Hol található a Bibliában, hogy egy nap napnyugtától napnyugtáig tart?

Második!

Nagy tévedés! Csinált valamit, teremtett, majd lett este, lett reggel, első nap.

Teremtett,majd lett este lett reggel, máodik nap.

Ez pont, hogy reggellel kezdi a napot, és reggellel kezdődik az új nap.

Te úgy mesélnél egy történetet, mondjuk a mi napszámításunk szerinti éjféltől számolt nappal, hogy csináltál valamit, majd lett hajnal, és délelőtt, ez volt az első nap. Miért vennéd bele a második nap hajnalát és délelőttjét az első nap eseményeibe?

A teremtésleírás éppen arról tesz bizonyságot, hogy a nap reggellel kezdődik. Megjegyzem, ez az életvitelünkre nézve is így logikus.

Kedves 4-ik válaszoló!

Szerintem félreérted a teremtés történetének megfogalmazását. Nem azt mondja, hogy csinált valamit, AZUTÁN lett este és reggel, hanem a végrehajtott munkát helyezi egy estétől nappalig tartó keretbe.

Amúgy minden megtisztulás alkalmával is az a szabály, hogy "tisztátalan legyen estéig", vagyis az időszakhatár bizony a naplemente, az este volt és nem a reggel.

Nem lett este és lett nappal, hanem lett este és lett REGGEL. És azért helyezi a cselekedetek után a sötétséget csak említésként, mert az egész teremtés egy pontról nézve van leírva. Éjszaka nincs teremtés, mert az éjszaka nem csinálunk semmit. Ahogy Krisztus is fogalmaz, hogy talán nem 12 órája van a napnak? Aki nappal jár, nem esik el, aki éjjel jár nem lát, megbotlik.

"Amúgy minden megtisztulás alkalmával is az a szabály, hogy "tisztátalan legyen estéig", vagyis az időszakhatár bizony a naplemente, az este volt és nem a reggel."

Ez azért nem szép párhuzam, hogy a tisztátalanságot hozod párhuzamként a teremtéshez...

Nem, kedves munyamunya, a teremtés leírásánál egyértelmű, hogy csinálta, majd besötétedett, lett este és lett REGGEL. Egy folyamatról van szó és azok biztos magyaráznak bele filozófiát, kik foggal körömmel próbálnak ragaszkodni az estétől estig tartó napra.

A teremtés leírása egyértelmű, nem kell magyarázatot kreálni rá.

Hogy estétől tartják a zsidók hagyományosan a sabbatot, annak elég egyszerű az oka. Mikor lement a Nap, a zsidók eleve nem dolgoztak. (Lásd teremtés leírása miatt is, és a nehéz látási viszonyok miatt is)

Tehát, mikor péntek, azaz a sabbat előtti felkészülési nap volt, mindent megcsináltak, hogy sabbaton ne kelljen dolgozni. Előkészültek az ünnepre. Eljött az este, besötétedett, és végezni kellett a munkával. Elkezdődött a nyugalom napja. De valójában nem kezdődött el, viszont nem tudtak semmit tenni, mivel híján voltak a 100 wattos izzóknak. Így kezdődött estétől az ünnep, és tartott egészen az ünnep utáni nap reggeléig. A tanítványok sem az ünnep utáni besötétedéskor mentek a sírhoz Jézushoz, hanem másnap reggel előtt, mikor még éppen sötét volt.

Kedves 6-os válaszoló!

A teremtés történetével kapcsolatban nem tudok mást mondani, mint hogy értelmezve olvasva nekem azt mondja a szöveg, hogy egy este és egy reggel /avagy nap, vagyis a sötétség és a világosság egy-egy periódusa/ ad ki egy egész napot.

Amúgy, ha jól értelek, akkor az első nap nálad nem a világosság-sötétség elválasztása, hanem az égbolt megteremtése? Ha a "lett este, és lett reggel, első nap" a következő időszakra vonatkozik, akkor nálad öt napos a teremtés.

Írod: "Éjszaka nincs teremtés, mert az éjszaka nem csinálunk semmit."

Hm... Szerintem Istent nem kötik azok a körülmények, amik a mi számunkra nehézséget jelentenek, de lehet, h tévedek... (Krisztus beszéde a sötétben való megbotlásról a szellemi sötétségről szól, amiben járva bizonyosan elesünk, vétkezünk.)

A tisztátalanság időszakával magát a szisztémát akartam bemutatni - és felesleges ilyen hangulatkeltéssel jönni, hogy jaj ez milyen "nem szép" - miszerint az Isten rendelése az, hogy egy estétől estéig tartó periódus alapján végezzük a dolgainkat, többek közt a megtisztulásnak is ez az időbeli határvonala.

A zsidók szokásairól nem beszéltem, ezt most te hoztad fel, de azt gondolom, attól még, hogy nem volt bevezetve a házakba a 220W, remekül tudtak világítani mindenféle egyéb eszközökkel (pl. a szentélyben is használt olaj-lámpással). Ebbe belekapaszkodni szerintem szánalmas erőlködés.

A Páska esetében is nyilvánvaló, hogy naplementével kezdődik a nap, hiszen a 14-én délután levágott bárányt a közvetlen következő estén kellett megenni, amit 15-ének mond (nem őrizgették még egy teljes napig, hogy a rákövetkező estén egyék meg, elég csak a kivonulás eseményeit megnézni). Ünnepnapnak csak a 15-e van kijelölve, a 14-e nem, és az ünnep maga estével kezdődik, tehát a nap kezdete az este.

Továbbá, Krisztus halálakor is az volt a tanítványok gondja, hogy még sötétedés előtt a sírba kellett tenni, hiszen érkezett a sabbat, az ünnep nagy napja:

""s amikor már esteledett, mivel az előkészület, azaz a szombat előtti nap volt""

Az estével érkezett meg a szombat, és nem csak arról van szó, hogy sötét van és nem lehet csinálni semmit, hanem kezdődött az ünnep.

Kedves munyamunya!

„Amúgy, ha jól értelek, akkor az első nap nálad nem a világosság-sötétség elválasztása, hanem az égbolt megteremtése? Ha a "lett este, és lett reggel, első nap" a következő időszakra vonatkozik, akkor nálad öt napos a teremtés.”

A reggel szó: בֹּקֶר (bóqer)

1) reggel, hajnal

2) másnap reggel

Nincs nappali jelentése.

És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának.

Itt a nappal: יוֹם (jôm)

1) nap

2) ünnepnap; emlékezetes, sorsdöntő nap (negatív is)

3) idő, időpont

4) év

Nem keverendő a két kifejezés. Ami reggel, az reggel. Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem „a sötétség és a világosság egy-egy periódusa/ ad ki egy egész napot.” Itt nem jelenti ezt.

Nem öt napos a teremtés, nem is értem, hogy hogyan jött ez nálad ki. Hogyan számoltad ezt ki az én válaszomból? Nagyon kíváncsi lennék.

- Teremtette a mennyet és a Földet, világosságot, és elválasztotta a sötétségtől. Lett este és lett REGGEL. Ez volt az első nap

- Elválasztotta a vizeket a vizektől. Lett este és lett REGGEL, ez volt a második nap.

- Az ég alatt lévő vizeket egybegyűjtötte, elnevezte, megteremtette a szárazföldi növényeket, majd lett este és lett REGGEL, ez volt a harmadik nap.

- Megalkotta a Napot, Holdat, csillagokat, majd lett este és lett REGGEL, ez volt a negyedik nap.

- Megteremtette a vízi állatokat, és a madarakat, megáldotta azokat. Majd lett este és lett REGGEL, ez volt az ötödik nap.

- Megalkotta a szárazföldi állatokat, és végül az embert, megáldotta azokat, majd az embert az általa ültetett kertbe helyezett. És lett este majd REGGEL ez volt a hatodik nap.

- A hetedik napon megnyugodott a munkájától és megáldotta a hetedik napot.

„Írod: "Éjszaka nincs teremtés, mert az éjszaka nem csinálunk semmit."

Hm... Szerintem Istent nem kötik azok a körülmények, amik a mi számunkra nehézséget jelentenek, de lehet, h tévedek...”

Valóban nem kötik, mert akkor nem Istenről beszélnénk, de ki írta a teremtés leírását? Ez az egyetlen, legalábbis tudomásom szerint, mely olyan prófécia, mely a múltba mutat, múlt eseményeit nyilatkoztatta ki. Nincs ember, ki a teremtést látta volna. Prófécia, melyet egyetlen pontból lehet csak megszemlélni. Véleményem szerint talán Ádám írhatta ezt a bő első fejezetet. Persze, ez pusztán tipp.

„Ebbe belekapaszkodni szerintem szánalmas erőlködés.”

Nem kapaszkodok bele, próbálj csak készülni a sabbatra, de világítás nélkül. Komolyan, én kipróbáltam, nem lehet fáklyákkal és gyertyákkal normálisan befejezni a munkát, ráadásul gondolom ezek a világító eszközök nem voltak minden útszélen, hogy csak úgy kényük kedvükre égessék állandóan. Az olajat nem tárolták köbméterszámra a kamrákban szerintem.

A menórával kapcsolatban gondolj bele, hogy mekkora fényt adott. Ez pár szál gyertya egy nem éppen kis helyiségbe. Ráadásul ezen sem ablak és semmilyen más világítás nem lehetett.

„A Páska esetében is nyilvánvaló, hogy naplementével kezdődik a nap, hiszen a 14-én délután levágott bárányt a közvetlen következő estén kellett megenni, amit 15-ének mond”

Tévedsz szerintem:

IIIMóz 23-ban ez áll:

„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.

E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.”

Nem azt mondja, hogy a 15. nap kezdetén egyék meg a bárányt, hanem azt, hogy a 14. nap estéjén. Ha estétől kezdődik a nap, akkor egész egyszerűen azt kellett volna mondani, hogy az első hónap 15-ének kezdetén egyék meg a bárányt, majd hét napig egyenek kovásztalan kenyeret. De határozottan azt mondja, hogy 14-én este.

Mt 28:1 A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.

Ez a sabbat vége és nem a sabbat után. A hét első napja virradatkor kezdődik, nem a sabbat utáni naplementével.

Remélem, hogy ebben a válaszomban nem volt „szánalmas erőlködés” vagy nem volt „ilyen hangulatkeltés”. Nem volt ez eddig sem szándékomban.

...az ismereteim szerint a hajnal a Világosság kezdetét jelenti (vagyis egy kódként jó értelmezni), ezért a napkeleti királyok (bölcsek ) is akkor indulnak el, amikor felkel az esthajnal!! csillag...vagyis utal arra, hogy amikor már kezd az emberi értelemben derengeni valami...:)

...ha a zsidókról van szó, akkor könnyen lehetséges, hogy számukra a világosság akkor kezdődik, amikor a fizikai testüket a földön hátrahagyják, tehát nekik a testöltés az éjszaka (sötétség, amikor nem láthatják az Istent, mert ők szellemek, és amikor a szellem testben a földre érkezik, akkor a fizikai test eltakarhatja előle a Valóságot)..

...ezért ez a kérdés nem olyasmi amin érdemes lenne vitázni, mert ha csupán földi éjszakára és nappalra asszociáltok a Biblia alapján , akkor nem értitek azt (de ez nem is baj, csak fölösleges addig boncolgatni, mert pusztán vitákat szül , amelyek elválaszták egymástól a vallásokat, az embereket (mert földi azaz sátáni értelemezések...nem pedig a Szentszellemtől valók, amelyek analógikusak...

..bocsánat hogy beleszóltam