Ateisták, miért mondjátok ezt, és gondolkodtok így?
(Nem provokációnak szánom, és nem is szeretnék veszekedni)
Az ateisták ugye azt gondolják, hogy akiben én hiszek, az nem létezik. Engem életem során nem igazán érdekelt Isten szava. De olyan mélyre kerültem, és úgy megreccsentem, hogy azt gondoltam, 2 esélyem maradt csak. Az egyik a halál, a másik, hogy adok egy esélyt Istennek, hátha segít, hiszen már nincs mit vesztenem.
Megtapasztaltam Isten szeretetét, pedig nem hittem, hogy segíteni fog, de mikor hozzá fordultam teljesen őszintén, akkor Ő megváltott.
Ezt a megtapasztalást nem értheti senki, csak aki átélte ezt, tehát megtért.
Mégis az ateisták szerint pedig ez nem igaz, mert Isten nem is létezik.
Miért mondjátok azt, hogy márpedig amit én megtapasztaltam, az nem is igaz? Holott én tudom, hogy ki voltam és ki lettem, és mit tett velem Isten.
Ha valaki szerelmes egy lányba, akkor azt csak ő érzi, és a társai nem, és mégis azt mondják neki, hogy nem, te nem vagy szerelmes abba a lányba. Nem érzel semmit, és soha nem is éreztél iránta semmit.
Talán nem a legjobb a példám, de aki meg akarja érteni, az érti, hogy olyan dologról mondjátok nekem, hogy nem létezik, amit ti soha nem tapasztaltatok meg, én pedig igen.
Hiába mondjátok, hogy persze, kiborultál, és jól kisírtad magad, és megkönnyebbültél. Én erre azt mondom: ember, te jobban tudod mi történt velem? Te nem érted akkor, hogy mi történt velem.
Én nem olvasgattam a Bibliát amikor megtértem, nem beszéltem lelkésszel aki elmondta volna, hogy hogy kell megtérni. De ez megtörtént velem.
Ha én lennék az egyetlen, de a világon rengetegen vannak akik megtértek, és ti azt mondjátok: egyikőtök sem
tapasztalhatott meg semmit, hiszen Isten nem létezik.
Sok ember szinte bármit megtenne, csak hogy helyre jöjjön az élete, és hogy boldog életet éljen. Ha esélyt adtok (hiszen esélyt adtok) az alkoholnak, a drogoknak, vagy bárminek amitől úgy vélitek jobb lesz az életetek, miért nem adtok egy esélyt Istennek is?
Bocsánat, mert nem mindenkinek válaszolok most. Leírom azt, amit egy másik kérdezőnek leírtam máshol, hogy én miben hiszek.
De ha majd kérdezni akartok, amire tudok válaszolok.
Csak az olvassa el akit érdekel.
Isten bűntelen, és az Ő országába csak az léphet be aki bűntelen, mert ott egy csepp bűn sincs, és így egy csepp szenvedés sincs. Az emberek közül senki sem bűntelen, így soha senki nem mehetne mennybe. De Isten ezt nem akarja.
Na de Isten dönt mindenről, ha annyira szeret minket, akkor miért nem mondja azt, hogy kövessetek el bűnöket nyugodtan, nem kell érte szenvednetek, mindenki jöhet a mennybe, mert Jézus meghalt a bűneitekért!?
Azért nem, mert Isten nem tagadhatja meg magát, nem cselekedhet igazságtalanul. Az nagy baj lenne, ha Isten igazságtalan lenne, de Ő igazságos.
Mondok egy csúnya, de jó példát.
Ha betörnek hozzátok ma este, és kirabolnak titeket, és meg is ölik valamelyik családtagodat, majd pár nappal később elfogják a tetteseket. Bíróság elé állítják őket. De a bíró azt mondja a tetteseknek: Hát ejnye bejnye, ez nem volt szép dolog, de én egy jó szívű bíró vagyok. Tudom, hogy rossz dolgot követtetek el, de én megbocsájtok nektek, nem kaptok büntetést, szabadon elmehettek.
Te ezt jogosnak találnád? Igazságos lenne ez a döntés?
Azt mondanád, hogy ez a legigazságtalanabb bíró a földön.
Csak az a baj, hogy ebben a történetben mi vagyunk a gyilkosok, és Isten az igazságos bíró, aki nem dönthet igazságtalanul. Azt gondolod: de hát én soha nem ölnék meg senkit. Ez jó. De mi van a többi bűnnel? Loptál valaha? Hazudtál valaha? Utáltál valaha egy másik embert? Néztél úgy nőre, hogy arra gondoltál milyen jó lenne vele a szex?
Mert én igen.
A Biblia pedig azt mondja, hogy aki egy bűnt is elkövetett, az már bűnös. Bűnös pedig nem mehetne a mennybe.
Isten meg miért öli meg a saját fiát!?
Mert a bűn nem játék. Annyira komoly dolog, hogy a saját bűntelen fiának sem kegyelmezett ott és akkor Isten, hogy minket megmentsen a bűntől.
Annyira komoly dolog a bűn, hogy a saját bűntelen fiát teljes mértékben otthagyta a kereszten, és teljesen elfordult tőle, és nem hallgatta meg akkor. Ott maradt az, aki soha semmi rosszat nem követett el, megkínozva, megalázva, de nem is ez a leginkább lényeges, hanem, hogy Istentől elhagyottan. (minket soha nem hagy el Isten. Bármelyik pillanatban kész téged is meghallgatni)
Mindezt azért szenvedte el érdemtelenül, hogy te és én, és bárki, érdemtelenül bejuthasson a mennybe, aki hisz Őbenne.
Ezt mondja a Biblia. Ha te nem hiszel abban, hogy Jézus Krisztus ezt megtette érted, akkor a bűneid súlyát te magad fogod viselni. Isten csak annak az embernek bocsájtja meg a bűneit, aki teljesen őszintén, Ő hozzá fordul, belekapaszkodik Jézus Krisztus váltsághalálába (hisz).
Isten olyan, mint egy jó apa.
Ha a gyerek rosszat csinál, akkor az apa megbünteti, hogy tanuljon belőle, és a jövőben ne tegyen rosszat.
Nem azért teszi, mert nem szereti a gyerekét. Pontosan azért teszi, mert szereti, és jót akar neki a későbbiekre.
Melyik gyerek szereti ha megveri az apja?
Mi sem szeretjük, ha Isten fenyít minket, de az apai szeretet nem abból áll, hogy mindent megengedsz a gyerekednek. Akkor az a gyerek egy önfejű, elkényeztetett neveletlen ember lenne később.
Tehát röviden tömören:
Ha nem fordulsz Jézus Krisztushoz, még annál is őszintébben, mint amikor egy lánynak mondod, hogy szeretlek. Akkor te magad fogsz bűnhődni a bűneidért.
Ha már megtértél a bűneidből, de később megbotlasz (mindenki megbotlik néha), akkor nagy rá az esély, hogy Isten, apai szeretetből egy kicsit megfenyít, hogy óvjon a későbbi rossztól, de nem kell a teljes súlyát elszenvedned a bűnnek, mert az örök kárhozat lenne, ha Jézus nem mentett volna meg.
"Néztél úgy nőre, hogy arra gondoltál milyen jó lenne vele a szex?"
Hát, ha ez bűnnek számít, akkor köszönöm nem kérek az istenedből, inkább maradok a sajátomnál.
Kérdező, szerintem komoly gond van veled.
Téríteni akarsz, de gondolatok nem igazán vannak a fejedben.
Nézzük:
Egy fontos esemény történt az éltedben, ami a keresztény hit felé fordított téged.
Ha véletlenül arab területen élnél, akkor szerinted mi történt volna? Igaz, hogy akkor ma muszlim hitű lennél?
Az inka kultúrában pedig Tollaskígyó hívő lettél volna?
Mi a véleményed erről?
Szerinted ez mind megfelelő lett volna? Tehát mindegy, hogy melyik istenhez fordulsz, csak az a fontos, hogy hívő legyél?
Akkor nem lenne gond, ha azt mondanám, hogy térj át és holnaptól legyél IPU-hívő?
Vagy mégis gond lenne?
Esetleg úgy gondolod, hogy csak a kereszténység lehet az igaz hit?
Ha így gondolod - akkor miért?
"Szerintem az nem a boldogság receptje, ha alapvetően a jót feltételezed, de mindig tisztában vagy a rossz lehetőségekkel is." - Pont ez a kereszténység lényege!! A jót feltételezzük mindenről és mindenkiről, azonban tudomásunk van a helytelen útról is. Erről szól a katekizmus és a dogmatika, az egyházatyák írásai.
Kizárólag a családi boldogság illetve a profán, nem vallásos boldogság lehet törékeny? Azt hiszed, hogy Te oly stabilan állsz a hit dolgában? Ne tegyél felelőtlen kijelentéseket.
Menj ki a Szaharába étel és ital nélkül, bandukolj a legeldugottabb helyeken és imádkozz. Ha igazad van, megnyílik a mennyek kapuja és lepottyan egy kulacs víz meg egy sonkás szendvics. Ha nincs, meghalsz. A Bibliát nem hozhatod fel bizonyítékként, mert azonnal vádolni is tudlak vele. Íme néhány ide vonatkozó passzus a Bibliából, amely cáfolja azt a kijelentésed, mely szerint Isten bűntelen:
2Mózes 12,36;
2Mózes 23,23
4Mózes 31,17
4Mózes 33,53
Józsué 6,21
Józsué 8,25-26
Józsué 10,30
Józsué 11,14
... és így tovább.
Isten bűntelen?
Azt mondjátok, hogy semmi sem létezhet e világban Isten akarata nélkül. Rendben. Kérdem én, annak a csecsemőnek, aki halálos betegen születik és kínok között él néhány napig, mi a bűne? Mit kell bizonyítani? Hm?
A bűn, a gonosz és a rossz mind Isten által van a világban, mert 1. vagy ő teremtette, vagy 2. hagyja, hogy létezzen a világban.
A Sátán is az ő angyala volt, ő teremtette.
Szóval, kedves kérdező, Te most meg sem próbálsz objektív lenni. Pedig segítene a kérdésed megválaszolásához.
A kérdésed tedd fel magadnak: idézd fel a "megtérésed" előtti életed, gondolkodásod, és a választ megleled.
Csodálkozol azon, hogy az "ateisták" hogyan reagálnak bizonyos dolgaitokra? Talán azért, mert ti is csodálkoztok bizonyos dolgaikra.
Megértem, hogy számodra fontos esemény a megtérésed, de ne akard ezt másra erőltetni, márpedig lassan az lesz az egész lényege. Elhiszem, hogy meg kell osztani a világgal, hogy úgy érzed, neked ez a hivatásod, ezt az igét terjesztened kell, de mielőtt ilyen kérdéseket felteszel, tarts önvizsgálatot, hiszen a nem hívőkkel kapcsolatos kérdéseidre a válasz ott rejtőzik benned, mivel te is voltál az.
Az Isten bűntelenségéhez még annyit, hogy a leges legelején egy értelmetlen rész a Káin és Ábel története. Amikor teológiát hallgattam, nagy nevű professzorom úgy próbálta ezt magyarázni, hogy itt tulajdonképpen a földművelés és az állattenyésztés életmódján volt a hangsúly. Ahan, értem. Így tudták a lehető legfinomabban eltakarni azt a tényt, hogy Isten nem büntette meg Káint a testvérgyilkosságért, sőt, még meg is bélyegezte, hogy az övé, senki sem bánthatja. Innen gyökerezik a bűne, ugyanis mindannyian, te is, én is és mindenki egy testvérgyilkos leszármazottai vagyunk.
Vagy egy organizmusé, aki egy meteoron pottyant a földbe. :)
2. vagyok, alapvetően egyetértek veled, csak erre reagálnék:
"Kérdem én, annak a csecsemőnek, aki halálos betegen születik és kínok között él néhány napig, mi a bűne? Mit kell bizonyítani? Hm? "
Sokan azt mondják, és ezt a magyarázatot el tudom fogadni az ő esetükben, hogy erre a szüleinek, környezetének volt szüksége. A gyereknek ez volt a sorsa, a környezete ezáltal jobbá vált, és néha kell ilyen. Elfogadom, de nem értem ezt a magyarázatot, hiszen ha Isten valóban mindentudó és mindenható, miért bánta meg többször is, hogy embert hozott létre? Ha Isten jóságos, akkor miért engedte egyáltalán a rosszat? Nem arra vall ez, hogy kegyetlen, bosszúálló isten ő, ahogyan az Ószövetség mondja? Az Újszövetség már egészen más téma. A vallásoknak változni kell, különben elmaradnak a hívők. Régen a megfélemlítés jó módszer volt, később inkább a bort iszik, vizet prédikál vált elfogadhatóvá, ennek megfelelően változtak a bibliai írások istenképei is. Másrészt pedig 300 körül emberek döntötték el, hogy mi legyen a Biblia tartalma, és mi nem. Nagyon kényelmes az isteni kinyilatkoztatásra meg a szabad akaratra hivatkozni, de mindenki tisztában van vele, hogy elég sánta dolgok ezek... Isten, amennyiben létezik, kegyetlen, szórakozni vágyó, bosszúálló isten. Ha a keresztény hit szerint létezik. Én abban hiszek, hogy ha Isten létezik, és jóságos, akkor nem azt lesi, hogy hány misén voltam ott, és mennyire hittem a csaló, hazug, fösvény pap szavának, hanem azt, hogy mennyire éltem teljes életet, mennyire tettem boldoggá magamat és a környezetemet, hogyan viselkedtem. Ha pedig nem jóságos, akkor tökmindegy, mit csinálok. Feltéve, ha létezik. De ebben nem hiszek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!