Ezek szerint eleve el van döntve, hogy ki hová kerül?

Szia!

Nem, ez a példázat, amelyet Itt Jézus elmondott nem az eleve elrendelésről szól. Inkább arról, hogyan másítják meg Isten szavát. Jézus volt a magvető és ő jó "magot" vetett. Az ő tanítása igaz és hiteles volt. De mindig is tudta, hogy amikor Ő már nem lesz a földön, jön a gonosz (Sátán) és hamis tanításokkal fogja teleszórni a "szántóföldet". Ez a próféciája a szemed előtt teljesedik, hiszen megtudod számolni hányféle keresztény felekezetet hoztak létre Krisztus óta?

Mindegyik bizonygatja, ő pontosan követi Krisztus útját. De vajon igazuk lehet? Krisztus, ahogyan a példázatban is elmondja csak egyféle tanítást hozott a földre.

Ez hamarosan ki fog derülni, amikor megjönnek az aratók. Akkor világos lesz ki az aki krisztusi úton jár.

Tehát nincsen eleve eldöntve Te milyen úton járj. Eleve az van eldöntve melyik a helyes Isten előtt. Mindenki egyénileg dönt.

"hamis tanításokkal fogja tele szórni a "szántóföldet"

KZitus. Erről Jehova tanúi jutnak eszembe, "szántóföldi szolgálat".

A példabeszédek, mint a képes beszéd általában, nem tudják a teljes valóság minden elemét megjeleníteni. Az emberi szó erre valószínűleg eleve képtelen. A képek nem önmagukban állnak, hanem egy bizonyos szempontját jelenítik meg a tárgyalt kérdéskörnek. Nem véletlen, hogy ez a példabeszéd is egy sorozat része.

A példabeszéd arra akar választ adni, hogy miért engedi Isten, hogy a földön gonoszok is éljenek, akik szenvedést okoznak az igazaknak. A válasz Istennek a kérlelhetetlen ítéletig tartó türelme. Ne mi akarjunk igazságot osztani, és eldönteni, ki a hívő és ki nem, kinek van helye az Egyházban (és az üdvösségben) és kinek nem.

A példabeszéd korlátja okozza a félreértést. A valóságban a búzából nem lesz konkoly, a konkolyból pedig nem lesz búza. Ezért úgy tűnik, hogy vannak a jók meg vannak a rosszak, és ez nem változik. Árnyal azonban a képen, ha belegondolunk, hogy a konkoly gyakran annyira összegubancolódik a búzával, hogy nem lehet kiszedni anélkül, hogy a búza ne sérüljön. Egy szál búza és egy szál konkoly -- egy kicsit mintha a mi szívünk képe lenne, mert ott is együtt él a jó és a rossz, akárcsak a világban. Másrészt, az isteni mindenhatóságba belefér, hogy a konkolyból, mely haszontalan gyomnövény és a magja ráadásul mérgező, minden emberi számítás ellenére bőségesen termő búzakalásszá formálja (ahogyan ezt velünk is tette).

Szia !

Nem így van az ember az életmódjával vagy meghosszabbíthatja, vagy megrövidítheti az életét.

Az alábbi 3 példa a Bibliából, az első a szülök tisztelete anyagi területen nem abban áll a tisztelet hogy mindenben egyet kell velük érteni, a második eset a házsaságtörés következményét ábrázolja a harmadik a cselekedetetek lehetnek jók és gonoszak mindkettőnek megvan a következménye.

2 Mózes 20,12:

12.Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ad te néked.

Példabeszédek 5,1-23:

1.Fiam! Az én bölcsességemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,

2. hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajkaid megőrizzék.

3. Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye.

4. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

5. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.

6. Az életnek útját, hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.

7. Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!

8. Távoztasd el attól utadat, és ne közelgess házának ajtajához,

9. hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;

10. hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.

11. Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,

12. És azt kelljen mondanod: miképpen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket utálta az én elmém,

13. És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!

14. Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

15. Igyál vizet a te kutadból, és a te forrásod közepiból folyóvizet.

16. Kifolyjanak-é a te forrásid, az utcákra a te vized folyásai?

17. Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.

18. Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.

19. A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.

20. És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?

21. Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek utai, és minden ösvényeit ő rendeli.

22. A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.

23. Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.

Zsoltárok 34,12-23

12. Jöjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!

13. Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?

14. Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.

15. Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.

16. Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;

17. Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetüket a földről.

18. Ha igazak kilátnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.

19. Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.

20. Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.

21. Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.

22. A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.

23. Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.