Hisztek Istenben? Gyakoroljátok a vallásotokat?

Csak egy kérdésem lenne: Miért kell lepontozni azokat, akik nem hisznek benne? Attól ugyse fognak hinni benne...

Én sem járok templomba, nem gyakorlom a vallásom...nem is nagyon hiszek benne.

Hiszek egy Teremtőben (és még sokmindenben), csak nem a keresztény Istenben, amelyikről a Biblia ír...

A keresztény vallást nem gyakorlom, a karácson is a család miatt van.

Igaz, a saját vallásomat sem gyakorlom igazán, pl nem tartok meg minden napéjegyenlőséget, meg ilyenek...

21/L

Én Jehova Tanúja vagyok ,Hiszek Jézus Atyájában az egyedüli igaz Istenben ,(1Péter 1:3) Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, mert nagy irgalmassága szerint új születést adott nekünk élő reménységre Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által,

(1Péter 1:4) romolhatatlan és beszennyezetlen és el nem hervadó örökségre. Ez az egekben van fenntartva számotokra,

(Máté 5:5) Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet.

(Zsoltárok 37:11) A szelídek pedig öröklik a földet, És gyönyörködnek majd a béke bőségében.

A 37. zsoltár az igazaknak az örök életet helyezi kilátásba itt a földünkön.

A Zsoltárok 37:29. versét a Károli fordítás szerint idéztük. Ahogy sok más fordítás, ez is a héber érec szót „földnek” fordítja. Érec utalhat egy konkrét területre vagy egy országrészre; lásd a „Sineár földje” vagy az „Egyiptom földje” kifejezésekben (1Mózes 10:10, 11; 21:21; Zsoltárok 78:12; Jeremiás 25:20).

A Zsoltárok 37:11, 29. verse tehát utalhatott arra is, hogy az izraeliták állandó lakosai lehettek, sőt, kellett is volna hogy legyenek az Ígéret földjének. Isten Ábrahámmal kötött szövetségével összhangban, ezen az Isten adta területen maradhattak volna nemzedékről nemzedékre, és élvezhették volna ott Isten áldását. De nem így történt, mert az izraeliták hűtlenek lettek Istenhez (1Mózes 15:18–21; 17:8; 5Mózes 7:12–16, 22; 28:7–14; 31:7; Józsué 21:43–45).

Amellett egyetlen szentírási érv sem szól, hogy a Zsoltárok 37:11, 29. versében szereplő érec szót csupán az izraelitáknak adott földre kellene korlátozni.

A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament szerint (szerkesztette: Gesenius, Brown, Driver, and Briggs; 1951-ben) az érec szó jelentése: „1. a. föld, az egész föld (ha annak egy részével szembeállítva szerepel) . . . b. föld [mint az ég ellentétje] . . . c. föld, a föld lakói jelentésben . . . 2. föld a. mint egy ország vagy terület . . . b. mint kerület vagy vidék . . . 3. a. földdarab, szántó . . . b. talaj, mint termőföld.” William Wilson: Old Testament Word Studies című mű ezt írja az érec-ről: „Legtágabb értelemben a föld jelenti a lakható vagy lakhatatlan részeket, szűkebb értelemben jelenti a föld felszínének egy részét vagy egy földterületet vagy országot.” A héber szó elsődleges és alapjelentése tehát maga a bolygónk, földgömbünk, a Föld.

Figyelemre méltó, hogy amikor a Zsoltárok 37:11, 29. versét görögre fordították, a Septuaginta fordításban az érec szót a görög ge szóval adták vissza. Ez a „föld” szónak a művelhető föld vagy szántóföld jelentését mutatja. A ge szó fordul elő a Máté 5:5-ben is, Jézus sokatmondó próféciájában: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.”

Amikor Jézus idézi a Zsoltárok 37:11. versében elhangzott ígéretet, nem kimondottan az Ígéret földjéről beszélt. Felkent követői mennyei királyok és papok lesznek vele együtt, és uralkodni fognak az egész földgolyó felett (Jelenések 5:10). A szelíd természetű emberek, akik elnyerik az örök életet, szintén közreműködnek majd a paradicsomi viszonyok helyreállításában az egész földön (Jelenések 21:4; 1Mózes 1:28). Így mindannyian örömmel tekintenek előre ennek az ígéretnek csodás beteljesülésére. „Mert a jók öröklik a földet és rajta laknak mindvégig” (Zsoltárok 37:29, Fenton).

Az ősszüleink, Ádám és Éva bűne ideiglenesen megzavarta Isten eredeti szándékát, hogy a föld paradicsommá váljon. Az engedetlenségük után ki lettek űzve az Éden-kertből. Így ők elvesztették azt a kiváltságot, hogy részt vegyenek Isten szándékának a megvalósításában, mely szerint tökéletes emberek fogják lakni a paradicsomi földet. Ennek ellenére Isten úgy rendezte a dolgokat, hogy valóra váljon a szándéka. Hogyan? (1Mózes 3:17–19, 23).

Az Édenben történteket ahhoz hasonlíthatnánk, mint amikor egy ember házat kezd építeni egy nagyon jó telken. Még csak épp lefekteti az alapot, amikor jön valaki, és tönkreteszi az addigi munkáját. Ahelyett, hogy felhagyna tervével, lépéseket tesz, hogy a ház biztosan elkészüljön. Noha ez a többlet munka pluszköltséggel jár, az eredeti terv megvalósulását ez nem teszi kérdésessé.

Ehhez hasonlóan Isten előkészületeket tett, hogy biztosan megvalósuljon a szándéka. Közvetlen azután, hogy ősszüleink bűnt követtek el, Isten reményt tárt a leszármazottaik elé: egy ’magról’ beszélt, aki semmissé fogja tenni az okozott kárt. Ennek a próféciának a beteljesedésében a mag elsődleges része Isten Fia, Jézus lett. Ő lejött a földre, és felajánlotta az életét áldozatként, hogy visszavásárolja az emberiséget (Galácia 3:16; Máté 20:28). Majd feltámadt az égben, és a Királyság Királya lett. Elsősorban ő az a szelíd, aki örökli a földet, olyan kiválasztott hűségesekkel együtt, akik égi életre támadnak fel, hogy társuralkodók lehessenek ebben a Királyságban (Zsoltárok 2:6–9). Idővel ez a kormányzat át fogja venni a földi ügyek feletti irányítást, hogy véghez vigye Isten eredeti szándékát, és a földet paradicsommá alakítsa. A szelídek megszámlálhatatlan milliói pedig abban az értelemben ’fogják örökölni a földet’, hogy hasznukra fordítják ennek a Királyságnak az uralmát, melynek élén Jézus Krisztus és a társuralkodói állnak (1Mózes 3:15; Dániel 2:44; Cselekedetek 2:32, 33; Jelenések 20:5, 6).

1Tesszalonika 5:15-24- Vigyázzatok, hogy senki senkinek ne fizessen sérelemmel a sérelemért, hanem mindig a jóra törekedjetek egymás iránt és mindenki más iránt.

 Mindig örvendezzetek.  Szüntelenül imádkozzatok.  Adjatok hálát mindenért. Mert ez az Isten akarata Krisztus Jézussal egységben rátok nézve.  Ne oltsátok ki a szellem tüzét.  Ne vessétek meg a prófétai kijelentéseket.  Bizonyosodjatok meg mindenről; erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami jó. Tartózkodjatok a gonoszság minden formájától.

 Maga a békének Istene szenteljen meg titeket teljesen. Szellemetek pedig, s lelketek és testetek, testvérek, épen őriztessék meg minden tekintetben, feddhetetlenül Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak a jelenlétekor.  Hű az, aki elhív benneteket, és ő meg is fogja tenni.

Róma 9:14-26-" Akkor hát mit mondjunk? Igazságtalanság van az Istennél? Soha ne legyen úgy!  Mert Mózesnek ezt mondja: „Irgalmazni fogok annak, akinek irgalmazok, és könyörülni fogok azon, akin könyörülök.”  Így tehát nem attól függ, aki akarja, se nem attól, aki fut, hanem Istentől, aki irgalmaz.  Az Írás ugyanis ezt mondja a fáraónak: „Éppen azért hagytam, hogy megmaradj, hogy megmutassam rajtad a hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön.”  Így tehát akinek akar, irgalmaz, de akinél úgy akarja, azt hagyja konokká válni.

 Te azért ezt mondod majd nekem: „Miért emel mégis kifogást? Hiszen ki áll ellen az ő egyértelmű akaratának?”  Ó, ember, hát ki vagy te tulajdonképpen, hogy visszabeszélsz az Istennek? Mondja-e a megformált dolog a megformálójának: „Miért készítettél engem így?”  Micsoda?! Vajon nincs hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból a gyuradékból az egyik edényt tisztes, a másikat tisztesség nélküli használatra készítse?  Na és ha az Isten — bár az az akarata, hogy megmutassa haragját és megismertesse hatalmát — nagy hosszútűréssel megtűrte a harag pusztulásra méltónak készített edényeit,  hogy megismertethesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság edényein, melyeket előre elkészített a dicsőségre,  mármint minket, akiket nemcsak a zsidók közül hívott el, hanem a nemzetek közül is?  Úgy van, ahogy Hóseásnál is mondja: „Azokat, akik nem a népem, »népemnek« fogom hívni, és azt, aki nem volt szeretett, »szeretettnek«; és azon a helyen, ahol az mondatott nekik: »Nem vagytok a népem«, ott »az élő Isten fiainak« hívják majd őket.”"

1Korintusz 1:26-31-"Mert látjátok a tőle való elhívásotokat, testvérek, hogy nem sok olyan hívatott el, aki test szerint bölcs, nem sok hatalmas, nem sok előkelő származású;  hanem a világ bolondjait választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcs embereket, és a világ gyöngéit választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket,  és a világ nem előkelőit és a lenézetteket választotta ki az Isten, a nem létezőket, hogy semmivé tegye a létezőket,  hogy e g y test se dicsekedjen az Isten színe előtt.  Neki köszönhető pedig, hogy egységben vagytok Krisztus Jézussal, aki Istentől való bölcsesség lett nekünk, és igazságosság és megszenteltség és váltság általi szabadítás is;  hogy úgy legyen, ahogy meg van írva: „Aki dicsekszik, Jehovával dicsekedjen.”" 1KORINTUSZ 2:4-16-" A beszédem, és amit prédikáltam, nem a bölcsesség meggyőző szavaiban állt, hanem szellemnek és erőnek megmutatásában,  hogy a hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején alapuljon.

 Szólunk mi bölcsességet azok között, akik érettek, de nem ennek a világrendszernek a bölcsességét, és nem is e világrendszer uralkodóiét, akik semmivé kell hogy váljanak,  hanem Isten szent titokban levő bölcsességét szóljuk, az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten előre elrendelt a világrendszerek előtt a mi dicsőségünkre.  Ezt a bölcsességet ennek a világrendszernek egy uralkodója sem ismerte meg, mert ha ismerték volna, nem feszítették volna oszlopra a dicsőséges Urat.  De mint ahogy meg van írva: „Szem nem látta, és fül nem hallotta, sem ember szíve el nem képzelte azokat, amiket az Isten az őt szeretőknek készített.”  Mert az Isten nekünk nyilatkoztatta ki ezeket a szelleme által, mert a szellem mindent kutat, még az Isten mélységes dolgait is.

 Mert ki ismeri az emberek közül az ember dolgait, ha nem az ember szelleme, amely őbenne van? Így az Isten dolgait sem ismerte meg senki, csak az Isten szelleme. Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem azt a szellemet, amely az Istentől van, hogy megismerhessük azokat, amiket az Isten adott nekünk kedvesen.  Ezeket szóljuk is, de nem emberi bölcsesség által tanított szavakkal, hanem a szellem által tanítottakkal, szellemi dolgokat szellemi szavakkal kapcsolva össze.

 Testi ember azonban nem fogadja el az Isten szellemének dolgait, mert bolondságnak tekinti azokat, és nem tudja megismerni őket, mert szellemi módon történik a megvizsgálásuk.  De a szellemi ember valójában mindent megvizsgál, ő maga azonban egyetlen ember vizsgálata alá sem esik.  Mert „ki ismerte meg Jehova gondolkodását, hogy oktathatná őt”? Bennünk azonban megvan Krisztus gondolkodása."

(Efézus 4:24) és fel kell öltenetek az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban.

Máté 5:14-20-" Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyen fekvő várost.  Az emberek, ha lámpát gyújtanak, nem a véka alá helyezik, hanem a lámpatartóra, és fénylik mindazoknak, akik a házban vannak. Hasonlóképpen engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak.

 Ne gondoljátok, hogy megsemmisíteni jöttem a Törvényt vagy a Prófétákat. Nem megsemmisíteni jöttem, hanem betölteni;  mert bizony mondom nektek, hogy előbb múlna el az ég és a föld, mint hogy a legkisebb betűből e g y is, vagy egy betű egyetlen írásjele is elmúljon valamiképpen a Törvényből, s ne történjen meg minden.  Aki tehát megszegi e legkisebb parancsolatok egyikét, és aszerint tanítja az embereket, azt az egek királyságára »legkevésbé méltónak« fogják hívni. Aki viszont cselekszi és tanítja ezeket, azt az egek királyságára »méltónak« fogják hívni.  Mert mondom nektek, hogy ha az igazságosságotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképpen nem mentek be az egek királyságába."

hinni = nem tudni

a feltételezéseket meg nem lehet gyakorolni, tehát nem.

pedig sokáig nagyon vallásosan éltem :)