Hol van megírva hogy a keresztényeket arról lehet felismerni, hogy nem lehet őket megmérgezni, és a kígyómarás nekik ártalmatlan?

Kígyóharapásban halt meg egy amerikai prédikátor. Mark Randal Wolford, egy harminc éve kígyómarásban meghalt kígyókereskedő pünkösdista fia. Wolford fontos vallási kelléknek tekinti a kígyókat, hiszen szent Márk evangéliumának pünkösdről szóló 16. fejezete szerint „17Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, 18kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.” Wolford Virginia államban erre hivatkozva a hit megvallásának eszközeként tekintett a kígyóval való játszadozásra. Ezúttal azonban pechje volt: a szertartás keretében a földre tett egy csörgőkígyót, amely combon harapta, és bár Facebookon keresztül is kérték a hívek imáját, múlt vasárnap meg is halt.

Forrás: [link]

Ezt a Márk evangélium 16 részének utolsó vereseiben olvashatjuk.

Már ahol.

Ugyan is nem minden fordításban van benne, mert az eredeti iratokban sehol nem szerepel, ez betoldás, más néven apokriff fordítás.

(Márk 16:16, 17) . . .. 17 Továbbá, akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: 18 és kezükkel kígyókat vesznek fel, . . .

Kígyók az imádatban – Régen és ma ***

Azok, akik kígyókat vesznek a kezükbe, a Márk 16:17, 18-cal támasztják alá ezt a szokást. Ezekben a versekben többek között ez olvasható: „kezükkel kígyókat vesznek fel”. A Károli-fordítás és a Katolikus fordítás (1987) úgy tünteti fel ezeket a verseket, mintha az eredeti szöveg részei lennének. Viszont a Békés–Dalos-fordítás, az Újfordítású Biblia jegyzetekkel és a Katolikus fordítás (1996) egy megjegyzést fűz ezekhez a versekhez, miszerint ezek nem szerepelnek a Márk evangéliumának legrégebbi kézirataiban.

A Biblia tanításai nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a kígyók kézbevétele az igaz imádat elfogadható része. A Biblia ezt írja: „Isten szeretet” (1János 4:8)

Ezek a versek az i. sz. V. és VI. századból származó egyes bibliai kéziratokban és fordításokban fordulnak elő. A régebbi görög kéziratok, a Codex Sinaiticus és a IV. századi Codex Vaticanus 1209. számú kézirata nem tartalmazzák. Dr. B. F. Westcott, a bibliai kéziratok egyik szaktekintélye azt mondta, hogy „ezek a versek . . . nem részei az eredeti írásoknak, hanem betoldások” (An Introduction to the Study of the Gospels. London, 1881, 338. o.). Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus), az ötödik században élt bibliafordító ezt mondta: „szinte egyetlen görög kézirat sem tartalmazza ezt a részletet” (The Last Twelve Verses of the Gospel According to S. Mark. London, 1871, J. W. Burgon, 53. o.). A New Catholic Encyclopedia (1967) ezt írja: „Szókincsben és stílusban oly élesen elütnek az evangélium többi részétől, hogy aligha képzelhető el, hogy Márk írta volna azokat [a 9–20. verseket]” (IX. köt., 240. o.). Egyetlen olyan feljegyzésről sincs tudomásunk, hogy a korai keresztények mérget ittak vagy kígyót vettek fel hívő voltuk bizonyítékaként.

"mert az eredeti iratokban sehol nem szerepel"

Hm érdekes, a többi válaszaidnál,folyton azzal érvelsz ,hogy senkinek nincs eredetije...

Már ne haragudj, de honnan tudod melyik választ írom Én?S ilyet nem írtam sehol. utána lehet nézni.

Igen is vannak eredeti tekercsek és a neten is utána nézhetsz.

A támadás nem keresztényi magatartás.

Zsömle/L