Vannak itt "egyháztalan" keresztények?
Nos, a kérdés kicsit bután hangzik, elismerem :) Remélem ezzel a linkkel kicsit érthetőbb leszek:
http://www.youtube.com/watch?v=dN1iyJQGrcU
Akinek nem olyan jó az angoltudása, annak megpróbálom dióhéjban összefoglalni: a személy lényegében nemtetszését fejti ki az intézményesített egyházak (vagy egyház iránt - nem tudok egyértelműen nyilatkozni, hiszen amerikai viszonyokról van szó, amiket nem ismerek annyira) iránt, és határozottan elkülöníti a vallást az Istenbe vetett hittől.
Nem vagyok szakértő a témában, de a véleménye eléggé sajátosnak tűnik, és valóban kevés egyházról tudok, ami ilyen, vagy ehhez hasonló tanításokat hirdetne :)
A kérdésem: tényleg lehet valaki úgy keresztény, hogy nem katolikus, nem református, nem pünkösdi, nem golgota, nem adventista, nem evangélikus, semmilyen egyháznak, gyülekezetnek nem tagja? Jó, nem olyan teljesen elképzelhetetlen dolog ez a számomra, de úgy tűnik nekem hogy a mi kultúránkban annyira összefojt a hit az egyházzal, mint Tom és Jerry. Tegyük fel egy ember megkérdezné tőlem: keresztény vagy? Nyakamat tenném rá, hogy nem elégedne meg azzal a válasszal, hogy igen, hanem várná, hogy "keresztény - micsoda?" Katolikus, református...?
Úgy értem, persze, mindenki önmaga kezd érdeklődni a kereszténység iránt, Isten iránt, a Bibliában leírtak iránt, legalább is véleményem szerint, de a legtöbben utána valamilyen felekezethez csatlakoznak. Vannak olyanok, akik mégsem, és inkább saját erejükből kutatgatnak tovább?
Tisztázzuk a fogalmakat. Keresztény vallások azok,ahol a tagokat megkeresztelik. Azok a keresztények,akiket valamelyik vallásban vagy felekezetben megkereszteltek.
De nem kötelező gyakorolni a vallásukat. Akár egy megkeresztelt ember ateista is lehet.
Ugyanakkor sokan vannak,akiket nem kereszteltek meg,nem tartoznak semmilyen vallási közösséghez,mégis hisznek Istenben.
Vannak olyanok. Én nem érzek különösebb indíttatást egyik felekezethez sem tartozni. Persze van amelyik jobban tetszik, van amelyik nem, van olyan felekezet, amelyiknek a követőivel és a tanításaikkal jobban szimpatizálok és a tagokkal is valószínűleg jobban kijönnék, de szerintem úgy általában nem jelent sokat tartozni egy felekezethez. Ha ez a meghatározó momentuma az ember hitének, az szerintem nem sok jót jelent.
Persze itt most nem arra gondolok, hogy mindenki teremtse meg magának a saját vallását (a legtöbben ezt csinálják egyébként, ez valamilyen szinten természetes is), hanem, hogy a Biblia elegendő útmutatást nyújt. A felekezet csak az emberi kapcsolatok miatt lehet fontos, ugyanúgy, mint bármilyen társaság, ami nagyjából egyformán gondolkodó embereket fog össze.
Talán szép is volna, de ettől még nem lesz egységes az isten félelem, és kovácsolja az embereket össze.
Nem véletlen "találta ki" Pál, hogy ne hagyjon fel senki az össze gyűléssel, mert így lehet egymást szeretetben buzdítani, megismerni, és tudni, mire van szüksége egyes testvérnek ami miatt hiányt szenved önhibáján kívül.
Az emberek vallások ezreivel sem összetartanak, hanem gyűlölködve széthúznak, mert nincs egység...nincs ami össze tartsa őket.
Elvileg lehetnének de a gyakorlatban aligha. Nem sokan tértek meg úgy, hogy csak elkezdték olvasni a Bibliát. És akik így tértek meg, (ismerek ilyet) azok is később tagjai lettek egy gyülekezetnek. A keresztyén ember nem magányos. Vágyik a testvérei társaságára.
A Jézusba vetett hit reményt ad.
Szia!
Itt is és máshol is!A legtöbb keresztény ember felekezeten kívüli!
Ontológia=Ön teológia!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!