Ézsau történetének mi a lényege, röviden és tömören?

(1Mózes 25:34) 34 Jákob pedig adott Ézsaunak kenyeret és lencsefőzeléket, az pedig evett és ivott. Majd utána felkelt, és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttségi jogot.

„Ézsau ezzel megmutatta, hogy milyen kevésre becsülte az elsőszülöttségi jogát” (1Mózes 25:33, 34), The New English Bible). Ezzel szemben, milyen értékesnek tartotta Jákob az elsőszülöttségi jogot! Őt nem az anyagi javak érdekelték; nem a temetkezési hely és nem az állatállomány. Ő azt akarta, hogy az ő ágán jöjjön el a megígért messiási mag. Ő szellemi örökségre vágyott. (Vö. Máté 6:31–33).

Mintegy 19 évszázaddal később Pál apostol arra használta fel Ézsau példáját, hogy figyelmeztesse az első keresztényeket. Így szólt hozzájuk: „Törekedjetek békességre mindenkivel, . . . Nagyon vigyázzatok arra, hogy senki se veszítse el az Isten ki nem érdemelt kedvességét; . . . Ne legyen senki parázna, sem olyan, aki a szent dolgokat, miként Ézsau, aki az elsőszülöttségi jogát odaadta cserébe egy tál ételért.” Vajon miért hozza kapcsolatba itt Pál a paráznát Ézsaunak a tettével? Azért, mert Ézsau gondolkodásmódja könnyen a szent dolgok lebecsülésére vezetheti az embert, ami azután súlyosabb bűnökkel végződhet, amilyen a paráznaság (Zsidók 12:14–16).

Nem érzel néha kísértést arra, hogy odaadd cserébe keresztény örökségedet, az örök életet valami mulandó dologért, mint amilyen például ’egy tál lencsefőzelék’? Talán tudtodon kívül megveted, lebecsülöd a „szent dolgokat”? Például az utóbbi időben néhány keresztény áldozatul esett a modern erkölcsi engedékenységnek. Úgy látszik Ézsau türelmetlen vágya volt bennük is, amivel ki akarták elégíteni testi kívánságukat. Ahogyan Ézsau mondta Jákobnak: „Gyorsan, kérlek, engedj nekem nyelni abból a veresből” — ők is mintha valójában ezt mondták volna: ’Siessünk! Minek várni a tiszteletreméltó házasságra!’ (1Mózes 25:30; vö. 1Mózes 34:1–4).

És mi történt? A bármi áron történő szexuális kielégülés vágya ’egy tál lencsefőzelék’ lett számukra. Megvetették a szent dolgokat, köztük Jehova Istennel és Jézus Krisztussal való bensőséges kapcsolatukat. Semmibe vették a feddhetetlenséget, a hűséget és az erkölcsi tisztaságot. Eltékozolták az örökségüket.

A lényege az, hogy számtalan módon lehet magyarázni egy tettet, leget megmagyarázni, belemagyarázni, félremagyarázni,.... pedig maga a t♫8rténet egy nagyon egyszerű tett, az éhség t♫8rvénye szerint az éhes ember bírmit, a legértékesebbet is feláldozza azért hogy életben maradjon. És a gazdag ember a a másik végszükségét is kihasználja a maga gazdagítására, előnyhözjutására.

Nem lebecsülte az elsőszüllöttséget, csak nagyon éhes volt. (az ukrán holodomor idején a gyermekeiket cserélték ki a szomszédok, azért hogy ne a sajátjukat legyenek kénytelenek megenni).

A másik nem isteni szövetséget akarta megszerezni, hanem simán kapzsi volt. Mert az elsőszüllöttség mindent jelentett. A teljes örökséget. Életet, vagyont, hatalmat a másik fölött. A másik nem örökölt, csak a saját erejéből boldogult jobbik esetben, rosszabbikban az elsőszüllött cselédje lett. Ezért volt az elsőszüllöttségenk ekkora jelentősége. Ez volt a legtöbb amit végszükségében feláldozhatot Ézsau.

Nos ez egy valamit árul el nekem.

Hogy a Bibliai példákból ki mit szűrt le.

Aki Isten szerint gondolkodik, az az Isten szellemének fontosságát tartja fontosabbnak a testi fizikai dolgoknál, aki pedig nem Isten szerint gondolkodik, az a testi fizikai dolgokat tartja fontosabbnak.

Pál pedig ezzel kapcsolatban ezt írta:

(Róma 8:5-8) 5 Mert akik a testtel vannak összhangban, azok a test dolgaira összpontosítanak elméjükkel, de akik a szellemmel vannak összhangban, azok a szellem dolgaira. 6 Mert a testi gondolkodás halált jelent, a szellemi gondolkodás viszont életet és békét. 7 Mert a testi gondolkodás ellenségeskedés az Istennel, mivel a test nincs alárendelve az Isten törvényének, hisz nem is lehet. 8 Így azok, akik a testtel vannak összhangban, nem lehetnek kedvére Istennek.