Miért küzd az életben egy ateista?
Értem ez alatt, hogy gyerekei lesznek, dolgozik mint a bolond és egyszer ugyanúgy meghal és lesz a semmi, mint aki ezt nem csinálja. Szerintem nincs is igazán ateista, mindenki hisz valamiben.
Most gondold el, örülsz, vannak unokáid, dédunoka és puff, utána semmi. Akkor nem hiábavaló volt minden?
Na várj, akkor te ezt az egészet azért csinálod mert a végén lesz valami jutalom?
Innen nézve melyikünk a felszines, én aki nem hiszek vagy te aki hisz?
Nincs a végén neked sem semmi.
Csak a koporsó és a föld, majd a kukacok.
Miért néz meg valaki egy filmet ha tudja,hogy vége lesz?
Lehet az ateisták is hisznek valamibe, de istenbe nem. Azt,hogy életem hiába való volt-e nem tudom halálos ágyamon kiderül amikor mérlegelem életem kiderült megérte-e.
Miért annak,hogy élsz egy ahol minden változatlan, mindent ezüst tálcán nyújtanak, nincs küzdés, nincs értelem csak séta jobbra balra. Vannak akik már most a nyári szünetbe nem tudnak mit csinálni.
A különbség az hogy te áltatod magad végig hogy majd kapsz jutalmat vagy akármit.
Mi meg nem élünk álomvilágban és tudjuk hogy ha meghalunk akkor ott vége kész, nincs tovább. Ettől még nem volt hiábavaló az élet.
Azért, hogy boldog legyek, hogy a párom boldog legyen, és amikor öreg leszek, és tudom, hogy meg fogok halni, akkor végignézzek a gyerekeimen, unokáimon, akik, remélhetőleg, boldog, emberi életet élnek, boldognak, nyugodtnak érezzem magam, mivel megtettem azt, ami egy ember, egy élőlény kötelessége.
De tényleg eléggé szomorú, ha egy vallásos csak azért tartja be a szabályokat, és azért küzd, mert jutalmat ígérnek. Én azért élek, azért küzdök, hogy én, illetve a körülöttem lévők boldogok lehessenek.
Ateista vagyok (najó,papiron katolikus).
Magamban hiszek.
Nem küzdök,hanem élek boldogan.
Magamért ,páromért (ő értem), a leendő gyerekeimért,unokáimért.A boldog pillanatokért.
Aztán ha ennek vége,akkor égetőkemence,hamu,és őriz majd egy köcsögben a temetőgondnok.
Na várj, kérdező, hadd fordítsam meg a logikádat.
Én, aki ateista, örülök, lesz (illetve van :D ) egy szerető, hűséges párom, remélhetőleg lesznek gyerekeim, dédunokáim, sokat fogunk utazni, lesz egy csomó közös élményünk, tapasztalatunk, bejárjuk a világot amennyire csak tudjuk. Egyszer csak meghalok. Lehet, hogy utána nincs semmi, de ami előtte volt, az a hangsúlyos! Ha boldog, tartalmas, élményekben gazdag az az élet, akkor abban mi a hiábavaló?
Ellenben Te, aki örül, vannak gyerekei, unokái, dédunokái, tapasztalatai, utazgatott. Meghalsz, és végig a halál utáni jutalomban reménykedsz, közben pedig eszedbe se jut, mi volt a halál előtt. És mondhatod nekem, hogy nem így van, de a Te mércéd szerint ami igazán jó, az úgyis a halál után jön, az igazi boldogságot, nyugalmat, ami után sóvárogsz úgy sem tudod ebben az életben elérni. Akkor szerinted kinek az élete volt a hiábavaló? Az ateistáé, vagy a hívőé? Szerintem egyértelmű a válasz :)
Én az életben "csupán" annyiért küzdök, hogy a gyerekeimre, unokáimra majd egy, a mostaninál élhetőbb világ maradjon. Vagy, hogy legalább azt megtanítsam majd nekik, hogyan kell egy szar világban a lehetőségekhez mérten jól boldogulni.
Az élet rendje meg tulajdonképp annyi, hogy megszületsz, élsz, közben szaporodsz, aztán egyszer meghalsz. És maradnak utánad a gyerekeid, unokáid, dédunokáid, stb. Ez így van mióta világ a világ. Nincs ebben semmi kiábrándító. Amikor meghalunk véget ér számunkra minden, ezért kell úgy élni, hogy békével távozhassunk az élők sorából, ha arra kerül a sor. Miért lenne baj, hogy a létezésünknek végleg vége? A testünk nincs többszáz évre programozva, ahhoz mondjuk pl fának kellett volna "születnünk". Egyetlen élőlény sem lázad szerintem a halál ellen úgy, mint az emberek közül sokan. És közülünk is csak azért lázadnak, mert nem élnek olyan életet, aminek értelmét látnák és amivel elégedettek lennének. Ez nagyrészt a jelenlegi civilizáció bűne. A vallások meg azzal az abszurd ötlettel próbálják enyhíteni a szenvedést, hogy majd a halál után jobb lesz. De ez egy olyan ígéret, amit nem lehet előre leellenőrizni és utólag sem lehet már reklamálni. Pedig enyhítés helyett (ami tulajdonképp bebetonoz a megszokott szarba), inkább ösztönözni kéne, hogy változtassunk azon, ami nem jól működik.
Sziasztok.
Én nem vagyok ateista.
De a kérdést szerintem vagy nem jól tetted fel, vagy te sem tudod, miért kell valakinek kereszténynek lenni.
NEM A JUTALOMÉRT!
azt csak ráadás azoknak akik hűségesen kiálltak a teremtő szuverenitásának az igazolása mellett amit az ördög bepiszkolt.
Az ördög pont ezzel érvelt.: "Csak azért szolgálnak és élnek így meg úgy mert adsz nekik."
(Jób 2:4, 5) 4 Sátán azonban így felelt Istennek „Bőrt bőrért. Az ember mindenét odaadja a lelkéért. 5 Nyújtsd csak ki a kezed, kérlek, és nyúlj hozzá még csontjához és húsához is. Vajon nem fog-e szemtől szemben megátkozni téged?”
Vagy is az embert azzal vádolja a sátán,, hogy csak addig hűséges istenhez, amíg kap...
Egy kereszténynek Jézushoz hasonlóan be kell bizonyítani, hogy ez nem így van!!!!!! :(
Bizony,bizony
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!