Ki döntötte el, hogy mi kerüljön a bibliába?

"római egyház már ereje teljében volt, főleg 313-tól, maga Nagy Konstantin szabta meg a niceai zsinaton is a kanonizáció rendjét"

Ez nem igy van.

Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma.

A 397-ben tartott III. Karthágói zsinat, tételesen felsorolja a Szentírás könyveit, köztük a deuterokanonikus iratokkal.

Ez volt az ún. második kanonizáció.

A római katolikus egyház a következő hét könyvet sorolja a deuterokanonikus könyvek csoportjába (ezeket a könyveket a protestáns egyházak apokrifnek tartják; a protestáns Bibliának nem a része):

* Makkabeusok első könyve

* Makkabeusok második könyve

* Bölcsesség könyve

* Jézus, Sirák fia könyve

* Báruk próféta könyve

* Tóbiás könyve

* Judit könyve

* illetve Dániel könyvének és Eszter könyvének görög nyelvű kiegészítései

Még két igen nagy tárgyi tévedést igazitanék ki.

- Konstantin

A Milánói ediktum, melyet I. Constantinus (I. (Nagy) Konstantin) nyugati és uralkodótársa, Licinius keleti császár adott ki, engedélyezi minden ember, így a keresztények számára is a szabad vallásgyakorlást, Kr u. 313-ban.

Vagyis nem lett államvallás a kereszténység, hanem üldözött, elfogadott lett

- I Nikaiai Zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. A zsinat (más néven szinódus) a keresztény egyház püspökei számára az első egyetemes [1] tanácskozás volt.

A zsinat célja a nézeteltérések feloldása volt az alexandriai egyházban Jézusnak az Atyához viszonyított természetéről, nevezetesen, hogy Jézus egylényegű-e az Atyaistennel vagy hasonlatos hozzá. Alexandriai Szent Sándor az előbbi nézetet vallotta; a népszerű presbiter, Arius (akinek nevéből az arianizmus kifejezés származik) az utóbbit. A zsinat elsöprő többséggel az ariánusokkal szemben foglalt állást (a 250-318 főnyire becsült tanácskozótestületből 2 fő kivételével mindenki az ariánusokkal szemben szavazott). A zsinat másik eredménye a húsvét időpontjában való megegyezés volt, amely a legfontosabb ünnep az egyház életében. A zsinat úgy döntött, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap ünneplik, függetlenül a Biblia héber naptárától és felhatalmazták az alexandriai püspököt, hogy (valószínűleg az alexandriai naptárt használva) évente hirdesse ki püspöktársai számára a pontos dátumot.

A Niceai Zsinat történelmi jelentőségű, az első törekvés, hogy az egész keresztény világot képviselő gyűlés során jussanak konszenzusra az egyházban. „Ez volt az első esemény a Krisztus-tan szakmai fejlődésében.” Ezen túlmenően „Konstantin azzal, hogy összehívta a zsinatot és elnöklője volt annak, az egyház feletti császári irányításnak is jelzését adta.”[2]

A Niceai Hitvallás megalkotása hagyományt teremtett az elkövetkező egyetemes zsinatoknak a hitbéli nyilatkozatok és egyházi törvények készítésére azzal a szándékkal, hogy iránymutatók legyenek az igazhitűségben és egységes forrásaivá váljanak a kereszténységnek. Ez nagy horderejű eseménye volt az egyház és Európa történelmének.

- I (Nagy)Theodosius tette államvallássá a kereszténységet.

380-ban betiltja az arianizmust, mert eretnek tanoknak véli azokat. 391-ben a pogány kultuszok imádásának is véget vet törvényével, ezáltal a kereszténység szabad utat kapott az államvallássá váláshoz. (Una vera catolica fides - egyetlen igaz hit: kereszténység)

én az irodalomfüzetes vagyok:D

"honnan tudod hogy isten mondta nekik"

Ez attól függ,hogy ki miben hisz. A keresztények,meg a zsidók is elhiszik,hogy Istentől származó szövegek, a többiek nem. Gondolom aki írta, az is ebben hisz.Én is speciel. Te pedig eldöntheted hogy hiszel e benne,vagy sem.