Az ókori mitológiai történeteket miért kezelik az emberek egyszerű "meseként", mikor ezek vallási történetek?

"az ókor görög emberének legalább annyira fontos értékkel bírt mint napjainkban a keresztényeknek a Biblia"

Tévedés. Nekik is szinte mese volt, senki nem vette komolyan, de jó ürügy volt csapni pár orgiát.

A mese, a mítosz és a vallás három eléggé különböző dolog.

Mese: szórakoztató műfaj, amely néhány egyszerű szereplő történetét mondja el, egyértelmű szerepekkel a történetben, pozitív végkifejlettel. Ha hivatkozik is vallási vagy mitikus elemekre, csak felszínesen.

Mítosz: valamilyen kultúra, emberi közösség számára közös jelentéssel bíró történet, ami a világról alkotott ismereteket, elképzeléseket és hiedelmeket közvetíti a közösség tagjainak, ezáltal hagyományozva a tudást és az identitást a későbbi generációknak. Bár gyakran tartalmaz - a világképből eredően - vallásos elemeket, szerepe nem a hitgyakorlat, vagy vallásos tanítás.

Vallás: emberek közösségének együttesen gyakorolt és megélt, transzcendentális (érzéken túli) létezésbe vetett hite és meggyőződése, illetve ennek gyakorlati keretei. Személyes komponense a hit, ami a világ megismerésének és befogadásának egyfajta módszere.

A Bibliát sem veszik komolyan. (kivéve az aki hisz istenben, és valóban tőle ihletettnek tartja.

Én még fiatal vagyok, de az iskolában nem meseként tanultunk róla.

Miért?

Nem az?