Vajon valóban Istenhez méltó, szent módon dicsérik az Örökkévalót az ú. n. "keresztény rock" által?

"Akár hiszed, akár nem, mi ezt tesszük a testvéreimmel, mégsem játszunk rockzenét. Akkor most mi van..."

Semmi. Isten előtt nem létezik rock. Az csak egy stílusnév, amit emberek találtak ki. Istennél egyszerűen nem létezik. Istennél a szív létezik. (1Sámuel 16:7)

"Nekem nem a nevével, hanem a hatásával, a hatásmechanizmusával van bajom."

Általánosítasz. Metálos keresztény vagyok, akinek vannak világi barátai is. Napokban meghívtak egy koncertjükre. Kirívó voltam, mert míg a többiek söröztek, én gyümölcsleveztem. Míg egyeseknél a békétlenség volt a domináns, addig igyekeztem békét teremteni. Nem a zenén múlik, hogy ki milyen.

"Meg a keresztény képviselői köré felépített biznisszel, rajongókkal, turnékkal"

Mi bajod azzal, ami másoknak áldás? Irigyled? Én tavaly itt voltam: http://www.youtube.com/watch?v=AF5CwJggFzs

Ezek a testvérek egy fillért sem kerestek ezzel a turnéval, ha épp rá nem fizettek. És mi a baj velük? Ez a daluk számomra nagy öröm: http://www.youtube.com/watch?v=sB2OQvIi8kA

Részlet a dalszövegből:

"Elfogadom a veszteséget, felveszem a keresztet

Emelkedjen a királyság

Égjen el minden, ami én vagyok

Hogy Isten uralma teljességre jusson bennem."

Az ez elleni propaganda nekem pont olyan, mintha rácsinálnának a kedvenc sütimre.

Nem szeretem a rock zenét. Én a 90-es években voltam fiatal, akkor a techno, rave zenéket hallgattuk. Így visszagondolva örömmel hallom, hogy a love parade, mayday és a hozzá hasonló örült bulik tetszettek istennek, mivel mi szeretetből voltunk ott :))

El tudnék képzelni egy gyülekezetet, ahol gitárosok helyett egy dj lenne és 200bpm körüli tucc-tucc közben egy lágy női hang énekelné be, hogy "szeretünk Jézus".