszen minden esetben más a helyzet.

Kedves Kérdező:

A kérdésed nagyon jó.

Ám egy valamit ne felejts el.

Az eredeti írásokban nem történt meg az, hogy Jézushoz vittek egy asszonyt, és ilyet mondott volna, ez egy apokrif fordítás.

Jézus határozottan kijelentette, hogy Ő ne eltörölni jött a törvényt hanem betölteni.

És amíg nem kötötte meg az Új szövetséget, ő maga is betöltötte a Mózesi törvényt, vagy is a megkövezést, nem akadályoztathatta volna meg ha történt volna is ilyen.

az újszövetség megkötése után a keresztények két új parancsolatot kaptak, amit ha betartanak akkor valójában betöltik a Mózesi törvényt. Egy Törvényt betölteni, vagy megtartani két dolog.

Jehova és Jézus is nagyon jól tudta, hogy teljesen megtartani egy tökéletlen ember nem tudja, de igyekezhet betölteni, vagy is engedelmeskedni az alapelveknek.

Az alapelvek pedig állandóak, míg a törvény módosítható, vagy eltörölhető.

Ezért ma egy keresztény ha házasság törést követ el, akkor nem azonnali kivégzést kap, hanem egy más fajta szesztenciát kap, változtathat az életmódján, ha nem teszi akkor majd azon a napon megkapja a büntetését.

Köszönöm:

Katy Wever

A dolog ott kezdődik,hogy Isten nem parancsolt kegyetlenségeket egy népnek sem:

"Jak 1,13 „SENKI SE MONDJA, MIKOR KÍSÉRTETIK: AZ ISTENTÕL KÍSÉRTETEM: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, Õ MAGA PEDIG SENKIT SEM KÍSÉRT. 14Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. 15Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz. 16Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! 17Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka."

Amiket olvashatsz az ószövetségben,hogy "halállal lakoljon" stb...azok a Jézus által képviselt Istenkép elferdítései,sátáni forrásból erednek.

Az ÓSZ és ÚSz egymástól elválaszthatatlan, felbonthatatlan.

A római levélben Pál kifejti: a törvénynek nem volt hatalma a bűntől megszabadítani senkit sem, csak a bűn felismerésére szolgált. Miután Krisztus eljött, a kegyelemnek viszont már volt hatalma megváltani valakit a bűnből.

Jézus a kegyelem által az asszonyt nem csak felmentette a bűnből, hanem azt is mondta neki: eredj el és többé ne vétkezzél! A törvényt ismerte, tudta, hogy meg kell halnia, mégis a paráznaság annyira vonzotta, hogy az életével is kész volt fizetni a bűnéért. Jézussal való találkozása után megváltozott az élete: a bűnöző, parázna élet helyett igazságos, szent életet élhetett.

Ez így igazságos: a kegyelem révén a bűntől megszabadult, és igazságos életet élt. A törvény erre mikor volt képes? Azon kívül, hogy kárhoztatja az embert, mikor is szabadított meg bárkit is a haláltól? Soha! Ez az, amit a farizeusok és írástudók nem láttak át.

Kedves kérdező!

Tényleg azt gondolod, hogy az rossz dolog, ha valaki elveszi a jogos ítéletet a bűnéért? Az Isten büntetése mindig igazságos és helyes, mi is részesülünk belőle, ha ugyan fiak vagyunk és nem korcsok (Zsid.12:5-11).

A korábbi szövetség lényege az volt, hogy tanítást adjon Izraelen keresztül minden népnek az Isten tökéletes törvényéről, és arról, hogy azt senki ember nem képes önmagától megtartani, megcselekedni, még akkor sem, ha elméletben egyetért vele. Minden azért történt meg a választott néppel és íratott le, hogy tanuljunk belőle, mivel nincs különbség izraelita és más nemzetbeli közt, mindannyiunkban ugyanaz a bűnre hajló természet van, egyetlen más nép sem csinálta volna másként a dolgokat - épp ezért tudunk mi is tanulni belőle.

Nekik nem volt "rossz", ellenkezőleg, az Örökkévaló közvetlenül kommunikált velük, elküldte Orcája Angyalát, a prófétákat, királyokat, hogy igazságosan kormányozzák a népet. Bizony jó dolguk volt, és mindazok, akik engedelmeskedtek, bőséges áldásban részesültek ezen a földön.

Szerintem a mai szabados erkölcsű világban nehezebb egy igaz ember sorsa (amilyen volt pl. Lót élete Sodomában, ahol gyötrődött a lelke a sok istentelenség miatt, 2Péter 2:7-8). Ráadásul a Teremtő nem egyetlen földi életben gondolkodik, hanem az örök mennyei életünkre "készít fel" bennünket a mostani korszakokban. A végcél szempontjából a paráznaság miatti halál valójában a jót szolgálta, és ha visszanéz majd az ember, akkor elmondhatja:

""Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.""