Ezek melyik filozófiára, vallásra vonatkoznak/hasonlítanak leginkább? Hova sorolnátok be hitem alapján?

Az egymáshoz való viszony. Biztos hallottál a halmaz-részhalmaz viszonyról, az egész-részegész felállásról.

Példaként Kovács Lázár, mint személy, az Isten(Minden, Örök, Egész) része. De Isten nem része Kovács Lázárnak, mivel Isten egy nagyobb halmaz, mint Kovács Lázár. Isten tehát Kovács Lázár igazi mivolta, ami túlnő a személyi-ségen, a részleten, ami jelen esetben Kovács Lázár.

Szemléltetve, bár ne vigyük messzire, de például az Univerzum sem egy galaxis része, értelmetlen is a kifejezés, hiszen az Univerzum része(i) egy-egy galaxis. Természetesen a galaxis az Univerzumhoz tartozik elválaszthatatlanul.

S pontosan azért nem mindegy hogyan fejezzük ki, mert ha minden egy, és azt mondjuk, hogy ennek vagy annak ez vagy az a része, akkor feltételezzük, hogy van egy másik része, ami nem ugyanaz, s mivel az Örök Mindenséget mondjuk a résznek, ami mindennek a része ugye, ezért ezt a logikát követve kell lennie valaminek még ez a bizonyos Örök Minden mellett, mint másik rész, vagyis bomlik/felosztódik az EGY.

Bízom benne érthető, amit írtam.

üdv

27/F

LastOne.Left

Még egy példa a kedvedért, amit sok bölcs szokott alkalmazni:

Egy tenger hullámának sem része a tenger maga, hiszen a tengerből való, a tenger tölti ki a hullámot teljes egészében.

üdv

27/F

LastOne.Left

Nem tudom, de van egy tanácsom. Alapítsál saját egyházat. Találj ki az elméletedhez egy kis ezoterikus maszlagot, pakoljad tele indiai hangzású kifejezésekkel, mint például samhúrana, svahidarma, beméhán vagy mádzsúakharnéva és ha szerencséd van rettentő gazdag leszel. Persze a normális emberek tiszta hülyének fognak tartani, de mindennek ára van. A lelkiismeret-furdalás ne gyötörjön, nagy hülyeségeket végül is nem mondasz, minden vallásnak az az alapja, amit leírtál a magyarázatban, csak ki-ki máshogy keveri a kártyákat, ahogy neki tetszik, vagy ahogy épp a hatalmi és anyagi érdekei kívánják.

Akkor most tegyük félre a viccet, és bontsuk ki a lényeget a fenti tréfámból:

Fölösleges vallást "választanod". Jobb, ha leteszel róla. Nem tudom, hány éves vagy, de ha van egy kis eszed, kamaszkori lázadó lendület csökkentével rájössz arra, hogy a legtöbb vallási tanításnak ugyanaz a lényege (ne bántsd a másikat, segíts a rászorulónak, ha teheted, ne pazarolj, ne légy pökhendi, ne csald meg azt asszonyt és ne is püföljed laposra stb.), csak némelyik - köszönhetően az oda-visszafordítgatásnak, az időszakonként változó politikai és valláspolitikai cenzúrának, a gyerekkorunk óta sulykolt belemagyarázásnak - elég nehezen érthető. És nem is kell szó szerint venni, ugyanis abból lesznek a legégbekiáltóbb ökörségek. És bár a vallások általában ugyanarról szólnak, azért annyiban mégiscsak különböznek, hogy lehetőséget adjanak arra, hogy összegyúrj belőlük egy számodra szimpatikusat.

A vallás egy lecsó. De ahány ember, annyiféle lecsó. Van, aki előbb a hagymát pirítja meg, van, aki a paradicsomot, van, aki még fokhagymát is tesz bele, van, aki jobban megsózza, aztán ha kész, eheted tojással, virslivel, kolbásszal, tarhonyával, de attól még mindenki tudja, hogy az lecsó. Na most ha egy vallási fanatikus lecsót csinál, akkor ő úgy gondolja, hogy amit csinál, az nem lecsó, hanem hagymás-paradicsomos paprikafőzelék tarhonyával és virslivel, és ha valaki azt mondja neki, hogy "na de haver, ez lecsó", akkor jön a dzsihád, az inkvizíció meg a barátaik.

Szóval tapasztald ki a saját lecsódat, és csináld úgy, ahogyan te szereted. Ez már csak a "jobb a békesség" elvét követve is a legcélszerűbb. Így ha jön egy hülye, aki megkóstolja a lecsódat és kérdőre von, hogy ez ugye hagymás-paradicsomos paprikafőzelék tarhonyával és virslivel, mert ha nem, akkor dzsihád lesz, akkor megmondhatod neki, hogy persze, ez hagymás-paradicsomos paprikafőzelék tarhonyával és virslivel, ugye milyen jó!