Jehova tanúi, hogyan lehet osszegyeztetni a Biblia tanításával azt az álláspontot, amelyet a jehova tanúi által kiadott 1972. Ortorony január 1. (angol) számának 31. és 32. oldalán megfogalmaz, miszerint az álatokkal való fajtalankodás nem vállóok?

Az Ortorony szervezuet Vezeto Testulete helytelken módon alkalmazta a Szentírás erkolcsi alapelveit azoknan az esetekben is,amikor az anális kozosulést szintén nem tekintette házasságtorésnek, és nem engedélyezte jehova tanúinak a vállást.

Ime a Vezeto testulet egyik tagjának visszaemlékezése:

Valójában sok más esetről is, amelyek eljutottak hozzánk, így vélekedtem. Legtöbbször, amikor ilyen dolgokról döntenünk kellett, az Írásokban nem találtunk alapot dogmatikus álláspontunk alátámasztására. Ezt a véleményemet tehát kifejeztem ebben a cikkben, és a Vezető Testület ezt így el is fogadta. A későbbiekben újra és újra hasonlóan fejeztem ki a véleményemet, de csak ritkán fogadták el.

Amikor nézegetem ezeket a leveleket, az az elégtétel, amit a helyreigazítási anyag elkészítésénél éreztem, most üresnek tűnik. Tudom, hogy függetlenül attól, ami elhangzott, sohasem lehet kárpótolni, vagy helyrehozni azokat a károkat, amiket a kínos megaláztatások, elmebeli összekuszálódások, lelki szenvedések, maró lelkiismeret furdalások, zátonyra futott házasságok okoztak, az előző Vezető Testületi döntés miatt, egy olyan döntés miatt, amelyet néhány óra alatt hoztak olyan férfiak, akik "hidegen" közelítettek ezen problémához, anélkül hogy előzőleg bármit is tudtak volna erről, vagy átgondolhatták volna, vagy elmélkedhettek volna, vagy különösebben imádkoztak volna, vagy tanulmányozták volna az Írásokat, és mégis öt éven keresztül a döntéseiknek messzemenő hatalma volt, és sok embert egy életre megpecsételtek! Mindezekből semminek sem kellett volna megtörténnie!

Felbukkant egy másik kérdés is, amelynek bizonyos összefüggése volt az előzőleg említettekkel, és egy dél-amerikai Jehova Tanúja testvérnőt érintett, akinek a férje bevallotta, hogy szexuális viszonya volt más nővel. A probléma abban rejlett, hogy a férj azt mondta, ez a viszony egyike volt a már előzőleg leírt tiltott közösülési formáknak: ebben az esetben anális és nem genitális közösülésről volt szó.

A Vezető Testület döntése szerint, ezt nem lehet úgy értékelni mint házasságtörést, mivel a házasságtöréshez minden esetben szükséges a genitális kapcsolat, amikor "lehetséges a gyermek nemzése". Ezért állítólag ez a férfi nem volt "egy test" más nővel, és feleségének az Írások szerint nincs alapja a válásra, majd egy újabb házasságra.

A Vezeto testulet ezen volt tagja elbeszélését így folytatja:

Felbukkant egy másik kérdés is, amelynek bizonyos összefüggése volt az előzőleg

említettekkel, és egy dél-amerikai Jehova Tanúja testvérnőt érintett, akinek a férje bevallotta,

hogy szexuális viszonya volt más nővel. A probléma abban rejlett, hogy a férj azt mondta, ez

a viszony egyike volt a már előzőleg leírt tiltott közösülési formáknak: ebben az esetben

anális és nem genitális közösülésről volt szó.

A Vezető Testület döntése szerint, ezt nem lehet úgy értékelni mint házasságtörést,

mivel a házasságtöréshez minden esetben szükséges a genitális kapcsolat, amikor „lehetséges

a gyermek nemzése”. Ezért állítólag ez a férfi nem volt „egy test” más nővel, és a feleségének

az Írások szerint nincs alapja a válásra, majd egy újabb házasságra.

Az akkori gyakorlat szerint egyhangú döntésnek kellett megszületnie, és én

alkalmazkodtam. De mélységes nyugtalanságot éreztem, ha arra az asszonyra gondoltam,

amikor majd közlik vele, hogy az Írások szerint nem különülhet el a férjétől, aki így vétkezett

ellene. Ebből a döntésből származott egyúttal az is, hogy a Biblia szerint nem lehet elválni

olyan férjtől, akinek homoszexuális kapcsolata volt más férfiakkal, sőt állatokkal, mivel a

férfi nem válhat „egy testté” más férfival, vagy állattal oly módon, hogy „lehetséges a

gyermek nemzése”. Az Őrtorony folyóirat azévi, korábbi száma konkrétan kimondta ezt35.