Úgy döntöttünk nem lesz szex csak házzaság után. DE . Ugye azért van pár "dolog" amit csinálhatunk?

Ebben hasznos dolgok vannak:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

kottalovag válasza:

A 11,12,19,23,27 sorszámú hozzászólásokkal értek egyet.

Tomi, a 28-as hozzászólás merő szarkazmus volt.

A kérdés maga tényleg rosszul van feltéve, de a kérdezőt nem elégíti ki az a hozzáállás, hogy "rossz a kérdés". Nem hibáztathatjuk a 2 dimenziós négyzetet sem, hogy nincs mélysége.

Az a helyzet, hogy 2-féleképpen lehet megközelíteni a témát, és ebből az egyikben van vitalehetőség. Ha mellőzzük Istent és a keresztény/keresztyén szemléletet, a vélemények harcához és statisztikai felmérésekhez jutunk. Ekkor a kényelmes többség - dacára annak, hogy tényleg a szabadosabb szexuális élet az egyik katalizátora a házasságok széthúzásának - úgyis azzal nyugtatja meg magát, hogy őrá ez vagy az nem igaz, ő a kivétel, stb. Ebbe a vitába nem is érdekes belebocsátkozni, gyakorlatilag olyan, mintha két ember arról vitázna, hogy a túrós, vagy a nutellás palacsinta a jobb-e.

A másik megközelítés Isten szeretetén alapul. Azon a szereteten, amit mi érzünk iránta. Az a helyzet, hogy nagyon sokan úgy próbálják meg felfogni a Bibliát, mint elsődleges útmutatást. Sajnos a Biblia önmagában vajmi kevés lefektetni olyan "szabályokat", melyek vita nélküli általános normát adnak meg, instant, boldogságot eredményező életútmutatást, melyet csak követni kell, és minden a legnagyobb rendben lesz. >>Próbáljon<< az ember így élni, >>tudja<<, hogy mit lehet és mit nem, >>rendezze<< a bűneit, sorolhatnám, hogy biztosítva legyen mennyországi belépője. Ezek így nem működnek. A sorrend nem így van, hogy 1. Teszel -> 2. Istennél leszel.

Pont fordítva. Nem felelhetünk meg Istennek, hogy nem teszünk ezt vagy azt, csinálunk x jót és akkor már >>jó<< vagyunk. Ha volna mód arra, hogy megfeleljünk, nem kellett volna Krisztus áldozata.

Átadod magad Istennek, Övé leszel, >>szereted<< Istent. Ebben az állapotodban kitölti rád a Szent Szellemet. És onnantól kezdve megváltott állapotodból >>következik<< mindaz, amit ma sokan >>elvárásoknak<< tekintenek, szabályoknak, parancsolatoknak vesznek, válogatva, mint egy fogyasztó, hogy mi >>időszerű<<, mi az ami idejétmúlt, stb.

Istennél nincs kompromisszum, és ezért nagyon sokan a megfelelési módot próbálják. Hány ilyet hallani:

"Mégiscsak egy élete van az embernek"

"A maga módján megéli a hitét..."

"Nem kell azt annyira komolyan venni"

A fenti állítások mind-mind a megfelelési perspektívából erednek, és teljesítményalapúak. Pedig nem teljesíthetünk elég jól.

Amint első helyre tesszük Istent, minden leegyszerűsödik. A Biblia is. Lesz, ami triviális, még Isten nélkül is, pl. nem lopunk. De lesz, amit nem értünk. Isten miért akart ezt vagy azt. Itt jön be az Isten felé táplált szeretet és az ebből fakadó Istentisztelet (ami nem egy vasárnapi alkalom, hanem a Krisztusi Élet), és a Szent Szellem inspirációja, ami miatt nem teszek meg valamit. Tehát nem valami cél miatt tartóztatom meg magamat (>>hogy bekerüljek a mennybe<<), hanem okból kifolyólag (mert megválttattam).