Kersztyének, laírnátok, h hogyan ismerkedik fiú-lány, illetve lesznek egy pár?

Szerintem legjobb lenne ha a plébánostól kérnél tanácsot. (vagy simán vedd meg a szüleitől)

Moz.II/21

7.És ha valaki az ő leányát szolgálóul adja el, ne úgy menjen el, mint a szolgák mennek.

8.Ha nem tetszik az ő urának, hogy eljegyezze őt magának, akkor váltassa ki;

Szervusz, bocsi de ez nem lesz nagyon rövid

Először kérdezd meg magadtól: „Tényleg az a szándékom, hogy házasságot kössek?” Kegyetlenség játszani egy másik ember érzéseivel azáltal, hogy hamis várakozásokat keltünk benne (Példabeszédek 13:12). Ezek után kérdezd meg magadtól: „Olyan helyzetben vagyok, hogy házasságot köthetek?” Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor a következő lépések,

Ha azonban pozitív válaszra találsz, akkor megszervezheted, hogy hasznos tevékenységekben töltsetek együtt időt. Ez lehetőséget nyújt számodra, hogy megfigyeld, vajon bölcs dolog lenne-e összeházasodni ezzel a személlyel. Mire kell figyelned ezen a ponton?

Ahhoz, hogy választ kapj erre a kérdésre, képzelj el két hangszert, mondjuk egy zongorát és egy gitárt. Ha jól fel vannak hangolva, akkor mindegyiken gyönyörű szólót lehet játszani. Mégis, mi történik, ha egyszerre játszanak ezekkel a hangszerekkel? Most össze kell hangolni őket. Ugyanez a helyzet veled és leendő házastársaddal. Mindkettőtök talán keményen dolgozott azon, hogy egyénileg „felhangoljátok” jellemvonásaitokat. De a kérdés most ez: Vajon össze vagytok hangolva? Másszóval, illetek egymáshoz?

Fontos, hogy mindkettőtöknek közösek legyenek a hitnézetei és alapelvei. Pál apostol ezt írta: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában” (2Korinthus 6:14; 1Korinthus 7:39). Ha olyan valakivel házasodsz össze, aki nem osztja Istenbe vetett hitedet, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy komoly nézeteltérések lesznek köztetek.

Valóban, jelentős mértékben inkább az határozza meg összeférhetőségeteket, hogy mennyire alkalmazkodtok egymáshoz, és nem az, hogy mennyire hasonlítotok egymásra. Ahelyett hogy azt kérdeznétek: „Mindenben egyet értünk?”, néhány találóbb kérdést lehetne feltenni: „Mi történik, ha nem értünk egyet valamiben? Nyugodtan meg tudjuk beszélni a dolgokat, megadva egymásnak a tiszteletet és a méltóságot? Vagy a beszélgetések gyakran heves vitába csapnak át?” (Efézus 4:29, 31). Ha házasságot akarsz kötni, légy elővigyázatos bárkivel, aki büszke és makacs, sosem kész a megegyezésre, vagy állandóan követelődzik, és azon mesterkedik, hogy a saját akarata érvényesüljön.

ELŐRE ISMERD KI ŐT

Ha Nő vagy:

„Milyen hírnévnek örvend ez a férfi? Kik a barátai? Önuralomról tesz bizonyságot? Hogyan bánik az idősebb emberekkel? Milyen családból származik? Milyen kapcsolatban van családjával? Hogyan viszonyul a pénzhez? Túlzott mértékben fogyaszt alkoholt? Változékony hangulatú, akár még erőszakos is? Milyen gyülekezeti felelősségei vannak, és hogyan látja el őket? Mélységesen tudnám őt tisztelni?” (3Mózes 19:32; Példabeszédek 22:29; 31:23; Efézus 5:3–5, 33; 1Timótheus 5:8; 6:10; Titus 2:6, 7).

Ha férfi vagy:

Egy férfi egy nővel kapcsolatban a következőket kérdezheti: „Szeretetet és tiszteletet mutat Isten iránt? Képes rendben tartani az otthont? Mit vár majd el a családja tőlünk? Bölcs, szorgalmas, és jól gazdálkodik a pénzzel? Miről szokott beszélni? Őszintén foglalkoztatja őt mások jóléte, vagy önző, mások dolgába avatkozó? Megbízható? Kész alárendelni magát a főségnek, vagy önfejű, talán még lázadó is?” (Példabeszédek 31:10–31; Lukács 6:45; Efézus 5:22, 23; 1Timótheus 5:13; 1Péter 4:15).

VÉGIG TISZTELETREMÉLTÓAN VISELKEDJ AZ UDVARLÁS ALATT

Először is tegyél meg mindent, hogy erkölcsileg kifogástalanul viselkedj. Vajon ott, ahol élsz, elfogadható viselkedésnek tekintik, ha két nem házas személy megfogja egymás kezét, megcsókolja vagy átkarolja egymást? Még ha a vonzalom ilyen kifejezéseit nem is nézik ferde szemmel, ezek csak akkor engedhetőek meg, amikor a kapcsolat elérte azt a pontot, ahol már határozottan tervezik a házasságot. Legyél óvatos, hogy a vonzalom kimutatása ne terjedjen ki tisztátalan viselkedésre, sőt mi több, paráznaságra (Efézus 4:18, 19; vö. Énekek Éneke 1:2; 2:6; 8:5, 9, 10). Mivel a szív csalárd, mindketten bölcsen teszitek, ha elkerülitek, hogy másoktól elszigetelve legyetek egy házban, egy lakásban, egy parkoló autóban vagy máshol, ami alkalmat adna a helytelen viselkedésre (Jeremiás 17:9). Ha erkölcsileg végig tiszta maradsz az udvarlás alatt, az világos bizonyítékát adja annak, hogy önuralmat gyakorolsz, és hogy önzetlen törődéssel a másik személy jólétét saját vágyaid elé helyezed.

’ÉN MEG TUDOM VÁLTOZTATNI ŐT’

22 Talán azt mondod: ’Én meg tudom változtatni férjemet’ vagy ’feleségemet’, ha az a helyzet. De hát kibe vagy szerelmes? Abba a fiúba vagy lányba, aki ő most, vagy abba, amilyen akkor lesz, ha te átformálod őt? Nehéz megváltoztatni magunkat, de még nehezebb másokat megváltoztatni. Isten Szavának erőteljes igazságai azonban elő tudják idézni, hogy az egyén megváltozzék. Az ember ’levetheti régi egyéniségét’, megújulva az elmét működtető erőben (Efezus 4:22, 23). Mégis erősen kételkedj a leendő házastársad ígéretében, amikor azt ígéri, hogy ha házastársad lesz, nyomban megváltozik a kedvedért. Bár lehet javítani vagy mérsékelni a rossz szokásokat, de idő kell hozzá, olykor évek is. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy öröklött jellemvonások és környezeti tényezők sajátos alkattal láttak el minket és formáltak bizonyos módon eltérő egyéniségekké. Az igazi szeretet arra indíthat bennünket, hogy segítsünk egymásnak megjavulni és legyőzni a gyengeségeket, nem indíthat azonban arra, hogy megpróbáljuk új és természetellenes formába erőltetni a házastársunkat, olyan mintába, amely miatt elveszti egyéniségét.

Vannak, akiknek elméjében ott él egy eszménykép és ebbe az ideálba akarják beleilleszteni minden múló rajongásukat. Természetesen senki sem képes megfelelni egy lehetetlen ábrándnak, a szerelmes rajongó azonban makacsul ragaszkodik hozzá, és kényszeríteni akarja a másik személyt, hogy beváltsa ezt a reményt. Ha ez nem sikerül, az illető kiábrándul és máshol keresi az elképzelt ideált. Az ilyenek azonban sohasem találják meg az eszményképüket. Olyan álomlovagot keresnek, aki csak a fantáziájukban létezik. Az így gondolkodó személyek nem jó alanyok a házasságra.

24 Talán neked is voltak már ilyen álmaid. A legtöbbnél közülünk előfordultak az életünk bizonyos időszakában, különösen fiataloknál. De a növekvő érettséggel felismerjük, hogy az ilyen szertelen ötletet félre kell tennünk mint kivihetetlent. A házasságban a valóság számít, nem a puszta képzelet.

Nos Nem vagyok kardinális, csak azért írtam ezeket, mert fogalmam sem volt a korodról,

Másrészt az ember sose legyen teljesen maga biztos, ha idősebb akkor sem.

Nem véletlen írja Pál, hogy :

"aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon hogy el ne essen."

Nem gondoltam, hogy a házasságig 1.m távolságra kell lenni,

Bár Én Nő vagyok, magamba kiindulva szeretem az Őszinteséget és a tiszta nyílt lapokat, azt hiszem ezt minden ember aki felnőtt és érett keresztény így gondolkodik.

Ha nekem szeretne udvarolni, vagy szeretne megismerkedni egy testvér, akkor nem venném tolakodásnak, ha konkrétan többszöri beszélgetések után nyíltan utalna erre.

Ezt azért tartom fontosnak, mert ha számomra nem megfelelő lenne vagy nem szeretnék házasságot kötni, akkor mihamarabb tudjam közölni vele, hogy tudjon tovább lépni.

Na persze nem vagyunk egyformák, vannak érzékenyebb Hölgyek, azt személyesen neked kell tapasztalni, hogy milyen módon, de tapintatosan utalj erre annak akire gondoltál,

tisztelettel Katy Weaver

Az első előtti lépés az, hogy aktív tagja vagy a gyülekezet életének, beszélgetsz mindenkivel, hiszen csak így ismerheted meg az embereket, ugyebár a lányokat is.

Tegyük fel, hogy találsz egy lányt, akivel jól el tudtok beszélgetni, szimpatikus a stílusa, szívesen megismernéd közelebbről. Beszélgess vele még többet, ülj mellé istentiszteleten és a programokon, legyél udvarias és figyelmes, nyisd ki előtte az ajtót stb. Tehát éreztesd vele, hogy kitüntetett figyelemben részesíted.

Ezen a ponton ő valamilyen visszajelzést produkál: vagy fogadja a közeledésedet, vagy udvariasan a tudtodra adja, hogy nem jössz be neki. Tegyük fel, hogy az előbbi.

Bizonyára eddigre már tudod róla, hogy mi érdekli, hová jár pl. egyetemre, vagy hol dolgozik. Valamelyik nap elmehetsz érte, elkísérheted egy gyülekezeti programra, vagy csak beülhettek valahová egy italra.

A randizás során fontos, hogy értelmes programokat csináljatok, amelyek elősegítik egymás jobb megismerését. A mozi pl. nem túl jó randiprogram, mert attól nem ismeritek meg egymást jobban, hogy ültök egymás mellett a sötétben.

Lehet menni cukrászdába, étterembe, kirándulni, gyülekezeti programokra, elkísérheted valamilyen szabadidős tevékenységre (mondjuk edzésre, ha sportol valamit), stb.

Közben körvonalazódik, hogy jól kijöttök-e. Ha kölcsönös a szimpátia és mindkettőtök részéről oké a dolog, lehet bemutatni egymást a családotoknak, stb.

A testiség az udvarlás során egyáltalán nem fontos, bárki bármit is mond. Nem attól leszel sikeres, hogy csókolóztok. Ki lehet fejezni a szereteteteket azzal, hogy kézen fogva sétáltok, vagy megölelitek egymást. Ha túl korán bejön a képbe a testiség, az egymás megismerésének a rovására fog menni, és nem, hogy nem javít, hanem ront a helyzeten.

Az, hogy szeretnéd, hogy a barátnőd legyen, szinte az udvarlás kezdete óta világos a lány előtt. Egy 30 éves egyedülálló férfi valószínűleg nem azért részesít kitüntetett figyelemben egy nőt, mert azt szeretné megkérdezni tőle, hogy hány óra van.