Keresztények! Házasság után?

Ez megint rossz érv. Nagyon sok férfira rátör ez a farkaséhség 7-10 év házasság után, akiknek 4-5 vagy még több partnerük is volt előtte. Semmi köze a megelőző partnerek számának ahhoz hogy kihűl-e vagy nem hűl ki egy házasság.

Az olyan férfiakra, akikben Isten Lelke munkálkodik, nem fog rátörni a farkaséhség, mivel más törvényszerűségek szerint élik az életüket. Ők pontosan megvannak elégedve a feleségükkel, és hálát adnak érte az Úrnak.

én nem vagyok férfi, de nőként úgy képzelem (7 év házasság után) hogy ha érik is kísértések az embert (most beszéljünk őszintén, mindenkit ér kísértés, és harcunk van a bűnnel, az ördög bombázza a házasságot és az egyént is) szóval akkor is ott van Isten védelme, a kegyelem, a hit, és az Istenfélelem, szóval kisebb az esélye, hogy egy ilyen miatt valaki félrelép, és emiatt tönkremegy a házasság. Én mindig azt mondom a férjemnek, hogy egy ember szeretete nem elég ahhoz, hogy visszatartsa a bűntől (úgymond értem nem fogja megállni hogy ne csaljon meg ha olyan lenne) de Istentől való félelem, a bűntől való irtózás már lehet hogy meggátolja egy ilyen tett végrehajtásában.

Épp ellenkezőleg.

Hát ha csak azért nem lép valaki félre, mert féli Istent, annak a házasságnak kapáltak, legyen az keresztény, vagy bármi más.

Semmi felnövés nem kell ehhez, ha kísértés ér, megállom, de nem azért, mert félem Istent, hanem szeretem a párom, és ez rohadt nagy különbség. Ha csak azért nem csalnám meg, mert Isten haragjától félek, nem azért, mert becsülöm, tisztelem, szeretem azt, akivel vagyok, annak úgy mi értelme van, Isten megbocsát, viszont én magamnak nem. Nem nekem kell felnőni, csak el kell ezen gondolkozni, mit miért...