Mi a közös vonás Mózes rézkígyó-felmutatásában és a keresztre feszített Krisztus felmutatásában?

Szia Súr!

Az összefüggést maga Jézus Krisztus alkotta meg, János evangéliuma 3:14-ben ezt olvassuk: "és amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie."

Üdv. Péter

Sziasztok!

Ez az azonosítás Jézusnak a Nikodémussal történt beszélgetésében történik. Jézus érdemi választ adott Nikodémus "mimódon születhet az ember újjá ha vén?" kérdésére. Az újjászületés végső alapja és elindítója: a Messiás felemeltetése a keresztre, illetve az ember hitbeli "feltekintése" erre. Az ember újjászületésének ára van. Istennek ilyen áldozata volt szükséges ahhoz, hogy az ember lelkében újraszületés mélységű, gyökeres lelki változás történjék!

Jézus nem véletlenül utalt erre az ószövetségi történetre szemléltetésül. Az írástudó Nikodémusnak ez a hivatkozás elegendő volt, mert jól ismerte az írásokat. Jézus néhány szóval világosságot árasztott a titokzatos ószövetségi messiási előkép értelmére: Az érckígyó (helyes fordításban) felemeltetése a póznára ábrázolta az Emberfia felemeltetését a keresztre. Aki feltekintett rá a halálos kígyómarás áldozatai közül, az meggyógyult és aki hisz Jézusban, az nem vész el, hanem örök élete lesz.

Fontos kifejezés az érckígyó és az Emberfia felemeltetésének párhuzamba állításánál az "amiképpen - akképpen" megjelölés. A legkülönösebb az érckígyó előképénél, hogy a kígyó - a bűn és Sátán jelképe - ábrázolta a Megváltót! A döntő mondanivaló ebben a meghökkentő tényben volt elrejtve. A Messiásnak is "ekképpen" kell felemeltetnie, ez a megváltás titka. A

Az alábbi újszövetségi igék megvilágítják előttünk, hogy miért: "Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne" (II.Kor. 5:21) "Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg" (I.Pt. 2:24).

Üdv. Péter

Kedves Súr!

Természetesen nem azonos. De ha figyelmesen elolvasod amit írtam, akkor úgy gondolom, hogy érthető a jelképrendszer.

Üdv. Péter

Szia Súr!

Úgy látom, te nem kérdezni akartál, hanem kijelenteni. Szerintem ez teljesen inkorrekt ezen az oldalon. Meg egyébként is inkorrekt. Szerintem gondold át még egyszer...

Üdv. Péter

Ha szabad hozzászólni a polémiához, akkor ezt most megteszem.

Nem szabad összekeverni az érckígyót és Jézus Krisztust. Jézus nem azt mondja, hogy ő maga a kígyó, hanem csak annyi utalást tesz, hogy úgy kell felemeltetnie (azaz mások által a fára jutnia, szegeztetnie), mint az érckígyónak a pusztaságban. Azaz felszegezik egy fából készült alkalmatosságra, JK esetében a keresztre. A 4Móz 21,4-9 tartalmazza az ominózus érckígyós történetet: "Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát. De útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok föl bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt! Ezért az Úr mérges kígyókat küldött a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izráelből. Ekkor odament a nép Mózeshez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert az Úr ellen és ellened szóltunk. Imádkozz az Úrhoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Mózes a népért. Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint. Mózes tehát készített egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt." Vagyis Jézus egy "technikai" részletet hoz elő a Tórából. A Mózes által fára szegezett érckígyó nem tipológiai előképe a Krisztusnak, mert Jézus sem vont teljes, mindenre kiterjedő analógiát önmaga és az érckígyó között (pl. nem az volt a lényeg, hogy a fára feltűzött érckígyón ütött lyukakat nézzék az emberek, ill. Jézus nem marta halálra az embereket stb. Az ominózus igeszakasz Jánosnál a következőképpen hangzik: "És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne." (Jn 3,14-15) Ha a teljes ÚSZ-et vesszük figyelembe, akkor ez a jánosi megfogalmazás némileg problémásnak hat a bibliai teológia szempontjából, mert tudjuk/hisszük, hogy nem attól van örök életünk, hogy Jézus a keresztre lett szegezve, hanem azért van örök életünk, mert legyőzte a halált és feltámadott. A kereszthalál a bűnök elvételének és a gyógyulásnak a lehetőségét foglalja magában: végső soron az Atyával való megbékélést. Tehát János az ÚSZ "főáramához" képest átugrott egy elemet. Erre persze kérdezheti valaki, hogy "Mi van akkor, ha valaki hiszi a Krisztus megigazító kereszthalálát, de nem hisz a feltámadásban?" A válasz: a kettő nincs meg egymás nélkül az Újszövetségben sem, és nem véletlenül egy a két esemény a Húsvét ünnepében.

Azt az ellentmondást, hogy miért éppen a kísértő kígyó alakjában azonosítjuk Jézus Krisztus személyét egyrészt azzal lehet feloldani, amit fentebb említettem (Jézus nem állítja magát teljesen párhuzamba az érckígyóval, mint előképpel), másrészt az 1Móz-ben található kísértő kígyó motívuma a babiloni fogság utáni hagyomány a Tórában; harmadrészt a kígyó egyébként az ókorban a gyógyítás, a gyógyítás istenének a szimbóluma is volt (ld. Aszklépiosz, gyógyszertárak jele). Tehát nem szabad összemosni a kísértő kígyót és az érckígyót értelmezésben; két teljesen különböző entitásról van szó, amely történetesen ugyanazt az alakot veszi fel a Bibliában. De ettől a kettő még nem ugyanaz.