Meghalt a kutyám, mint keresztény, milyen sorsot remélhetek a lelke felől?

Nos csatlakozom az előttem szólókhoz.

Magam is vesztettem el kutyát, bár jó lehet nekem egy rossz indulatú szomszéd erős patkány méreggel mérgezte meg szegényt.

az állatok hittől, és vallástól függetlenek, bár ahogy olvasom vannak vallások ahol nem.

Nos a teremtő a bibliában ezt írja az állatokról

(Prédikátor 3:18-20) . . .Azt mondtam én a szívemben az emberek fiairól, hogy az igaz Isten különválasztja őket, hogy meglássák, ők maguk is az állatokhoz hasonlók. 19 Mert az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük van mindegyiküknek, úgyhogy nem áll felette az ember az állatnak, hisz minden hiábavalóság. 20 Mindegyik egy helyre megy; mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza.

Nos igen nehéz, főleg ha sokáig veletek volt, mert Ő már családtagnak számít.

Persze a másik véglet sem jó, amikor még fiatal, és hevességében lement az útról, mert még élhetett volna.

Próbáld meg túl tenni magad rajta.

nagyon sajnálom a kutyád de elég érdekes kérdést tettél fel hát ne csodálkozz hogyha ilyen válaszokat kapsz.

Ugyan ott van ahol majd te, én és mindenki lesz más miután meghalt. A föld alatt.

Emlékezz rá ne azon idegeskedj hogy hol lesz vagy nem lesz.

Biztosan nagyon szeretted a kutyádat, most hiányzik. Ne hallgass azokra, akik ebben a fájdalmas állapotban téged szidnak. Baleset mindenkivel, még emberekkel is történik. Váratlan eseményekre, helyzetekre nem lehet mindig felkészülni. Az állat is viselkedhet kiszámíthatatlanul, bármennyire is jól van betanítva.

A kutyád élő lélek volt, de már nem él, nincs semmi része, ami életben maradt volna. Ugyanígy van az ember is, ebben egyformák vagyunk velük. Amiben különbözünk tőlük az, hogy mi újra élhetünk, mert aki új életet adhat nekünk, szeret minket és mi is szeretjük őt. Ezt a szeretetet ki is fejezzük a tetteinkkel, de szellemünkkel is imádjuk a Teremtőt. Ezt egy állat nem tudja megtenni. Keresztényként a kutyádnak nem remélhetsz feltámadást, nem fog új életet kapni.

A kutysukád többé már nem szenved és ha rá gondolsz, akkor próbálj inkább szeretettel gondolni a boldog percekre és ne a fájdalomra. Tudom, hogy nagyon rossz és sajnálom:(

Együtt érzek veled!

A Bibliában nincs benne, hogy mi lesz a kutyákkal, így nem tudjuk, hogy mi lesz vele, csak azt, hogy ezt az életet fejezte be.