Mit jelent a szellem és a lélek kifejezés a Bibliában?

Lélek

Meghatározás: A Bibliában a „lélek” szó a héber ne′fes és a görög pszü·khé′ szavak megfelelője. A szó bibliai használata alapján felismerhető, hogy a lélek szó egyaránt vonatkozik emberre és állatra, vagy az emberi és az állati életre. Sokak szerint azonban a „lélek” az ember anyagtalan vagy szellemi részét jelenti, amely túléli a test halálát. Mások az életelvet értik alatta. Ám e két utóbbi felfogás nem bibliai tanítás.

Milyen segítséget nyújt a Biblia ahhoz, hogy megértsük a lélek fogalmát?

1Móz 2:7: „Jehova Isten megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké.” (Figyeld meg, hogy nem azt olvassuk itt, hogy az ember lelket kapott, hanem azt, hogy lélek, azaz élő személy lett.) (A héber szónak az a része, melyet itt „lélek”-nek fordítottak, a ne′fes. A Kár. és a Kom. hasonlóképpen fordítja. A Káldi, Kat., ÚRB, KNB azt írják, „élőlénnyé lett”.)

1Kor 15:45: „Így is van megírva: »Az első ember, Ádám, élő lélekké lett.« Az utolsó Ádám életadó szellemmé lett.” (A Keresztény Görög Iratok megfogalmazása tehát megegyezik a Héber Iratokkal a lélekre vonatkozóan.) (Az itt „lélek” szóval fordított görög szó a pszü·khé′ tárgyesete. A Csia, a Kár. és a Káldi, 1865 szintén a „lélek” szót használja; a Kat., a B.—D., a Káldi és a KNB a „lény” szóval él.)

1Pét 3:20: „Noé napjaiban . . . kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen.” (Az itt „lélek” szóval visszaadott görög szó a pszü·khai′, a pszü·khé′ többes száma. Ilyenformán fordítja ezt a B.—D., Csia, Káldi, Kár. és az ÚRB is, míg a Szep. azt írja, hogy „ember”.)

1Móz 9:5: „Ezenkívül számon kérem a ti lelketek [azaz „életetek”, a héber ne′fes szóból] vérét.” (Itt a szöveg azt mondja, hogy a léleknek van vére.)

Józs 11:11: „Kardélre hánytak abban minden lelket [héberül: ne′fes], és pusztulásra adták azokat.” (Itt a lélekről azt olvassuk, hogy karddal megérinthető. Ezek a lelkek tehát nem lehettek szellemi lények.)

Hol írja azt a Biblia, hogy az állatok is lelkek?

1Móz 1:20, 21, 24, 25: „Majd ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek* sokaságától . . .« És Isten megteremtette a nagy tengeri szörnyeket, és mindenféle mozgó, élő lelket teremtett, amely a vizekben kezdett nyüzsögni a maga neme szerint, és mindenféle szárnyas repdeső teremtményt a maga neme szerint . . . Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint . . .« Isten kezdte megalkotni a föld vadállatait a nemük szerint, a háziállatokat a nemük szerint, és minden földi csúszó és mászó állatot a maga neme szerint.” (*A héberben itt a ne′fes szót találjuk. Néhány fordítás ’élőlénynek’ fordítja.)

3Móz 24:17, 18: „Ha egy ember agyonüt egy emberi lelket [héberül: ne′fes], akkor halállal kell lakolnia. Ha pedig valaki háziállat lelkét [héberül: ne′fes] üti agyon, kártérítést kell adnia érte, lelket lélekért.” (Figyeld meg, hogy lélek jelentésű ugyanazon héber szó fordul elő mind az emberek, mind az állatok esetében.)

Jel 16:3: „ Az pedig vérré vált, mint amilyen a halott vére, és minden élő lélek* meghalt, igen, ami a tengerben volt.” (Tehát a Keresztény Görög Iratok is utalnak arra, hogy az állatok lelkek.) (*A görög szövegben itt a pszü·khé′ szót találjuk. A Kom. és a Vida ’léleknek’ adja vissza. Néhány fordító az „élőlény” vagy „állat” szót használja.)

Hittudósok, akik nem Jehova Tanúi, elismerik-e, hogy ezt mondja a lélekről a Biblia?

„ Az Ósz.-ben [Ószövetségben] nem választható szét a test és a lélek. Az izraelita tárgyilagosan látta a dolgokat, a maguk teljességében, így az embert személynek, és nem összetett dolognak tekintette. A nepeš [ne′fes] kifejezés — jóllehet mi a lélek szóval fordítjuk — sohasem jelent a testtől vagy személytől különálló lelket . . . A [pszü·khé′] kifejezés a nepeš megfelelője az Úsz.-ben [Újszövetségben]. Jelentheti az életelvet, magát az életet vagy az élőlényt” (New Catholic Encyclopedia. [1967] XIII. köt., 449—50. o.).

„ A ’lelket’ jelentő héber kifejezést (ne′fes, az, ami lélegzik) Mózes használta . . . , ’megelevenített lény’ a jelentése, és alkalmazható nem emberi lényekre is . . . Az újszövetségbeli pszü·khē (’lélek’) használata hasonló a nefes alkalmazásához” (The New Encyclopædia Britannica. [1976] Macropædia, 15. köt., 152. o.).

„ A test feloszlása után tovább élő lélekbe vetett hit inkább filozófiai vagy teológiai spekuláció, mintsem egyszerűen hit dolga, és ezért a Szentírás sehol sem tanítja kifejezetten” (The Jewish Encyclopedia. [1910] VI. köt., 564. o.).

Meghalhat-e az emberi lélek?

Ez 18:4: „Íme, minden lélek az enyém. Ahogy az apa lelke, úgy a fiú lelke is az enyém. Amely lélek* vétkezik, az hal meg.” (*A héberben „ne′fes”. Ezt a Kár., ÚRB és KNB a „lélek” szóval adja vissza. Van olyan fordítás, amely azt mondja, hogy „aki”.)

Máté 10:28: „ne ijedjetek meg azoktól, akik megölik a testet, de a lelket [vagyis „életet”] nem tudják megölni; hanem inkább azt féljétek, aki a lelket* is, a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.” (*A görög szövegben itt a pszü·khé′ szó tárgyesetét találjuk. A B.—D., Csia, Káldi, Kat., Kár., ÚRB és KNB a „lélek” szót használja.)

Csel 3:23: „Igen, minden lélek [görögül: pszü·khé′], amely nem hallgat arra a Prófétára, teljesen kiirtatik a nép közül.”

Azonos-e a lélek a szellemmel?

Préd 12:7: „ Akkor a por visszatér a földbe, ahogy azelőtt volt, és a szellem [vagyis életerő; héberül: rú′ach] visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt.” (Figyeld meg, hogy a szellem szó héber megfelelője a rú′ach, míg a lélek szóé a ne′fes. Az írásszöveg nem azt jelenti, hogy a szellem a halál beálltával eljut Isten személyes jelenlétébe; ehelyett arra utal, hogy teljes mértékben Istenen múlik, hogy valaki élhet-e majd újra. Tulajdonképpen azt mondhatjuk — hasonló szóhasználattal élve —, hogy ha egy ingatlan vásárlója nem teljesíti fizetési kötelezettségét, az ingatlan tulajdonjoga „visszatér” eredeti tulajdonosához.) (Az IMIT és a Kám. [12:9] a rú′ach szót „szellem” szóval fordítja. A Kat. és a KNB azt írja: „éltető lehelet.”)

Préd 3:19: „az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük [héberül: rú′ach] van mindegyiküknek.” (Így tehát mind az emberekben, mind az állatokban ugyanaz a rú′ach, azaz szellem van.)

Héb 4:12: „az Isten szava élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket [görögül: pszü·khész′] és a szellemet [görögül: pneu′ma·tosz], az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait.” (Figyelemre méltó, hogy a „szellem” szó a görögben nem azonos a „lélek” szóval.)

Tovább él-e az ember, és öntudatánál van-e, miután a szellem elhagyta a testet?

Zsolt 146:4: „Kimegy a szelleme [a héber rú′ach szóból], és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai.” (A NAB és a Dy a „szellem” szóval fordítja itt a rú′ach szót. A Kat. azt írja: „élet.” Van olyan fordítás, amely a „lehelet” szót használja.) (Lásd még: Zsoltárok 104:29.)

Honnan ered a kereszténységnek az anyagtalan, halhatatlan lélekbe vetett hite?

„A kereszténységnek az az elképzelése, hogy egy Isten által teremtett, és a fogamzáskor a testbe oltott szellemi lélek teszi az embert élő egésszé, a keresztény filozófia hosszas fejlődésének eredménye. Csak a keleti Órigenész [meghalt kb. i. sz. 254-ben] és a nyugati Szent Ágoston nyomán [meghalt i. sz. 430-ban] lett a lélekből szellemi szubsztancia, és a természetéből filozófiai szemlélet . . . Az ő [Ágoston] tanítása . . . sok mindent (beleértve némely hiányosságot is) köszönhet az újplatonizmusnak” (New Catholic Encyclopedia. [1967] XIII. köt., 452., 454. o.).

„A halhatatlanság fogalma a görög gondolkodásmód terméke, míg a feltámadás reménysége a zsidó gondolkodásmód része . . . Nagy Sándor hódításai után a judaizmust lassanként átszőtték a hellenisztikus elképzelések” (Dictionnaire Encyclopédique de la Bible. [Valence, Franciaország, 1935] Alexandre Westphal szerkesztésében, 2. köt., 557. o.).

„A lélek halhatatlansága görög elképzelés, az ókori titkos vallások talaján keletkezett, és a filozófus, Platón dolgozta ki” (Presbyterian Life. 1970. május 1., 35. o.).

„Azt gondoljuk-e, hogy a halál valami? . . . Vajon mi más, mint a lélek elválása a testtől? És ez a meghalás, hogy a test a lélektől különválva önmagában valóvá lesz, és a lélek is a testtől különválva önmagában valóvá? Nem más valami a halál, csupán ez? . . .”

— Ugye a lélek nem fogadja be a halált?

— Nem.

— Tehát a lélek halhatatlan?

— Halhatatlan.

(Phaidón. Platón összes művei, Kerényi Grácia fordítása, Európa Könyvkiadó, 1984, 64c, 1032—3. o., LV, 105e, 1101. o.)

„ Amint láttuk, a babilóniai teológusok komoly figyelmet fordítottak a halhatatlanság problémájára . . . Sem a nép, sem vallási vezetői nem fogadták el soha azt a lehetőséget, hogy ami egyszer már létrejött, az teljesen megsemmisül. A halál másfajta élethez vezető kaput jelentett” (The Religion of Babylonia and Assyria. [Boston, 1898] M. Jastrow, Jr., 556. o.).

A „lélek” szó használata a Bibliában

11 A Héber Iratokban a „lélek” szóval fordított kifejezés a héber ne′phesh, amely több mint 750-szer fordul elő. Ennek a szónak a megfelelője a Görög Iratokban: psy·khe′, és több mint 100-szor fordul elő. A New World Translation of the Holy Scriptures (Szent Iratok Új Világ fordítása) következetesen „lélek”-nek fordítja ezeket a szavakat. Más Bibliák sokféle szót használnak. Az angol King James Version például a ne′phesh szót így fordítja: étvágy, állat, test, lehelet, teremtmény, holt(test), vágy, szív, élet, ember, elme, személy, önmaga, lélek, dolog. A psy·khe′ szót pedig így adja vissza: szív, élet, elme, lélek.

12 A Biblia a tengeri teremtményeket ne′phesh-nek nevezi: „Minden élő lélek, amely a vizekben van” (3Mózes 11:10). A szó szárazföldi állatokra is utalhat: „Hozzon elő a föld élő lelkeket a fajuk szerint, háziállatokat, mozgó állatokat és a föld vadállatait” (1Mózes 1:24). Több mint 100 esetben a ne′phesh szó embereket jelent. „Mindazok a lelkek pedig, akik Jákób ágyékából származtak hetvenen voltak” (2Mózes 1:5). A psy·khe′ szónak ily módon történő használatára egy példa az 1Péter 3:20 verse. Ez Noé bárkájáról beszél, „amelyben kevés embert, mindössze nyolc lelket juttattak át biztonságban a vizen”.

13 A Biblia számos egyéb módon is használja a „lélek” szót. Az 1Mózes 9:5 mondja: „A ti lelketek vérét számon kérem.” Itt a lélekről azt mondják, hogy vére van. A 2Mózes 12:16 ezt mondja: „Csak amit minden léleknek szükséges megennie, csak azt készíthetitek el magatoknak.” Ebben az esetben azt mondják a lélekről, hogy eszik. Az 5Mózes 24:7 olyan emberről beszél, aki „lelket lop az ő testvérei közül”. Nyilván nem egy halhatatlan lelket lopott el. A Zsoltárok 119:28 ezt mondja: „Lelkem nem aludt a bánat miatt.” Tehát a lélek még az álmát is elvesztette. A Biblia azt is kimutatja, hogy a lélek halandó. Igen, meghal. „Az ilyen lélek irtassék ki az ő népe közül” (3Mózes 7:20). „Egyetlen holt lélekhez se közeledjen” (4Mózes 6:6). „A mi lelkünk haljon meg” (Józsué 2:14). „Bármely lélek, amely nem hallgat a Prófétára, teljesen ki lesz irtva” (Cselekedetek 3:23). „Minden élő lélek meghalt” (Jelenések 16:3).

14 Világos, hogy a ne′phesh és a psy·khe′ szavak használata a Bibliában azt mutatja: a lélek mind a személy, mind az állat esetében a teremtmény. Nem az egyén valamely halhatatlan része. Természetesen a ne′phesh szót még magára Istenre is alkalmazzák: „Azt, aki szereti az erőszakosságot, bizonnyal gyűlöli az Ő lelke” (Zsoltárok 11:5).

nagyon könnyű logikus a válasz.

testemmel a fizikai vagyok

lelkemmel lelki sikon vagyok

szelemmel értelmi sikon vagyok