A vallás, vallásközösség mióta tud a húsvétról? Mióta ünnepeljük, ünnepli az emberiség? Egyszer halt meg Jézus, s egyszer támadt fel, vagy nem? A vallások "közös nevezője" vagyis a Biblia mit mond?

14eske vagyok: nem tudom, csak a saját gondolatom: van egy heti ritmus és egy éves (tehát minden héten péntek böjti nap volt, és a Golgota misztériuma került előtérbe , vasárnap pedig a feltámadás) (néha bizony mi is áttesszük a család ünnepét vasárnapra, mert nem tudunk összejönni- tehát ennek közösségi okai is lehetnek. A Karácsony az más, mert az a Fényszületéséhez igazodik- a világ világossága:) azt pedig a napforduló után 3-4 nappal lehet érzékelni, műszerek nélkül is, tapasztalati úton. Fontos, hogy a Hold- mint tanítói princípium szerepel, telehold volt és holdfogyatkozás a halállal)

a számításaitokból kiestem , nem értem ez talán segít: itt beírhatjátok a kérdéses napot

[Adatok más időpontra helyen] és a csillagászati eseményeket kapjátok, március 27-én volt telehold:

[link]

Ja, nem az újholdtól számított holdtölte: Az ünnepet mindíg a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon kell megtartani.Ez érdekes:

[link]

Sorry, most jöttem rá, hogy miért nem sikerült összehozni. Először vegyük ezt:

Kezdetben a keresztények a húsvétot a zsidó pészach ünnep (az Egyiptomból való kivonulás és a kovásztalan kenyér ünnepe) idejével azonosították, mivel Jézus halála a pészach előestéjén volt. Ezért a húsvét a zsidó naptár szerinti ún. niszán hónap 14-re esett (ez a Gergely naptár szerint március-áprilisban van). A zsidó naptár holdhónapokból áll, vagyis egy hónap újholdtól újholdig tart, így látható, hogy 14-e a telihold környékére esik.

A keresztények a 2. század elejétől kezdték Jézus feltámadásának napját niszán hónap 14-e utáni vasárnapon ünnepelni. A húsvétszámítás igen bonyolult metódus volt, és mivel a különböző területeken más-más naptárt használtak, az egyes közösségek eltérő időpontban ünnepelték a feltámadást, így idővel szükségessé vált egy egységes időpont rögzítése.

Erre 325-ben a nikaiai zsinaton került sor. Ott rögzítették, hogy a tavaszi (vagyis a napéjegyenlőséget követő) első holdtölte utáni vasárnap legyen a húsvét. Később a Gergely-naptár bevezetésével 1582-ben pontosításra került sor: meghatározták a tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontját, így a húsvétot már egy rögzített dátumtól, március 21-től számítják. Az ortodoxok nem a Gergely-naptár szerinti, hanem egy korábbi számítási módszer alapján határozzák meg évről évre a húsvét időpontját, ezért az ritkán esik egybe a nyugati kereszténység húsvétjával.

Tehát a kereszténység egy része kitalált egy, az eredeti számítástól teljesen eltérő számítási módot, ami egy adott naptól számítja a húsvétot, míg Jézus korában (és a zsidók ma is) a pészachot rendes egy adott hónap (niszán, ami március-áprilisra esik) adott napján (14.) tartották.

Üdv!

Bocsi, hogy közbeszólok, de van néhány megjegyzésem.

A húsvét eredetileg zsidó ünnep volt, méghozzá a pászka ünnepe (pésah), az Egyiptomból való szabadulás emlékére ülték meg a zsidók.

A kereszténység a húsvétban nemcsak Jézus halálát ünnepeli, hanem Jézus feltámadását! Az is fura, így leírva Jézus halálát ünnepelni. Pontosabban megfogalmazva: a húsvét egy összetett ünnep, amikor lényegében azt ünnepli a kereszténység, hogy Jézus beteljesítette az ószövetségi próféciákat, meghalt a bűneinkért a kereszten és harmadnapra feltámadt. No ez így lenne pontos:)

Az is igaz, hogy a húsvétba keveredtek pogány elemek is. Nyuszivárás, a húsvéti locsolkodás ezek mint régi pogány ünnepek voltak. Továbbá ez lehet, hogy újdonság lesz, de nagyon sok vallás mutatott fel hasonló ünnepeket egyidőben, földrajzilag egymástól távolabbi területeken. A vallások ugyanis hatással voltak egymásra, esetekben nagyon sokmindent átvettek más vallásokból. A kereszténységre ez kifejezetten igaz volt, nagyon sok ünnep időpontja egy régebbi pogány vallási ünnep időpontjára esett. Ha nem gond, arra most nem válaszolok, hogy miért történt ez így, így is már kisregény írtam:P