Mikor pusztult el a Jeruzsálemi templom?

a biblia egyèrtelmûen arra mutat hogy a zsidòk 70 èvig voltak fogsàgban Jeremiàs25:1;2;11. 2.Nabú-kudurri-usszur uralkodàsa alatt kètszer tàmadta meg jeruzsàlemet, kèt különbözõ èvben, a hetven èves idõszak biztosan nem az elsõ tàmadàskor kezdõdött mivel nem rombolta le a templomot, csak foglyokat vitt magàval, egy zsidò làzadàst követõen tèrtek vissza a Babiloniak tisri hònapban azaz szeptember oktòber környèkèn 2Kiràlyok 25:25-26

Ahhoz hogy megèrtsük hogy mikor volt pontosan jeruzsàlem pusztulàsa meg tudnunk pontosan hogy mikor èrt vèget a 70 èves fogsàguk. Ezsdràs ès Dàniel pròfèta is sokat goondolkodott hogy mikor èr vèget , felismertèk hogy a 70 èv vège összefüggèsben àll 2.Kürosszal azaz Cìrusszal

2Krònikàk 36:21,22. Ezutàn Cìrusz kiadott egy rendeletet Uralkodàsànak 1. èvèben amikor is bevette babilont i.e. 539. erre a bizonyìtèkok: Sziciliai Diodòrosz i.e.80-20. azt irta hogy 2.Kürosz az 55.olimpiàsz elsõ èvèben lett Persia uralkodòja ez i.e. 560 ban volt

Hèrodotosz feljegyezte hogy 2.Küroszt 29 èvi uralma utàn azaz 30 èvesen öltèk meg azaz i.e.530 ban

Èkìràsos tàblàkon az szerepel hogy 2.Kürosz halàla elõtt 9 èvig uralkodott Babilon területèn. Tehàt ha a halàlàtol i.e.539 ben visszaszàmolunk 9 èvet akkor megkapjuk hogy i.e. 539 ben vette be Babilont

A BM 33066 èkiràsos tàblàn az àll hogy 2.Kürosz i.e.530 ban halt meg. Említèst tesz mèg kèt holdfogyatkozàsrol melyek 2.Kürosz fiànak ès utòdjànak 2.Kambüszèsznek a 7. èvèben voltak. E kèt hold fogyatkozàst az i.e. 523. julius 16 àn ès i.e. 522. januàr 10 èn voltak. ìgy 2.Kambüszèsz 7. èvènek a kezdete i.e. 523 tavaszàra tehetõ

Ez azt jelenti hogy az elsõ uralkodàsànak ève i.e.529 ben volt.Vagyis 2.Kürosz utolsò ève i.e. 530 ban volt ebbõl adòdòan i.e. 539 ben kezdett uralkodni Babilònia területèn.

Elolvastam a dolgozatodat jól érveltél abban hogy Dániel könyve igen is megbízható az évszámoknak is jól utánna néztél de egy gond van a dologban a dolgozatod évszámainak megvizsgálásához Ptolemaiosz királylistáját használtad.

Azok a történetírók, akik a Jeruzsálem lerombolása körüli időben éltek, eltérő információkat közölnek az újbabilóniai uralkodókról. Az információik alapján készített kronológia nem egyezik a Bibliáéval. De mennyire megbízhatóak a feljegyzéseik?

Az egyik ilyen történetíró a babilóniai származású Bérószosz, aki Bél papja volt. Eredeti művének, a körülbelül i. e. 281-ben készült Babülóniakának csak töredékei maradtak fenn más történetírók munkáiban. Bérószosz azt állította, hogy olyan könyveket használt fel, melyeket nagy gonddal óvtak Babilonban.1Vajon megbízható történetíró volt? Nézzünk egy példát!

Bérószosz azt írta, hogy az asszír király, Szín-ahhé-eriba (Szanhérib) a testvére után került trónra. Utána a fia, Assur-ah-iddina (Eszarhaddon) uralkodott 8 évig, majd Samas-sum-ukín 21 évig (Babyloniaca III, 2.1, 4). Azonban babilóniai történeti dokumentumok, melyek hosszú idővel Bérószosz előtt készültek, azt írják, hogy Szín-ahhé-eriba nem a testvére, hanem az apja, II. Sarrukín (Szargón) után került a trónra; Assur-ah-iddina 12 évig uralkodott, nem pedig 8 évig; és Samas-sum-ukín 20 évig, nem pedig 21 évig. Robartus J. van der Spek tudós megjegyezte, hogy bár Bérószosz alapul vette a Babiloni Krónikát, saját gondolatait és értelmezéseit is hozzáadta a művéhez.2

Mi a véleményük más tudósoknak Bérószoszról? Stanley M. Burstein, aki alaposan tanulmányozta Bérószosz munkáit, a következőket mondja róla: „A múltban általában történetírónak tartották . . . De a munkája, el kell ismerni, pontatlan. A Babülóniaka fennmaradt töredékei számtalan meglepő hibát tartalmaznak . . . Elfogadhatatlan, hogy egy történetíró ilyen hibákat ejtsen. De Bérószosznak valójában nem is volt célja a történetírás.”3

Mit gondolhatunk az eddigiek fényében? Vajon Bérószosz következtetéseit abszolút pontosnak tekinthetjük? És mit mondhatunk a többi ókori történetíróról, akik többnyire Bérószosz beszámolóira alapozták a kronológiai feljegyzéseiket? Megbízhatóak az írásaik?

Ptolemaiosz királylistája

Az i. sz. II. századi csillagász, Klaudiosz Ptolemaiosz királylistáját is felhasználják, hogy az általánosan elfogadott i. e. 587-es év hitelessége mellett érveljenek. Ez a lista az alapja az ókori történelem kronológiájának, így az újbabilóniai időszaknak is.

Ptolemaiosz mintegy 600 évvel az újbabilóniai időszak után állította össze a listáját. Hogyan állapította meg az első király trónra lépésének dátumát? Csillagászati számításokat végzett, részben holdfogyatkozások alapján. Így tudta kiszámítani, mikor kezdett uralkodni a listáján szereplő első király, Nabú-nászir.4 Christopher Walker, a British Museum munkatársa szerint Ptolemaiosz királylistája azért készült, hogy a csillagászoknak legyen egy kronológiai felsorolásuk, és nem azért, hogy pontos információt adjon a történészeknek a királyok soráról, illetve haláláról.5

„Régóta ismeretes, hogy a királylista csillagászatilag megbízható, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy történelmileg is az” – írja Leo Depuydt, Ptolemaiosz egyik lelkes védelmezője. Depuydt professzor még megjegyzi: „Ami az első uralkodókat illeti [beleértve az újbabilóniaiakat is], a királylistát minden egyes uralkodó esetében össze kellene vetni az ékírásos feljegyzésekkel.”6

Mik ezek az ékírásos feljegyzések, melyek segítenek megállapítani, hogy történelmileg pontos-e Ptolemaiosz királylistája? Egyebek közt a Babiloni Krónika, a királylisták és az üzleti feljegyzések, azaz olyan ékírásos táblák, melyeket az újbabilóniai időszakban vagy akörül élt írnokok készítettek.7

Mire jutunk, ha összevetjük Ptolemaiosz listáját az ékírásos feljegyzésekkel? A „Mennyiben egyezik Ptolemaiosz királylistája az ókori agyagtáblákkal?” című kiemelt rész (lent) a lista egy részét összeveti egy ókori ékírásos feljegyzéssel. Érdekes, hogy Ptolemaiosz csak 4 királyt említ Kandalánu és Nabú-naid között. Azonban az ékírásos uruki uralkodók listája 7 királyt sorol fel e két király között. Vajon a kihagyott királyok uralkodása rövid és jelentéktelen volt? Az egyikük az üzleti feljegyzések szerint 7 évig uralkodott.8

Az ékírásos feljegyzések meggyőzően bizonyítják azt is, hogy az újbabilóniai dinasztia első királyának, Nabú-apla-uszurnak az uralmát megelőzően egy másik király, Assur-etel-iláni uralta Babilóniát 4 évig. És több mint egy évig nem volt királya Babilóniának.9 Ptolemaiosz mindezt kihagyta a listájából.

Miért hagyott ki Ptolemaiosz néhány uralkodót? Nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy nem voltak törvényes uralkodói Babilóniának.10 Például Lá-basi-Mardukot kihagyta az újbabilóniai királyok sorából. De az ékírásos feljegyzések szerint a kihagyott királyok valóban uralkodtak Babilónia felett.

Ptolemaiosz királylistáját általánosságban pontosnak vélik. De mivel hiányos, felhasználható egy hiteles történelmi kronológiához?

Ha ezek a történetírók megbízhatóak, miért közölnek eltérő adatokat?

BÉRÓSZOSZ POLÜHISZTOR JOSEPHUS PTOLEMAIOSZ

kb. i. e. i. e. i. sz. kb. i. sz.

350–270 105–? 37–?100 100–170

Királyok

Nabú-apla-uszur 21 20 – 21

II. Nabú-kudurri-uszur 43 43 43 43

Amél-Marduk 2 12 18 2

Nergal-sar-uszur 4 4 40 4

Lá-basi-Marduk 9 hónap – 9 hónap –

Nabú-naid 17 17 17 17

A királyok uralkodása (években) az ókori történetírók szerint

MENNYIBEN EGYEZIK PTOLEMAIOSZ KIRÁLYLISTÁJA AZ ÓKORI AGYAGTÁBLÁKKAL?

Miért hagyott ki néhány királyt Ptolemaiosz a listájából?

PTOLEMAIOSZ KIRÁLYLISTÁJA

Nabú-nászir

Nabú-nádin-zéri

Nabú-múkin-zéri és Púlu

Ulúlaju (V. Sulmánu-asarídu),

„Asszíria királya”

Merodák-Baladán

II. Sarrukín, „Asszíria királya”

király nélküli első időszak

Bél-ibni

Assur-nádin-sumi

Nergal-usézib

Musézib-Marduk

király nélküli második időszak AZ URUKI URALKODÓK

Assur-ah-iddina, „Asszíria királya” LISTÁJA ÉKÍRÁSOS

Samas-sum-ukín TÁBLÁK ALAPJÁN

Kandalánu Kandalánu

Szín-sum-lísir

Szín-sar-iskun

Nabú-apla-uszur Nabú-apla-uszur

II. Nabú-kudurri-uszur II. Nabú-kudurri-uszur

Amél-Marduk Amél-Marduk

Nergal-sar-uszur Nergal-sar-uszur

Lá-basi-Marduk

Nabú-naid Nabú-naid

II. Kürosz

II. Kambüszész

Hivatkozások :. Babyloniaca (Chaldaeorum Historiae), Book One, 1.1.

2. Studies in Ancient Near Eastern World View and Society, page 295.

3. The Babyloniaca of Berossus, page 8.

4. Almagest, III, 7, translated by G. J. Toomer, in Ptolemy’s Almagest, published 1998, page 166. Ptolemaiosz tudta, hogy a babilóniai csillagászok matematikai képleteket használtak a múltbeli és jövőbeli fogyatkozások kiszámításához, mert felfedezték, hogy 18 évente ugyanolyan módon ismétlődnek (Almagest, IV, 2).

5. Mesopotamia and Iran in the Persian Period, pages 17-18.

6. Journal of Cuneiform Studies, Volume 47, 1995, pages 106-107.

7. Az ékírás úgy készült, hogy az író jeleket karcolt a puha agyagba egy hegyes, ék alakú íróvesszővel.

8. Szín-sar-iskun 7 évig uralkodott, és 57 olyan üzleti feljegyzést találtak, melyek az ő uralkodási ideje alatt készültek. Lásd: Journal of Cuneiform Studies, Volume 35, 1983, pages 54-59.

9. Assur-etel-iláni 4. évében keletkezett a C.B.M. 2152 üzleti feljegyzés (Legal and Commercial Transactions Dated in the Assyrian, Neo-Babylonian and Persian Periods—Chiefly From Nippur, by A.T. Clay, 1908, page 74.). Ezenkívül Nabú-naid Harránban talált felirata (H1B) I. oszlopának 30. sorában Assur-etel-iláni közvetlenül Nabú-apla-uszur előtt van említve (Anatolian Studies, Vol. VIII, 1958, pages 35, 47.). A király nélküli időszakról lásd: Chronicle 2, line 14, of Assyrian and Babylonian Chronicles, pages 87-88.