Mikor pusztult el a Jeruzsálemi templom?

A Biblia világosan megállapítja, hogy volt egy 70 évig tartó fogság. Szilárd bizonyítékok támasztják alá – és a legtöbb tudós is elismeri –, hogy a zsidók i. e. 537-ben tértek vissza a hazájukba. Ha ettől az évtől visszaszámolunk 70 évet, akkor Jeruzsálem pusztulásának ideje i. e. 607-re esik. Igaz, hogy az ókori történetírók és Ptolemaiosz királylistája ellentmond ennek az évszámnak, ám az írásaik hitelességét illetően jogos kérdések merülnek fel. Ezért hát nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy felülbírálják a Biblia kronológiáját.

uralkodásuk években megadva:

Nabu apla uszur 21 évet uralkodott Béroszosz szerint,20 évet Polühisztor szerint,Josephus nem irt róla dátumot, és ptolemaiosz szerint 21 évet.

2.Nabu kudurri uszur 43 évet Béroszosz szerint,43 évet Polühisztor szerint,43 évet Josephus szerint, 43 évet Ptolemaiosz szerint,

Amél marduk 2 évet Béroszosz szerint,12 évet Polühisztor szerint,18 évet Josephus szerint, 2 évet Ptolemaiosz szerint,

Nergal sar uszur 4 évet Béroszosz szerint, 4 évet Polühisztor szerint, 40 évet Josephus szerint, 4 évet Ptolemaiosz szerint,

Lá basi Marduk 9 hónapot Béroszosz szerint, Polühisztornak nincs adata, 9 hónapot Josephus szerint, Ptolemaiosznak nincs adata,

Nabu naid 17 évet Béroszosz szerint, 17 évet Polühisztor szerint, 17 évet Josephus szerint,17 évet Ptolemaiosz szerint.

Tehát eléggé eltérő adatokat közölnek , nem lehet rájuk hagyatkozni teljes mértékben mint azt sokan teszik.

Ptolemaiosz királylistája: Uruki uralkodók listája

ékirásos táblák alapján:

Kandalánu Kandalánu

Szin sum lísir

Szin sar iskun

Nabu apla uszur Nabu apla uszur

2. Nabu kudurri uszur 2. Nabu kudurri uszur

Amél marduk Amél marduk

Nergal sar uszur Nergal sar uszur

Lábasi marduk Lábasi marduk

Nabu naid Nabu naid

Lábasi marduk sem szerepel az eredeti király listában csak bele csempésték hogy finomitsanak rajta hogy elfogadhatóbb legyen a lista.

megformáztam a szöveget de össze ugrott mindegy, a baloldali a Ptolemaoszi a jobb oldali az Uruku lista ha két azonos nevet egymás mellett találsz akkor mind két listában szerepel ha csak egy név van akkor az csak az Uruki listában szerepel Ptolemaiosz listájáb nem, azaz Szin sum lísir, Szin sar iskun, illetve hivatalosan még Lábasi marduk sem szerepel az eredeti Ptolemaioszi listában .

A BIBLIA kijelenti, hogy a zsidók babiloni fogságának addig kell tartania, amíg letelik a hetven év, hogy beteljesedjen, amit Isten Jeremiás által mondott. Mikor lettek szabadon engedve a zsidók? A perzsa király, II. Kürosz (Cirusz) első uralkodási évében (2Krónikák 36:21, 22). A bibliai és a világi történelem egyezik abban, hogy a babiloni fogság azután ért véget, hogy II. Kürosz meghódította Babilont, majd szabadon engedte a zsidókat, akik i. e. 537-ben visszatértek Jeruzsálembe. Mivel a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy a fogság 70 évig tartott, i. e. 607-ben kellett kezdődnie.

A legtöbb tudós azonban úgy tartja, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. Ez esetben csak 50 évig tartott a fogság. Miért ez az álláspontjuk? Számításaikat olyan ókori ékírásos feljegyzésekre alapozzák, melyek II. Nabú-kudurri-uszurról (Nabukodonozorról) és az őt követő királyokról közölnek részleteket.1 Sok feljegyzést olyan személyek készítettek, akik Jeruzsálem pusztulásakor vagy ahhoz közeli időben éltek. De mennyire megbízhatóak ezek a számítások? Mit tárnak fel az agyagtáblák?

Vizsgáljunk meg különböző célból készült agyagtáblákat, melyekre a tudósok támaszkodnak: 1. Babiloni Krónika, 2. üzleti feljegyzések, 3. csillagászati feljegyzések.

● Babiloni Krónika

Mi a Babiloni Krónika? A babiloni történelem főbb eseményeiről készült agyagtáblák gyűjteménye.2

Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack, az ékírásos feljegyzések kiváló szakértője kijelenti, hogy a Babiloni Krónika nem tartalmaz minden fontos eseményt. Szerinte a történészeknek másodlagos forrásokban is vizsgálódniuk kell, hogy megállapíthassák, mi is történt valójában.

Mit tárnak fel az agyagtáblák? A Babiloni Krónika történelmi feljegyzései hézagosak.3 (Lásd a lenti kiemelt részt.) Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak az erre alapozott következtetések.

● Üzleti feljegyzések

Mik az üzleti feljegyzések? Az újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzések többségében hivatalos elismervények. Keltezésüknél feltüntették a hónapot, a napot és az uralmon lévő király uralkodási évét. Például az egyik ilyen tábla szerint egy ügyletre niszannu 27-én, Babilónia királyának, II. Nabú-kudurri-uszurnak a 11. évében került sor.4

Amikor a király meghalt vagy eltávolították a trónról, az év fennmaradó hónapjait az új uralkodó trónra lépési évének tekintették.5 Más szavakkal, ugyanabban a babiloni naptári évben váltották egymást. Ennek fényében logikus, hogy az új uralkodó trónra lépési évében készült tábláknak az előző király utolsó uralkodási hónapjánál későbbi keltezésűeknek kellett lenniük.

Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack számos, újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzést megvizsgált. A British Museum a rendelkezésére bocsátott még nyilvánosságra nem hozott szövegeket. Ronald H. Sack 1972-ben azt írta, hogy ezek alapján nem állnak meg a korábbi számításai azzal kapcsolatban, hogy mikor váltotta egymást a trónon II. Nabú-kudurri-uszur és a fia, Amél-Marduk (más néven Evil-Merodák).6 Hogy miért? Az addig ismert táblák szerint II. Nabú-kudurri-uszur az utolsó, azaz 43. uralkodási évének a 6. hónapjában még hatalmon volt. Ám az újonnan megfejtett táblák, melyek az utána következő királynak, Amél-Marduknak a trónra lépési évéből valók, feltételezhetően ugyanannak az évnek a 4. és 5. hónapjában keletkeztek.7 Ez nyilvánvaló ellentmondás.

Mit tárnak fel az agyagtáblák? További eltérések is vannak. Például a feljegyzések szerint II. Nabú-kudurri-uszur még a 10. hónapban is uralkodott, 6 hónappal azután, hogy az utódja vélhetően már elkezdte uralmát.8 Hasonlóképp ellentmondásokba botlunk, ha megvizsgáljuk, mikor követte Amél-Mardukot a trónon Nergal-sar-uszur.9

Mi a jelentősége ezeknek az eltéréseknek? Ahogy azt már említettük, a Babiloni Krónikában fellelt hézagok arra engednek következtetni, hogy nem áll rendelkezésünkre teljes időrendi feljegyzés.10 Előfordulhat, hogy mások is uralkodtak a felsorolt királyok között? Ha igen, akkor az újbabilóniai időszakhoz további éveket kell hozzáadni. Tehát sem a Babiloni Krónika, sem az üzleti feljegyzések alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el.

● Csillagászati feljegyzések

Mik a csillagászati feljegyzések? Olyan ékírásos agyagtáblák, melyek a nap, a hold, a bolygók és a csillagok állásáról tájékoztatnak, és történelmi adatokkal vannak kiegészítve, például egy adott király uralkodásának az évével. A lent látható csillagászati naptár említést tesz arról, hogy Nabú-múkin-zéri 1. évének 1. hónapjában holdfogyatkozás volt.11

Mit mondanak a szakértők? Egyetértenek abban, hogy a babilóniaiak részletes táblázatokat dolgoztak ki, hogy a lehető legpontosabban megállapíthassák, mikor fognak bekövetkezni a holdfogyatkozások.12

De vajon azt is ki tudták számolni, hogy mikor voltak holdfogyatkozások a múltban? John Steele professzor megjegyzi: „Lehetséges, hogy a legkorábbi holdfogyatkozások némelyikét a szöveg összeállításakor számolták ki úgy, hogy a képleteket visszamenőleg alkalmazták.” (Kiemelés tőlünk.)13 David Brown professzor úgy véli, hogy a csillagászati táblázatokban szereplő eseményeket röviddel a megtörténtük előtt számolták ki, ennek ellenére elismeri, hogy lehettek olyan „előrejelzések” is, melyeket az írók utólag határoztak meg az i. e. IV. században vagy később.14 Ha valóban utólagos számítások voltak, megbízhatunk-e bennük teljes mértékben, anélkül hogy megerősítenénk más bizonyítékokkal?

Tekinthetjük-e pontosnak a holdfogyatkozáshoz fűzött történelmi információt pusztán azért, mert a megadott időpontban bekövetkezett a holdfogyatkozás? Nem feltétlenül. Robartus J. van der Spek tudós ezt mondja: „A feljegyzéseket csillagászok, nem pedig történészek készítették.” Szerinte a táblákon a történelmi feljegyzések meglehetősen elnagyoltak, és ezért nem árt az elővigyázatosság.15

Mit tárnak fel az agyagtáblák? Példaként lássuk a VAT 4956 táblát. Első sorában ez áll: „Nabú-kudurri-uszurnak, Babilónia királyának 37. éve.”16 Majd részletesen megadja a holdnak és egyes bolygóknak az állását különböző csillagokhoz és csillagképekhez viszonyítva. Egy holdfogyatkozásról is említést tesz. A tudósok úgy tartják, hogy az égitestek helyzetének ez a leírása i. e. 568–567-re illik rá, és így II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 18. éve, amikor is elpusztította Jeruzsálemet, i. e. 587-re esik. De vajon ezek a csillagászati adatok csak és kizárólag i. e. 568–567-re illenek rá?

A tábla megemlíti, hogy a holdfogyatkozás a számítások szerint a 3. babiloni hónap, azaz szimánu 15. napján következett be. Tény, hogy i. e. 568-ban ebben a hónapban, a Julianus-naptár szerint július 4-én volt egy holdfogyatkozás. Ám 20 évvel korábban, i. e. 588. július 15-én is volt egy holdfogyatkozás.17

Ha i. e. 588 volt II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 37. éve, akkor a 18. éve i. e. 607-re esik, pontosan arra az évre, amelyre a Biblia kronológiája Jeruzsálem pusztulását teszi. (Lásd a lenti időegyenest.) De van-e további bizonyíték a VAT 4956 táblán az i. e. 607-es év mellett?

Az említett holdfogyatkozáson kívül a tábla 13 esetben a hold, 15 esetben pedig egyes bolygók helyzetét adja meg bizonyos csillagokhoz vagy csillagképekhez viszonyítva.18 Ezenkívül 8 esetben a nap-, illetve holdkelte és -nyugta közötti időtartamot adja meg.18a

Mivel a holdra vonatkozó adatok sokkal megbízhatóbbak, a kutatók gondosan elemezték a holdnak a VAT 4956 táblán megadott 13 helyzetét. Egy olyan számítógépes programmal vizsgálták az adatokat, mely meg tudja mutatni az égitestek helyzetét egy múltbeli időpontban.19 Mire jutottak? Míg i. e. 568–567-re nem illett rá mind a 13 leírás, addig 20 évvel korábbra, i. e. 588–587-re igen.

A 26. oldalon lévő VAT 4956 reprodukciós táblán látható egy ilyen példa. A tábla a 3. sorában feltünteti, milyen helyzetben volt a hold a babiloni niszannu hónap 9-ének éjjelén. Ám azok a tudósok, akik megállapították, hogy i. e. 568-ban (csillagászati időszámítás szerint –567-ben) történt ez az esemény, elismerték, hogy abban az évben a hold nem niszannu 9-én, hanem niszannu 8-án volt ebben a helyzetben. Hogy alátámasszák az igazukat, azzal érveltek, hogy az írnok hibázott, és 9-est írt 8-as helyett.20 Ám a holdnak a 3. sorban lejegyzett állása i. e. 588-ban hajszálpontosan niszannu 9-re esett.21

Mindebből az látszik, hogy a VAT 4956 csillagászati tábla legtöbb adata szerint II. Nabú-kudurri-uszur 37. uralkodási éve az i. e. 588-as évnek felel meg. Így azt támasztja alá, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el, ahogy arra a Biblia is utal