Az önzetlenség elvárása, valahol önző dolog is. Tehát, ha te önzetlen vagy, de ezt elvárod mástól is akkor még se vagy önzetlen?

Nagyon tetszik a kérdés,és benne is van a válasz is voltaképp:)

Nincs tökéletes ember.önzők vagyunk,persze különböző szinteken.mindenki saját magához mérten fejlődik.De valójában sosem lehetsz igazán jó,csak törekedhetsz rá.

Ez játék a szavakkal. Ha nem definiálod az önzetlenséget (vagy bármi mást), ilyen formális ellentmondások mindig elképzelhetők.

Az önzetlenség a tudatos társas lények tulajdonsága lehet. Az élet célja a fejlődés, de mi fejlődik, az egyén, a csoport, vagy az emberiség? Az ideális, ha mindhárom, valamiféle egyensúlyban. Itt arra kell rájönni, hogy a fejlődés optimuma, ha az egyensúly folyamatosan fennáll (ideális eset), mert ekkor nem kell az erőforrásokat az egyensúly fenntartására fordítani.

Az önzetlenség annak felismerése, hogy ezzel nem használom ki embertársaimat úgy, hogy felboruljon az egyensúly. Viszont minden időben vannak, akik ezt még nem ismerték fel, vagy időleges haszonért feladják a hosszú távú hasznot. Ezektől az emberektől az optimális működésben való részvétel elvárása nem önzés, hanem az ésszerűség megvalósulása az ő érdekükben is.

Gyakori eset, hogy valaki saját érdekei ellen cselekszik abban a tévedésben, hogy számára az a hasznos.

Én azért ezt nem így értelmezem!

Ha önzetlenül segítek valakinek, az nálam azt jelenti, hogy attól a személytől nem várom el, hogy bármikor is viszont-segítsen.

Ellenben tisztában vagyok azzal, hogy az univerzum úgy működik, hogy ma én segítek valakinek, és amikor nekem lesz szükségem bármilyen segítségre, akkor majd valaki más is segít nekem. Lehet, hogy pont olyan személy, akit ma még nem is ismerek, de az univerzum akkorra majd összehoz minket.

Ezen az alapon nyugodtan, bátran segíthetsz bármikor, bárkinek, mert bízol abban, hogy ha kell, te sem fogsz magadra maradni.

Valahol én is úgy gondolom mint az előző hozzászóló. Ha valakin segítek, ha megengedi, nem várom el, hogy viszonozza.

Van amikor nekem segít valaki, ha rászorulok. Ez így szép és jólesik.

3-as vagyok!

Az önzetlen szeretet körbejár és mindig egyre nagyobb és nagyobb lesz ez a kör. Ma én segítek neked, holnap te segítel másnak, holnapután az a más segít a következőnek .... és amikor majd nekem lesz szükségem segítségre, akkor majd mellettem is állni fog valaki, aki ugyanolyan önzetlenül (=viszonzásOM nélkül) segít nekem.

Egyébként vannak olyan tanítások is, amelyek azt mondják, hogy nézd meg, mikor, kinek, miben segítel, mert a sok-sok önzetlen segítéssel megfosztod a másikat attól, hogy megtanuljon a maga lábán megállni. Tehát valóban mérlegelni kell, hogy mikor "adsz halat az éhezőnek, és mikor kezded el megtanítani halászni!"