Mit gondolna az Atya, ha ezzel mennék be gyónni?

bármit meg lehet gyónni, ha a szívedet nyomja, az atya szeme se fog rebbenni

de elmondom, hogy az Atya, így nagy A-val: Isten, mindenféle emberi besegítés nélkül is szóba áll veled, és ha ez a dolog téged bánt, és bocsánatot kérsz, őszintén, azt komolyan fogja venni. Igaz, nem kell X db Miatyánkot elmormolnod, de az őszinte bűnbánat a lényeg.

Nem biztos, hogy ez bűn, de ha te annak érzed, akkor valld meg Istennek.

:)

Jujj, bocsi, nem a kérdésedre válaszolok, de nekem erről a saját sztorim jutott eszembe, amit nagyon bánok már én is:

kb. olyan 9-10 éves lehettem, amikor a párhuzamos osztályba járó egyik fiú félrehívott, és közölte, hogy tetszem neki. Egyébként nyilván nagyon jól esett, de meg is lepett, hiszen legendás volt sajnos az elég csúnya rivalizálás és kölcsönös gyűlölet az osztályaink között.

Annyira zavarban voltam, hogy erre csak annyit mondtam: "Te hülye vagy." - és otthagytam.

Ennek már rengeteg éve (27 éves vagyok), de a mai napig, ha eszembe jut iszonyatosan elszégyellem magam. Már tudom, milyen nehéz volt neki ezt akkor kimondani, és én mennyire megbántottam. Nagyon sajnálom.

Évekkel később persze a rivalizálásnak vége lett, és viszonylag jóban lett a két osztály, vele is beszéltünk, meg minden, de örökre távolságtartó maradt. Megértem persze. :(

A kérdésedhez: a pap semmit sem kell (és nem is szabad), hogy gondoljon arról, amit mondasz neki, nem alkothat véleményt. Ha neked fontos, akkor gyónd meg.

Én mégis azt gondolom, hogy gyónás helyett (vagy mellett akár) mindenképp próbáld meg inkább helyrehozni a dolgot, beszélj a sráccal. Nem kell nekiállnod bocsánatot kérni, csak mostantól legyél vele kedves, figyelmes.

Ne járj úgy, mint én, hogy még felnőttként is eszedbe jut néha...

5-ös is jól beszél!

Nekem is volt ilyen történetem, szegény nagypapámra mondtam egy csúnyát (kicsi voltam, nem is tudtam, hogy mit beszélek), de a mai napi fáj, ha eszembe jut.

A pap bácsi lehet görcsöt fog kapni a kunogástól :D

De ez egy aranyos sztori zóval megérem őt is.

Szia!

Erről a sztoriról Jézus szavai jutottak eszembe:

"Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:

Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat."

Első a rendezés bármilyen nehéz vagy kellemetlen is!

Üdv. Péter