Az emberek miért nem értik hogy a bibliai történeteket nem szószerint kell értelmezni, hanem mondanivaló szerint?

Szerintem egyezzünk ki egy döntetlenben, annál is inkább, mivel a Bibliát valóban lehet szó szerint és "jelképesen", vagyis "mondanivaló" szerint is értelmezni. Vannak helyek, melyek teljesen igazak a legmodernebb tudományos ismeretek fényében is, és nyilvánvalóan vannak olyan képi beszédek, melyek nem szó szerintik.

Az előbbire jó példa a felhozott teremtési beszámolóból vett idézet, mely ugyanis valóban szó szerint értendő.

Hogyan tudott Isten fényt előállítani az első napon, ha az égitesteket csak a negyedik napon alkotta meg? A válasz a nyelvezetben és a logikában van: A 16. versben 'megalkotásnak' fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló 'megteremt' ige megfelelője. 'Az ég', melybe az égitestek is beletartoztak, már jóval az "első nap" előtt lettek megteremtve. Fényük azonban nem érte el a föld felszínét. Az első napon "világosság lett", ugyanis a szórt fény áthatolt a felhőrétegeken, és láthatóvá vált a földön. A föld forgásából eredően így váltakozni kezdtek a nappalok és az éjszakák (1Mózes 1:1–3, 5). A fényforrások a földről nézve ekkor még nem voltak láthatók. A negyedik teremtési időszakban aztán figyelemre méltó változás történt. A nap, a hold és a csillagok immár 'megvilágították a földet' (1Mózes 1:17). Isten abban az értelemben 'kezdett hozzá a megalkotásukhoz', hogy most már a földről is látni lehessen őket.

Tehát az első és a negyedik teremtési "nap" problémája kicsit részletesebben:

Úgy tűnik, hogy a föld már a hat "nap" (nem 24 órásak!) vagy időszak előtt, a konkrét teremtési műveletek kezdete előtt a nap körüli pályára megalkotott bolygó volt, melyet víz borított. "Sötétség volt a vízből álló mélység színén" (1Mózes 1:2). Ezen a kezdeti ponton valami — talán vízgőz, egyéb gázok és vulkáni hamu keveréke — bizonyára megakadályozta, hogy a napfény elérje a föld felszínét. A Biblia így írja le az első teremtési időszakot J. W. Watts fordítása szerint: "Ezután Isten ezt mondta: »Legyen világosság«; és fokozatosan világosság lett", azaz a fény elérte a föld felszínét (1Mózes 1:3).

Az a kifejezés, hogy "fokozatosan... lett", pontosan visszaadja azt a szóban forgó héber igealakot, amely egy fokozatos cselekvést ír le, melyhez időre van szükség, hogy befejeződjön. Aki tud héberül olvasni, körülbelül 40-szer találja meg ezt az igealakot a Mózes első könyve első fejezetében, és ez a fejezet megértésének a kulcsa. Amit Isten elkezdett egy teremtési időszak vagy korszak jelképes estéjén, az fokozatosan világosabb, azaz láthatóbb lett annak a "napnak" a reggele után (A héberek úgy számolták a napjukat, hogy estétől kezdődött, és a következő naplementéig tartott). Azonkívül, ami az egyik időszak alatt elkezdődött, annak nem kellett teljesen befejeződnie akkorra, amikor a következő időszak megkezdődött. Ennek szemléltetéséül: az első "napon" fokozatosan kezdett világosság lenni, a nap, a hold és a csillagok mégis csak a negyedik teremtési időszakban váltak láthatóvá (1Mózes 1:14–19).

Tehát a Teremtési beszámolóban szereplő - a felületes bírálónak - elsőre ellentmondásosnak tűnő szövegrész, egyáltalán nem az, aminek hiszik - nagyon is érthető és racionális.

Rossz hírem van: a Bibliát a legtöbb helyen szó szerint kell értelmezni!

A Biblia Isten szava. Milyen kereszténység az, ha Isten szavát csak egy allegorikus mesekönyvnek tartod?

"Úgy tűnik, hogy a föld már a hat "nap" (nem 24 órásak!) vagy időszak előtt, a konkrét teremtési műveletek kezdete előtt a nap körüli pályára megalkotott bolygó volt, melyet víz borított."

Ezt meg honnan vetted? Nyiss már ki egy héber Bibliát, a "nap" helyén milyen kifejezést találsz? Azt találod hogy "jom". Na most, ha van egykis héber nyelvtudásod akkor tudod, hogy "jom" kifejezés leghosszabb idői jelentése az évvel bezárul, tehát itt nem lehet olyan időszakokról beszélni, mint amit a liberális teológusok hirdetnek. A "jom" elsődleges kifejezése csupán egyetlen nap, és a Genezis 1-ben is ilyen értelemben szerepel. Megerősíti még ezt a mellette lévő hebraizmus is, hogy itt 24 órás napokról van szó.

Szia!

A Szentírás egy 66 könyvből álló iratgyüjtemény, mely Izráel népe körében keletkezett az ie. XV. századtól az isz. I. századig. Ezek a könyvek egymáshoz illeszkedve, mintegy egymást folytatva a Föld és az ember történetét beszélik el Isten megváltási terve szempontjából, a teremtéstől egészen az újjáteremtésig, tömören, vázlatszerűen, de átfogó módon. Elmélkedő vagy tanító könyvek is ékelődnek az ún. történeti könyvek közé, amelyek az emberi élet összes döntő problémáját felvetik és megvilágítják. Van például olyan bibliai könyv, amelynek az emberi szenvedés a fő témája (Jób könyve), van olyan, amelyiké az igaz szerelem (Énekek éneke) stb.

Ezek hátterén azt állítani, hogy a bibliai történeteket nem szószerint kell értelmezni igen nagy melléfogás. A Bibliai törénetek ugyanis műfajilag igen széles skálát fednek le, valóban vannak benne példabeszédek, melyek értelemszerűen nem szószerint értendők, de most komolyan azt gondolod, hogy egy pl. történelmi leírást mondanivaló szerint kell érteni? Ezek szerint az ott szereplő emberek mindannyian csak kitalált személyek amelyekre csupán a mondanivaló miatt volt szükség? Akkor dobjuk ki a történelemkönyveket ahol évszámmal megjelölve találjuk a híres zsidó királyokat...stb.

A Biblia pontosan ugyanúgy értelmezhető, mint minden más irodalmi mű. Mielőtt értelmezed bármelyik részét érdemes tisztázni annak műfaját, és akkor eldönthető, hogy az csupán példabeszéd, amelynek a mondanivalója a lényeg, vagy történelmi leírás, amely szó szerint értendő. Ennyire egyszerű.

Üdv. Péter