A vallás, vallásközösség mióta tud a húsvétról? Mióta ünnepeljük, ünnepli az emberiség? Egyszer halt meg Jézus, s egyszer támadt fel, vagy nem? A vallások "közös nevezője" vagyis a Biblia mit mond?

Mozgó ünnep: nizzán hónap 1. holdtöltéje utáni vasárnap, tehát a Holdtól függ, azért esik mindig máshova.

A Golgota keresztje szakadatlanul áll, a feltámadás szakadatlanul tart. Ez mitikus realitás. A történeti kevésbé érdekes.

Jézus egyszer halt meg és támadt fel, ezt már az első századok óta ünneplik a keresztények.

Viszont már az ősegyházban többféle nézet volt, hogy mikor kell ünnepelni. Mivel Jézus vasárnap támadt fel, ezért a II. századtól az terjedt el leginkább, hogy a zsidó naptár szerint Niszan hónap 14-t (ekkor feszítették keresztre Jézust) követő vasárnap legyen a húsvét. Végül 325-ben a niceai zsinaton rögzítik: a napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Ezt elfogadja a nyugati és a keleti kereszténység is. (Az ortodoxok viszont még mindig a Julián-naptár szerint számolnak, az eltérés ebből fakad.)

A húsvét szó a wikipédia szerint:

A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)

De pl. angolban:

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Viszont a Biblia nem írja, hogy meg kellene emlékezni Jézus negyven napos böjtjéről. Tehát van bibliai alaptörténete annak, hogy miért így hívják magyarul, csak olyat rendeltek el a katolikus egyházban, aminek viszont már nem volt bibliai alapja. Remélem érted, mit szeretnék mondani :)

Az angolt azért linkeltem be, mert sok nép ekkortájt tartott valamiféle tavaszváró ünnepet. Ezek sokszor valamilyen istenség tiszteletére voltak megrendezve, és sok hagyomány beférkőzött Jézus feltámadásának ünneplésébe is. Ilyen pl. Mo.-on a locsolkodás, ami egész egyszerűen termékenységvarázslás. A nyuszi, a tojások sem éppen kötődnek biblikusan az ünnephez, azok is a pogány ünnepekből maradtak hátra, ezért sok keresztény el is hagyta mindezeket, és a húsvét igazi jelentőségére koncentrál: Jézus Krisztus feltámadására.

T.Kérdező!

Ahogy itt neked a 4-es válaszadó irta, a Bibliában nincs benne az, hogy ünnepelni kellene a husvétot. Másrészt valóban, a husvét pogány eredetü ünnep.

Jézus nem arra adott utasitást az apostoloknak, hogy a feltámadását ünnepeljék meg. Hanem az utolsó vacsorán mikor a jegyeket magához vette, azt mondta: "ezt tegyétek valahányszor veszitek a jegyeket, az én emlékezetemre".

A "valahányszor" kifejezést az egyház ugy értelmezi, hogy az áldozást akár naponta lehet végezni. Viszont bármilyen ünnepről legyen szó, /születésnap, névnap, házassági évforduló/ vajon hányszor ünnepeli az ember? Egy évben egyszer. Jézus haláláról is egy évben egyszer, méghozzá a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14.-én kell megemlékezni.

Jézus a halálával teljesitette az Atyja akaratát.

Ezért kell a haláláról megemlékezni.

TEhát a husvét nem Bibliai eredetü tanitás. A bőjt, ami ehhez az ünnephez kapcsolódik - husevés tilalma - szintén nem Bibliai eredetü. Nyilván voltak akik önszántukból vállalták hogy bőjtöljenek, ezt megteheti bárki. De Isten ilyent nem követelt, és nem követel senkitől. A Máté 15:11 vers ezt irja: "Nem az fertőzteti meg az embrt, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert."

Tehát a bőjtölés nem követelmény senkitől.

Ha kérdésed lenne, szivesen válaszolok: Üdv, Judit!

Szerbusz!

Nagyon rátapintottál a lényegre. Valóban, a zsidók nem husvétot ünnepeltek, hanem a "pászkát". Itt a Mózes II.könyvében arról ir, amikor Isten a fáraóra a 10.csapást akarta adni. Ekkor adta parancsba a zsidó népnek hogy öljenek le egy bárányt, és azt keserü füvekkel, és kovásztalan kenyérrel egyék. A bárány vérével pedig kenjék meg az ajtófélfát, és a szemöldökfát. Igy mikor a 10. csapás elindult a fáraó népén, az angyalok azokat a házakat ahol megtették azt, amit Isten parancsol, elkerülték, Vagyis a zsidók nem részesültek ebben a csapásban.

TEhát mikor Jézus összegyült az apostolokkal az utolsó vacsorán, valójában a "pászka megünneplésére" készültek. Ugyanis ezt az ünnepet szintén évenként egyszer tartották meg, a "kivonulás" emlékére.

Ennek pedig a pontos dámuna, a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14.-e.

Pontosan ma van ennek az évfordulója. Ezért Jehova tanui a mai napon emlékeznek meg Jézus halálálnak az évfordulójáról.

TEhát ez a pontos dátum.

Ha kérdésed lenne, irj nyugodta, akár privátba is. Üdvözlettel: Judit!

Szia!

Mivel érdekel a dátum a pászkával kapcsolatban, el szeretném mondani neked, hogy Krisztus, i.sz. 33-ban a zsidó pászka estéjén vezette be az emlékünnepet, amelyet az Úr vacsorájának" is szokás nevezni.

A pászka ünnepét évente csak egyszer tartották meg, a zsidó niszán hó 14. napján.

A zsidók nyilvánvalóan úgy számolták ki az időpontot, hogy megvárták a tavaszi napéjegyenlőséget, vagyis azt a napot, amikor körülbelül 12 órán át tart a nappal, és 12 órán át van sötétség. A tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső újhold jelezte a niszán kezdetét. A pászka ideje pedig 14 nappal később, naplemente után jött el.

Jézus megünnepelte a pászkát apostolaival, elbocsátotta Iskariót Júdást, majd bevezette az Úr vacsoráját. Ez a vacsora a zsidó pászka helyébe lépett, ezért évente csak egyszer kell megtartani.

Üdvözöllek.