Adjátok meg ami császáré vs senki sem szolgálhat két úrnak. Hogy van ez?

Azért mondja azt,hogy ne aggodalmaskodjunk a mindennapi dolgok miatt,mert aki Isten dolgait cselekszi,és avval van elfoglalva,hogy az életét aköré építse amit vár tőlünk az Isten ,akkor ő mindíg gondoskodni fog arról ,hogy az alapvető dolgaink meglegyenek

Azt írja a zsoltárok könyvében a 37.fejezet 25.versében Dávid,hogy:"Ifju voltam meg is öregedtem,de nem láttam az igazságost teljesen elhagyatva,sem utódját kéregetni"

Nem szabad,hogy az legyen a célunk,hogy olyan emberek életvitelét utánozzuk akiknek attól függ a boldogságuk,hogy éppen mennyi pénz van a bankszámláján,mert ezek megszerzése közben egyre messzebb fogunk kerülni az Istentől.

Ne felejtsük el ,hogy ezeknek a sikereknek nagyon nagy ára van.Ha valaki túlzott jelentőséget tulajdonít a gazdagságnak vagy a karrierének az nagyon messzire el fog távolodni az Istentől,mert ezek megszerzése alatt nem marad idő az Istennel ápolni a kapcsolatát.Ez nem kitaláció,sajnos saját tapasztalat!

Nagyon gyorsan át kell gondolni ezeket a dolgokat és még gyorsabban változtatni kell rajta,mert ha kizárjuk az Istent az életünkből ezek által akkor nem lehet igazán boldog az életünk!

A modern ember anyagi tevékenységének színhelye, új próbatételek és közösségi kapcsolatok lehetősége. A mai élet „császára” melynek kötelességünk megadni, ami jár neki. Függetlenül attól, hogy Az ember és a társadalom… 74 olyan gépezetnek része (vagy sem), ami szellemi értelemben hiábavalóság - hiszen a mai anyagi világ és termelés nagyobbik része ilyen. A keresztény ember mindenhol megtalálhatja a szeretet és könyörület gyakorlásának módját és alkalmát, ilyen értelemben bárhol betöltheti földi rendeltetését. Mégis bölcsen jár el az a keresztény, aki (különösen ha megtérése, szellemi ébredése után) tudatosan olyan helyen keres munkát, ahol szellemi értelemben a legtöbbet tehet. De -szélsőséges esetektől eltekintve - nem szükséges minden áron váltani, hacsak nem kifejezetten gonosz és Isten

ellenes, embereket becsapó tevékenység folyik az adott „munkahelyen”. A munka az anyagi világban törvényes nevelő eszköz, így kötelességünk becsületesen helytállni, de meg kell találnunk a helyes arányt. Földi létünk élet energiáit be kell osztanunk az anyagi és szellemi javak között - az utóbbi elsőbbsége szem előtt tartásával. Tehát adjuk meg a „császárnak” ami az övé, de nem többet!

Tetszik az előző hozzászólás!

Okean, válhat-e egy keresztény munkanélkülivé, beteggé, szegénnyé? Igen. De ezek nem rendítik meg, nem válik gonosszá, nem hagyja el a hitét, sőt. (ld. még 12-es komment)