Tizedfizetőktől kérdezem: A 10%-ot abba a gyulekezetbe kell adnom ahova járok akkor is ha ugy látom hogy a tizedet fölösleges dolgokra használják: ünnepségek, kajálás stb?
Ahol jelenleg lakok (kulföld) nincs más gyulekezet ezért járok oda, és sok fölösleges dologra adnak ki pénzt. Ilyenkor adhatom a tizedet más gyulekezetnek, vagy misszióra, vagy egy szukségben levő hitbeli testvéremnek? Habár a szukségben levőnek amugyis adni szeretnék a tizeden kivül, de akár a tizeddel is megpotolhatom?
Mert a 10% mindenből, az Isten pénze nállam, ezért nem szeretném csak azért bárhova is odaadni hogy letudjam.
Igen, a tizedet a saját gyülekezetedbe kell fizetned. Ha úgy érzed, hogy fölösleges dolgokra költik, én a helyedben megbeszélném ezt a püspökkel (vagy más gyülekezeti vezetővel). Nem hiszem, hogy zokon venné, ha megosztod vele az aggályaidat. Bár minálunk pl. az ünnepségekre dekoráció, kaja stb. nem a tizedből van, hanem a tagok saját pénzéből: mindenki visz egy tál sütit, stb.
Nagyon dicséretes tőled, hogy szeretnél adni misszióra, szükségben lévőknek stb. is. Ezeket tudtommal a tizeden felül szokás adni.
Szerintem nagy káosz van a fejekben a tizeddel kapcsolatban.
A bibliai tized egészen más, mint amit a modern felekezetek tizednek csúfolnak, amiből az lett a gyakorlat, hogy egyesek megélhetés-keresztények lettek a tizedből (vagy adományból), semmit sem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak, más dolgával bíbelődnek, stb. Pedig az apostolok azt hagyták meg a tanítványoknak, hogy "aki nem dolgozik, ne is egyék." Vagy pedig egy magaválasztotta szervezetet, gittegyletet (alapítványt, hidat, templomot mitoménmégmint) tartanak fenn, amit Isten soha nem parancsolat a Krisztust követőknek.
1. a tized az Isten törvényének egyik eleme, ugyanúgy mint a körülvetélkedés, vagy az ároni papság, vagy a idők (szombatok, újholdak, ünnepek), vagy bármi.
Akik nagy bőszen a tizedre hivatkoznak, azok szoktak a másik oldalon nagybőszen a törvény elavultságára hivatkozni, mondjuk a szomabat vagy a metélkedés kérdésében (érdekes ez a kettősség) Szóval aki mondjuk a tizedre hivatkozik, miért is nem hivatkozik ugyanolyan súllyal mondjuk a körülmetékedésre??? Hát mert hogy Ábrahám ugye fizetett tizedet, mondják ők, - az érem egyik oldala -, de körül és metélte fiait! Micsoda kettősség!!! Egyik oldalon állítunk, a másik oldalon elhagynunk... szép.
Ábrahám ráadásul mindenéből adott, amit éppen zsákmányolt a királyoktól Melkisédeknek. Most meg mindenki királyi pap, Krisztus örökkévaló pap a Melkisédek rendje szerint.
2. Nos, a Bibliában többféle tized van, van egy tized, az levita papság fenntartására hivatott, a leviták szedték, ez a tized megszűnt, mint ahogy a Levita papság, vagy a szentély is. Ideiglenes volt, megszűnt, hatályát vesztette, mint a törvény ideiglenes eleme. Vagy tán valaki aki állítólagos tizedre, és tárházakra hivakozik, tán levita? Tán nem osztott neki Józsué földet, örökséget, hogy bírhatná ezt a tizedet? (ami mellesleg termény, nem pénz) Van szentély? Nemde a kárpit kettéhasadt?
A másik tized amit nem szedett senki, a nép magának tette félre, és az Isten ünnepeire használta fel, mint termény. Ha messze volt a hely, akkor pénzre válthatta, majd levásárolhatta azon a helyen ahol az ünnep volt.
Vajon a modern kereszények közül ki is tarja a páskát, kovásztalan kenyerek hetét, hetek ünnepét, és a sátorok ünnepét, hogy azon a tizedét a megfelelő módon, a Bibliában leiírtaknak megfelelően használja? Sehol. Ez a tized még elképzelhető lenne, ha valaki is TARTANÁ az ünnepeket. Nade éppen erre azt mondják, elavult, nem kell tartani. De a tized azért jól jön a megélhetéskeresztényeknek. Megint jó nagy kettősség. A pénz imádata minden gonosz kezdte.
Volt még egy tized, a harmadik, ami olyan mint az előző, csak nem az ünnepre, hanem a kapuba kellett letenni, és eljön a levita, a szegény, az árva és elviszi. (ez háromévente van, és felváltja a másodikat) Vajon ezt a tizedet melyik modern felekezet gyakorolja? Ugyan ki teszi le a tizedét a háza kapujába, hogy a szegény elvigye? (vagy a nemlétező levita?:))
Ugyan, miféle tized az, aminek köze nincs a bibliaihoz, csak úgy becéznek, mert benne van a 10-es szám? Hamisság!
Ne add istentelenségre a tizeded, hanem először győződj meg mi a bibliai tized!
22-esnek!
Szeretném felhívni figyelmedet az újszövetségre, mivel a körülmetélkedést hozod kapcsolatba a tized fizetéssel. Egész pontosan az apostolok jeruzsálemi tanácskozására gondolok, az Apostolok Cselekedetei 15. fejezet 1-20.-ig olvasd el. Pont erről vitatkoznak hogy a pogány háttérből jövőknek meg kell-e tartaniuk a szombatot, vagy körül kell-e metélkedniük. Mire Péter feláll és megadja a választ! Eképpen szólt:
"„Testvéreim, tudjátok, hogyan kezdődött ez a dolog. Isten
engem választott ki közületek, hogy a nem zsidók tőlem hallják az
örömhírt*. Meg is hallották, és hittek is. 8Isten tudja, mi van az emberek szívében, és elfogadta ezeket a nem zsidókat. Ezt azzal bizonyította, hogy nekik is ugyanúgy adta a Szent Szellemet*, mint nekünk. 9Semmi különbséget nem tett közöttük és közöttünk. Mivel a nem zsidók is hittek benne, ezért Isten megtisztította az ő szívüket is. 10Akkor miért teszitek próbára Isten türelmét? Miért akartok ilyen nehéz terhet* tenni Jézus nem zsidó tanítványainak vállára? Hiszen ezt a terhet sem az őseink, sem mi
nem bírtuk el! 11Hisszük, hogy mi, zsidók az Úr Jézus kegyelme alapján
menekülhetünk meg. De hisszük, hogy ugyanígy megmenekülhetnek a
nem zsidók is.”"
Utána így határoztak:
"ne egyenek olyan ételt, amit a bálványoknak ajánlottak fel,
ne kövessenek el semmilyen szexuális bűnt*,
ne egyenek megfulladt állatok húsából készült ételt,
se olyan húst, amiben benne maradt a vér."
Mózesi törvény egyik célja volt hogy a gonosz szellemvilágot is láthatóvá tette. Isten a szövetségen belül megvédte a zsidókat a gonosz szellemi lényektől. Ha pogány ember teszi ezt, az szövetségen kívüli közeledés, és ellentétes hatást, átkot vált ki.
Kolossébeliekhez írt levél 2/8 2/16-17 2/20-23 Galatabeliekhez írt levél 4/3 4/8-11 Ez ma is érvényben van. Pogány háttérből megtért embereknek nem szabad ezeket megtartani, megcselekedni!
Tehát a 613 parancsolatot 3 csoportba lehet osztani, különféleképpen kell viszonyulni a különböző csoportokhoz.
1. csoport. Polgári törvények: állami, társadalmi, gazdasági viszonyok. Pl héber rabszolgák kérdése, menedékvárosok, stb…
Izráel államának az ószövetségi létezéséhez kapcsolódtak. Isten megmondta a törvényt és szellemi vezetőkön keresztül tartatta be. Teokratikus államforma. Izráel államának megszűnése hatályon kívül helyezte 1948-ig. Izráel államán kívül értelmetlen a betartatása. A mostani Izráel nyugati minták alapján jött létre, ezért az újbóli megalapítása óta sincs értelme betartatni a mózesi állami törvényeket. Tehát ezek sem vonatkoznak pogány háttérből jövők számára.
2. csoport..Szimbolikus parancsolatok: A Messiás eljövetelét és munkásságát vetítették előre
Kolossébeliekhez írt levél 2/16-17
Evés, ivás, ünnep, újhold, szombat, körülmetélkedés, ezekről fentebb írtam, ezek sem vonatkoznak pogány háttérből jövőknek, csupán a fentebb írt vérevés tiltása, és a többi pár dolog.
3. csoport...Szellemi, erkölcsi jellegű parancsolatok: Pl.: Ne ölj, ne lopj, stb… Örök érvényű parancsolatok, nem csak időben, hanem „térben” is. Nem csak a zsidóságra vonatkoznak. Az újjászületés után mindenkinek meg kell tartania. Az újjászületés után már nem külső kényszerként kell megélni, nem kell attól félni, hogy a törvénysértésért megköveznek, hanem belülről, belső meggyőződés által, mivel az új ember vágyakozik ezek betartására.
Ezeket a parancsolatokat Jézus megszigorította, így Isten többet vár el tőlünk, mint a zsidóktól az ószövetségben.
Szigorítások:
Máté evangéliuma 5/21-22, 27-28, 31-32, 33-37 (a zsidók átokkal esküdtek), 38-39, 43-44
Nekünk, újjászületett keresztényeknek nemcsak vágyunk ezek betartása, de van is rá belső erőnk, hogy véghez vigyük azt.Vigyázzunk, hogy a kegyelemhez ne keverjünk törvényt és parancsolatokat, mert vallást hozunk létre!
Ezeket azért részletezem, mert írásodból az jön le hogy Te úgy értelmezed hogy minden ószövetségi törvényt be kell tartani a pogány háttérből jövő keresztényeknek.
Másrészt ha már tövénybetartásáról beszélünk akkor 1.Móz 14:18-20
Melkisedeknek adott Abram tizedet, pedig ekkor még nem v
olt érvényben a törvény. ez kb 430évvel korábban van a Mózesi törvényadástól!!! Tehát a 10ed fizetés nem a törvényben adatott elsőként. Ebbe is bele lehetne menni hogy ki volt Melkisedek, miért bort és kenyeret hozott Ábrámnak stb... A tizedfizetést jól értelmezheted hogy nem ígéret, meg felajánlás volt, és nem számít adakozásnak sem. Hanem Isten kinyilatkoztatja hogy ahogy mi is az Úré vagyunk, és a termés és a fajzás 10-ede az Úré! Malakiás 3.7-10 szerint pedig az lopás ha nem adod meg a 10-et! a lopás pedig átkot von maga után ahogy Zakariásnál is olvashatod. 3. Móz 30-32. A tized Isten tulajdona...
Jézus egy újszövetségi fejezetben ahol abban a fejezetben kifejezetten pénzügyi kérdésről van szó ezt mondja:
"-Adjátok meg a császárnak ami a császáré, és adjátok meg az Istennek ami az Istené! "
Ezt a részt lehet másként is értelmezni, de kifejezetten kiemelném hogy itt pénzügyi kérdéssel kísértették meg Jézust a farizeusok.
Elnézést a hosszú válaszért! Isten áldjon!
Kettős mérce:
Ábrahám adott tizedet => tehát az istentelen "tizednek" kikiáltott egyházi dézsma érvényes! Te is adjad, mert ha nem Istent lopod meg. (egy fenét, azt az ároni tizedről mondja, amikor még állt a templom)
Ábrahám körülmetélte fiait => felejtsd el! Ez már elavult, szöveg, magyarázkodás, bla, bla, bla...
Úgy látszik minden szentnek maga felé hajlik a keze!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!