Jobb ha nem mondom el, mit honnan idéztem? (lent)

Nem rég belefutottam a következő "jelenségbe":

Olvastam egy kínai buddhista tanmesét, nagyon aranyos és egyszerű volt. Tartozott hozzá egy négy soros versike a végén, ami a mese tanulságát foglalta össze. Véletlenül olyan helyzetbe kerültem egy ismerősömmel, hogy eszembe jutott a versike és elsütöttem. Azt mondta találó. Ám amikor elmondtam honnan olvastam, undor jelent meg az arcán, és nem akart többet hallani a mesekönyvről, pedig meg akartam mutatni.

Később megtudtam, hogy az illető keresztény volt.

Talán ha ezentúl nem mondom el honnét van egy idézet, jobban befogadják az emberek?