Ateista vagyok de muszáj bérmálkoznom, mit tegyek?

Szerintem a papnak mondd el ezt, amit itt írtál.

És írd meg, mit mond, milyen megoldást, érdekel.

Üdv.:egy kis keresztény :)

szia,én is ateista vagyok,de megvagyok keresztelkedve,és jártam hittanra,viszont nem bérmálkoztam.Pont ezért nem,mert tisztelem a vallást,és nem akartam a pap szemében,meg Isten "házában" hazudni a hitemmel kapcsolatban.

Az én nagyanyám is kicsit csalódott volt,de aztán megértette(attól még egyszer-kétszer elmegyünk együtt a templomba)

A te nagyszüleid is le fognak nyugodni egy idő után,hiszen mégis csak az unokájuk vagy,és az sem lenne "nagy" keresztényhez való viselkedés,ha emiatt nem állnának veled szóba.Különben is,ez nem az ő dolguk,még a szüleid sem kényszeríthetik rád a hitet,nemhogy nagyapádék...

Szerintem nyugodtan elmehetsz bérmálkozni, nem történik semmi baj, ha annyira erős a nyomás. Viszont ha a szüleid nem erőltetik, akkor a nagyszülőkért nem muszáj, meg fognak békélni vele, ne aggódj. Anno nagyon elképedt mindenki, mikor én azt mondtam, hogy nem fogok bérmálkozni, mert nem érdekel, ateista vagyok, és ha hívő lennék sem hiszem, hogy az ilyen külsőségekben találnám meg a vallásomat, mint ezek a ceremóniák. Engem is megkereszteltek, első áldozó is voltam, de bérálkozni nem bérmálkoztam. Az elején furcsállották, volt olyan rokon is, aki elképedt, de igazából nem érdekelt, és egy félév után eszébe sem jutott senkinek.

Ami pedig az egyházat illeti, igazán ne legyen lelkiismeret furdalásod bármiféle "becsapás" miatt, mert te nagyon jól tudod, hogy nem versz át senkit semmivel, még ha el is mész.

> nagyszüleim nagyon kiakadtak, elkezdtek velem ordibálni,

> hogy hogy nem hihetek Istenben, és hogy muszáj

> bérmálkoznom különben soha nem állnak velem szóba.

> Nem tudom mit tegyek...

Egyszerűen sz*rj a véleményükre. Ilyen agymosott, korlátolt agyú nagyszülőkből én nem kérnék, egyszerűen nem tudnám őket szeretni.

A helyedben semmi esetre sem bérmálkoznék, sőt a közelébe se mennék templomnak, akárhogy óbégatnak a nagyszüleim.