Miért lenne a keresztény-lét kritériuma, hogy valaki vallja a Szentháromságot?

Szia!

Kérdésedre nem tud a Biblia választ adni. mert a szentháromság szó egyetlen fordítású Bibliában sem szerepel, - nem bibliai tanítás.

A New Catholic Encyclopedia kijelenti:"Az 'egy Isten három személyben' megfogalmazás a !V. század vége előtt nem lett szilárdan lefektetve, és egyáltalán nem volt szerves része a keresztény életnek és hitvallásnak. De pontosan ez a megfogalmazás volt az, amelyre elsőként használták a háromság dogmája címet. Az apostoli atyák körében még csak távolról sem volt ilyen felfogás, illetve elképzelés". (1967) X!V.köt.,299 o.

Még sok bibliai érv szól amellett, hogy a háromság nem része a Biblia tanításának.

"A New Catholic Encyclopedia kijelenti:"Az 'egy Isten három személyben' megfogalmazás a !V. század vége előtt nem lett szilárdan lefektetve, és egyáltalán nem volt szerves része a keresztény életnek és hitvallásnak."

Én elhiszem, hogy a New Catholic Encyclopedia ezt írja, de már az első egyetemes zsinat 325-ben elítéli Árius tanait (amit ma a Jehova tanúi is vallanak) és kimondja, hogy az Atya és a Fiú egylényegű ("Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtény, az Atyával egylényegű"). Az már más kérdés, hogy a krisztológiai viták elhúzódtak (egyébként nem csak az V. század végéig, hanem még 680-ban is voltak viták Krisztus természetével kapcsolatban), mivel mindig újabb eretnekségek jöttek.

De már a II. században élt egy rövidebb hitvallási forma, amit ma is sok helyen mondanak és apostoli hitvallásnak nevezünk. Az ókeresztény időkben a kereszteléskor volt főleg használatos, mikor a katekumennek eszerint a formula kellett megvallamia hitét. A nicea-konstantinápolyi hitvallásban igazából ennek a kibővítése szerepel, mivel a hitviták miatt jobban kellett részletezni hittétel gondolatait.

A Szentháromságba vetett hit mindig is a kereszténység része volt, ez áll a Szentírásban és ezt vallották már az ókeresztény írók is:

Antiochiai Szent Ignác:

""Arra törekedjetek, hogy az Úr és az apostolok rendelkezéseiben szilárdak legyetek, hogy bármit tesztek testben és lélekben, azt sikeresen tegétek a hitben és szeretetben, a Fiúban és Atyában és a Lélekben, a kezdetben és a végben, a legtiszteletreméltóbb püspökötökkel és presbitériumotokkal, mely méltó a lelki koszorúra, valamint az Isten szerinti diakónusokkal." (Levél a magnésziaiakhoz)

Athenagóras: (+180 k.)

"(..)mert egy az Atya és a Fiú. Mivel a Fiú az Atyában van és az Atya a Fiúban, a Lélek egységében és erejében."

Origenés:

"Továbbá, az apostoli tanítás szerint az Atyához és a Fiúhoz társul dicsőségben és méltóságban a Szentlélek… az egyház teljesen egyértelmű tanítása, hogy ez a Szentlélek inspirált minden egyes szentet, prófétát és apostolt, s nem lakozott más Lélek a régiekben s más azokban, akik Krisztus eljövetele idején nyerték el az ihletettséget." (A princípiumokról)

Kedves harmadik Válaszoló!

Azért idéztem a katolikus enciklopédiát, mert az sem ismeri el a háromság bibliai eredetét. Még kevésbé igaz az, hogy az apostolok ezt tanították volna. Ők szorosan követték Jézus tanításait és föl sem merült bennük, hogy Krisztus egyenlő lenne Jehovával.

Figyelje meg kérem, mit mond Krisztus a János 6:38-ban:" Nem azért szálltam alá az égből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem". Ha Jézus az Isten, akkor ez több kérdést is felvet: Ha Jézus az Isten, fölmerül a kérdés, akkor ki küldte őt? és miért engedelmeskedett az akaratának?

A János 7:16-ban azt mondta Jézus:" Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem".

A János 17:28-ban szintén a Jézus szavait olvashatjuk:" Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam".

És még idézhetném tovább és tovább..

Három személyben jelentette ki magát: ő az Atya, a Fiú és a Szent Szellem. (Az elterjedt magyar fordítások a "Szentlélek" szót használják, az eredeti görög kifejezés szó szerinti fordítása "Szent Szellem".)

Az Atya

Az Atya tökéletes és jó Isten, aki minden létező gondviselője. A Fiún keresztül ismerhető meg, ő nyilatkoztatta ki az Atya természetének lényegét, a szeretetet. Az Atyától származik a Fiú és a Szent Szellem, Akik Vele egylényegûek, úgy, hogy az Atya elsőbbséggel bír közöttük.

A Fiú

A láthatatlan Isten képmása és egyszülött Fia, örökkévaló Isten, egy az Atyával. Minden teremtmény előtt született, a földi, mennyei dolgok és létezők őbenne, Általa és Érte állnak fenn. A Mindenható akaratának engedelmeskedve megüresítette magát, emberi természetet vett fel. A Szent Szellem által fogantatott, a szûz Máriától megszületett és itt élt a földön.

Mindenben hasonlóvá lett az emberhez, kivéve a bűnt. Földi életében és szolgálatában is engedelmes volt az Atyának, egészen a kereszthalálig. Ezért az Atya feltámasztotta őt a halálból, és dicsőséggel, tisztességgel koronázta meg, úrrá tette kezeinek minden munkája fölött, és a maga jobbjára ültette. "Ajándékozott Néki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." Ő az új és örökkévaló szövetség szerzője, közvetítője az Atya és a világ között.

A Szent Szellem

A Szent Szellem valóságos személy, Aki az Atyától és a Fiútól származik. Azért jött, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét fölmagasztalja, és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra. A Szent Szellem Úr és Isten. Az ellene elkövetett bűnökre nincs bűnbocsánat. Ő kente fel a názáreti Jézust, hogy betegeket gyógyítson, démonokat űzzön, halottakat támasszon és hirdesse Isten országát. Ő munkálja ki az emberekben - az Igével egységben - a megtérést, újjászületést, és teszi valóságossá a hívőkben a megváltás ajándékait. Legfontosabb tevékenységei: vezet, tanít, vígasztal és bizonyságot tesz Jézus Krisztusról.

„Azért idéztem a katolikus enciklopédiát, mert az sem ismeri el a háromság bibliai eredetét.”

De igen, a teljes szöveg, aminek kontextusából ki lett ragadva az általad idézett szakasz pont, hogy ezt támasztja alá. Itt valójában a szigorú értelemben vett Szentháromság-dogma (mint Háromság és mint dogma együtt) első felbukkanásáról ír, noha a szöveg többi része egyértelműen a Bibliából levezethetőnek tekinti, csak tételes (dogmatikus) megfogalmazása történt évszázadokkal később.

Az eredeti szöveg angolul (bocs, de nincs most időm az egészet lefordítani):

„From what has been seen thus far, the impression could arise that the Trinitarian dogma is in the last analysis a late 4th-century invention. In a sense, this is true; but it implies an extremely strict interpretation of the key words Trinitarian and dogma. Triadic Consciousness in the Primitive Revelation. The formulation "one God in three Persons" was not solidly established, certainly not fully assimilated into Christian life and its profession of faith, prior to the end of the 4th century. But it is precisely this formulation that has first claim to the title the Trinitarian dogma. Among the Apostolic Fathers, there had been nothing even remotely approaching such a mentality or perspective; among the 2d-century Apologists, little more than a focusing of the problem as that of plurality within the unique Godhead. ... From the vocabulary and grammar of the Greek original, the intention of the hagiographer to communicate singleness of essence in three distinct Persons was easily derived. ... If it is clear on one side that the dogma of the Trinity in the stricter sense of the word was a late arrival, product of 3 centuries' reflection and debate, it is just as clear on the opposite side that confession of Father, Son, and Holy Spirit-and hence an elemental Trinitarianism-went back to the period of Christian origins.”

Aki nem hiszi, járjon utána.

Sziasztok!

Szerintem ebben a kérdésben nem a katolikus enciklopédia, hanem a Szentírás a mérvadó. A keresztények ugyanis Jézus Krisztus követői így az ő szava a döntő ebben a kérdésben, ő pedig azt mondta: "tegyetek tanítványokká minden népeket megkeresztelvén őket az Atyának a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében" - nem személytelen erőről és alacsonyabbrendű teremtményről beszél, hanem három egyenrangú személyről. Ennyire egyszerű.

Üdv. Péter