Hol található a Bibliában, hogy egy nap napnyugtától napnyugtáig tart?

Kedves 9-es válaszoló!

A reggel fogalma valóban nem azonos a nappaléval, azonban mivel itt ebben a leírásban csak ez a szó és az este szerepel, melyek kiadnak egy egész napot, így számomra igenis értelmezhető az egyik a sötétség, a másik a világosság egy-egy periódusának.

Megköszönném, ha leírnád számomra is érthetően, hogyan volt szerinted a teremtés, pl. így: ’hétfőn elválasztotta a sötétséget a világosságtól, ezután este lett, ezután reggel lett, és a reggellel kezdődő nap az X nap’ Vagy ahogy gondolod, a lényeg, hogy legyen világos, te hol választod el a napokat, mert én őszintén szólva teljesen elvesztettem a fonalat az érvelésedben.

A szentélyben égő hétkarú lámpás az Isten hét szellemét szimbolizálja, ami az embernek világosságot tud adni. A gyakorlatban ez nem hét gyertya volt, hanem hét olajjal táplált mécses, kanóccal, olyan, mint a petróleumlámpa, csak búra nélkül. Mivel a szentély belülről teljesen be volt borítva aranylemezekkel, ez a világítási mód igen nagy fényességet adott még úgy is, hogy a helyiségnek valóban nem volt ablaka. De ez csak részletkérdés.

A lényeg az, hogy az elektromosság elterjedése előtt is léteztek hatékony világítóeszközök, Izraelben pedig az olajat bizony, hogy hordószámra tárolták, nagyon fontos alapanyag volt mind a főzéshez, mind egyéb tevékenységekhez (tisztálkodás, takarítás, világítás). És ahogy idéztem, sehol nem arra hivatkoznak az evangéliumokban, hogy jaj, jön a sötét és azért kell gyorsan eltemetni Jézus testét, hanem mert beáll a sabbat, és már nem szabad munkát végezni.

Ami a páskát illeti, az Isten rendelése ez volt:

””Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt. /…/ És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen. /…/ A húst pedig egyék meg AZON ÉJJEL, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.””

””És legyen EZ A NAP néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből. AZ ELSŐ NAPON pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek. Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert AZON A NAPON hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.

Tehát: tizennegyedikének délutánján (amikor a Krisztus is meghalt, tehát kb. 3 óra körül, mikor elkezd alkonyodni) kell levágni a bárányt. Megenni még azon az éjjelen kell, amit az ünnep első napjának nevez, amikortól kovásztalant kell enni, és ez a nap a kivonulás napja, ami pedig 15-ének van mondva mindenhol. Vagyis 14-e valóban a páska ideje, hiszen ekkor ölik le az áldozatot. A bárány elfogyasztása már kovásztalan kenyérrel történik, mivel az a nap már a Kovásztalan kenyerek ünnepének első napja, azaz 15-e, és ez éjjel van.

Mellesleg a tisztátalanság végének megjelölésére kijelentett esti időpontról nemigen mondtál még érdemi véleményt. Miért pont estig/naplementéig tart a tisztátalanság, ha reggel kezdődik a nap?

Máté 28:1 ””Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”” (Magyar Biblia Tanács)

Ez nem azt mondja, hogy a hajnallal kezdődött a nap, hanem egyszerűen csak annyit, hogy miután elmúlt a szombati nyugalom, reggel mentek ki a sírhoz. Egy másik helyen azt mondja, hogy még sötét volt, mikor az asszonyok elindultak, vagyis nem tartották magukat a napfelkeltéhez, pláne a reggelhez, mintha akkor érne véget a szombat.

János 20:1 ””A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.””

(Ugyanez a kifejezés van a Márk1:35-ben: ”” Azután igen korán, még sötét éjszakában felkelt, kiment a [városból] egy puszta helyre, és ott imádkozott.”” A görög szó a ’prói’, ami a ’pro-’ azaz ’előtt’ előtagból képződik)

Munyamunya!

Ezúton szeretném megköszönni, hogy válaszolsz az írásaimra. És legfőképpen azt, hogy mindezt érdemben. Sajnos ez nem jellemző nemcsak itt, de szerintem általában sem.

Félreértés ne essék, nem állítom, hogy nekem igazam van, vagy mereven ragaszkodnék ahhoz, hogy ne estéről estig tartson a nap. Egyszerűen nekem nem annyira egyértelmű ez a Biblia alapján. Ennek az oka egyszerű. Adott egy nép szokása, miszerint estétől kezdődik a nap. Viszont ezt egyáltalán nem fogadom el. Magát a szokást nem, mivel az írásokból ez számomra nem egyértelmű, a zsidók meg egy pár dologban tévedtek már. A Biblia sehol nem említ egyértelmű kijelentést, hogy este, mikor elkezdődött a másnap… vagy reggel, az új nap kezdetén… stb.

Nem húznám az idődet, mielőtt megpróbálnék válaszolni az írásodra, ami szándékomba is áll, szeretnék feltenni egy kérdést ezzel kapcsolatban. A Páska – kovásztalan kenyerek ünnepénél ki kellett (ki kell) takarítani a házból minden kovászost. Azt írod: "A bárány elfogyasztása már kovásztalan kenyérrel történik, mivel az a nap már a Kovásztalan kenyerek ünnepének első napja, azaz 15-e, és ez éjjel van."

A kérdésem: A "kitakarítást" szerinted mikor végezték, pontosabban mikor kell elvégezni?

Kedves beszélgetőtárs! :)

A kovász eltakarítása a házból nem egy önmagában álló, önkényesen kiadott utasítás, hanem része annak a szimbólumrendszernek, amit az ünnepek képviselnek. Ezen belül ez a mozzanat arról szól, hogy miután megnyílik az út az Istenhez (Krisztus áldozata = páskabárány levágása), és ezt az ember személy szerint elfogadja, és elindul azon (megtérés, bemerítkezés = bárány elfogyasztása), ezek UTÁN jön az a folyamat, amely során az Isten Szelleme megszentel, vagyis megtisztítja a vétkes természetünket, fehér ruhákba öltöztet, hogy hiba vagy szeplő nélkül álhassunk a Vőlegény mellé. Ezt ábrázolja ki a kovász, vagyis a bennünket rosszra vivő, gerjesztő összetevő eltakarítása, kivetése a háztartásunkból, azaz az életünkből.

Ahogy az előbb is idéztem, a törvény így szól:

””A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, KOVÁSZTALAN kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.””

””Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az ELSŐ NAPON takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.""

Tehát a sorrend ez: 10-én magamhoz veszek egy bárányt, 14-én délután levágom, majd még azon este, amely 15-e estéje, megsütöm és megeszem kovásztalan kenyérrel, mivel ez a nap, 15-e a kovásztalan kenyerek hetének első napja. Ezen az éjszakán Izrael virrasztott, Istennek szentelt éjjelnek is mondja az Írás (""Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, a melyen kihozta őket Égyiptom földéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.""), amikor a Mindenható angyala munkálkodott és megkímélte a választott népet. Ennek emlékezetére ezen az éjjelen ébren szoktunk maradni, közösségben a testvérekkel, és így ez az idő alkalmas arra is, hogy kitakarítsunk minden kovászt a házból, ahol tartózkodunk, illetve az egész első nap folyamán lehet ezt végezni.

Az igyekezet nyilván arra irányul, hogy teljesen megszabaduljunk minden kovászostól, de a tapasztalat azt mutatja, hogy mindig marad valahol valami, amit csak később veszünk észre, és sietve kidobunk utólag (számomra ez is azt mutatja, hogy az ember képtelen önmagát megjavítani, és Isten mindig mutat olyan dolgokat, amiktől meg kell szabadulni az életemben, amiket korábban észre sem vettem, és a szabadítást is Isten ereje viszi véghez).

Kedves munyamunya!

Ezt írod: <Ennek emlékezetére ezen az éjjelen ébren szoktunk maradni, közösségben a testvérekkel, és így ez az idő alkalmas arra is, hogy kitakarítsunk minden kovászt a házból, ahol tartózkodunk, illetve az egész első nap folyamán lehet ezt végezni.>

Én úgy gondolom, hogy ez nem állja meg a helyét, ugyanis, ahogy te írtad, ezt a kovásztalan kenyerek napjainak első napján kellett megtenni. Viszont éjjel nem tehették meg, mivel ez van írva arról az éjjelről: <ti közűletek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.>.

Másnap sem takaríthattak, mert látszólag erről így ír az írás: <Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.>

Főzni lehet, takarítani nem.

Ezt írod: <Tehát a sorrend ez: 10-én magamhoz veszek egy bárányt, 14-én délután levágom, majd még azon este, amely 15-e estéje, megsütöm és megeszem kovásztalan kenyérrel, mivel ez a nap, 15-e a kovásztalan kenyerek hetének első napja.>

Nem, az étel elfogyasztásának ideje 14-e este, és nem 15-e. Akármennyire is ellene akarnál ennek menni, így van leírva. NINCS igei alátámasztás arról, hogy 15-e lenne a páska vacsora!!!

<És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.>

14-én kellett leölni.

<Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.>

14-én is kellett azt megenni.

<Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.>

Szintén azt látom, hogy 14-e az elfogyasztásának a dátuma, és nem 15-e.

15-én a kovásztalan kenyerek ünnepe kezdődik.

Hogy hogyan lehet számomra ezt feloldani, azt majd ezután fogom leírni, mikor is részletesen válaszolok az ez előtti leveledre.

Akkor most részletesen is megpróbálnék válaszolni:

Sajnálom, ha hosszúra sikerül, de elég sok a mondanivalóm a válaszoddal kapcsolatban. Nem vagyok a szavak embere, lehet, hogy sokszor rosszul fogalmazok és érthetetlenül, elnézésedet ezért, ha így lenne. A könnyebb átláthatóság érdekében, mivel elég sok mindent érintünk már, pontokba szedném, talán úgy nem lesz annyira összevisszaság.

1:

Ezt írtad: <A reggel fogalma valóban nem azonos a nappaléval, azonban mivel itt ebben a leírásban csak ez a szó és az este szerepel, melyek kiadnak egy egész napot>

Bocsánat, de egy darab este (<’ereb> IMóz1:5) , meg egy darab reggel (<bóqer> 1Móz 28:18) sehogy nem ad ki egy teljes napot, ugyanis onnan még hiányzik az éjjel, (<lêl lajil> IMóz1:16), a hajnal (<sahar> IMóz19:15), a nappal (<jóm> IMóz1:16).

2:

Ezt írtad: <Megköszönném, ha leírnád számomra is érthetően, hogyan volt szerinted a teremtés, pl. így: ’hétfőn elválasztotta a sötétséget a világosságtól, ezután este lett, ezután reggel lett, és a reggellel kezdődő nap az X nap’ Vagy ahogy gondolod, a lényeg, hogy legyen világos, te hol választod el a napokat, mert én őszintén szólva teljesen elvesztettem a fonalat az érvelésedben.>

Egy, nem hétfőn, hanem vasárnap, mivel az első napon…:)

Kettő, nem az a lényeg, hogy én hol választom el a napokat, hanem engem az érdekel, hogy az Úr hol választja el a napokat. Ez főleg azért érdekes számomra, hogy szombat reggeltől, vagy péntek estétől tartsam a sabbatot szombat estig, vagy egészen vasárnapig, mikor felkelek.

Amúgy én úgy gondolom, hogy az éjjel alvásra, vagy könyörgésre, virrasztásra, imádkozásra való. Aki éjjel jár, megbotlik, ahogy Krisztust elfogók is elég nagyot buktak:

Luk 22:53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.

A teremtés leírásánál egy-két dolgot leszögezhetünk. Ott reggel van, és nagyon nem nappal, vagy napközben, vagy világosság. Egy napnak egy nagyon kis szakasza, éspedig a reggel. Ez az a szakasz, amikor a Nap felkel.

Tehát te az én általam gondolt átírásban valahogy így értelmezed:

És megáldotta azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.

Így volt estétől nappalon át az ötödik nap.

Érdekes gondolat, nagyon ügyes.

Vannak viszont ezzel kapcsolatban problémák. Akkor miért nem fogalmazott úgy, hogy ’így volt estétől …’, ahogy az 1Móz 23:17-nél is szerepel, vagy az ez volt estétől, ahogy az ’ez volt’ kifejezés is szerepel az IMóz4:20 –ban is?

Miért áll itt egyértelműen az este után a reggel kifejezés? Miért nem az éjjel és a nappal, vagy az este és a nappal, stb.

Miért szerepel minden napnál, hogy ez az estétől másnap egész nappalt betöltő időszak volt a második, harmadik, negyedik nap?

Itt egy folyamat áll. Teremtett, majd lett este, aztán reggel. Itt a nap vége. A tevékenység estével megszűnt, de másnap kezdődött az újabb tevékeny nap. Hogy teremthetett egy nap valamit, miközben forog a Föld? De lehet ilyen kérdéseket feltenni, ahogy írtad is: <Szerintem Istent nem kötik azok a körülmények, amik a mi számunkra nehézséget jelentenek.>

Akkor miért teremtett „csak” ennyit egy nap? Egy másodperc alatt is megteremthetett volna mindent, amit a hat nap alatt. Ezek oktalan okfejtések.

Éjjel mit csinálunk? Alszunk (normális esetben) Mi a halál? Krisztus azt mondta, hogy alvás. Az én életem abból áll, hogy megszületek (felkelek reggel) gyermek vagyok (megy fel a Nap), felnőtt leszek (délelőtt, dél, délután), majd elkezdek öregedni, lassulni, fáradni (esteledik), és halott leszek (éjjel). Az életem is reggellel kezdődik, nem a napnyugtával.

Minden nap az életet szimbolizálja. Nyílván ez az okfejtés még csak súrolni sem súrolja a Bibliát…

3:

Ezt írod: < Izraelben pedig az olajat bizony, hogy hordószámra tárolták>

Én meg ezt olvasom:

Márk 14:3 Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, amint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, akinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté [azt] az ő fejére.

Márk 14:4 Némelyek pedig háborognak vala maguk között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?

Persze, ez egy nagyon drága olaj. Háromszáz pénznél többért lehetett volna eladni.

Máté 20:2 Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe.

Tehát ez egy napszámos cirka egyhavi keresete.

Megkérdezhetem, hogy honnan az információ, miszerint „köbméterszámra” állt az olaj a házaknál? Mivel említetted, gondolom, erről van valami információd, segíts nekem, hogy ezt a dolgot én is tisztán lássam, honnan van ez az információd?

4:

Ezt írod: <Tehát: tizennegyedikének délutánján (amikor a Krisztus is meghalt, tehát kb. 3 óra körül, mikor elkezd alkonyodni) kell levágni a bárányt.>

Bocsánat, de Krisztus délután nem három óra körül, hanem a nap 9. órájában halt meg.

A páska időszakában, Jeruzsálemben 6:30 körül kell, és 19:30 körül nyugszik a nap. Egyrészt nem valós, hogy délután háromkor alkonyodna, ahogy ma sem mondanád a délután négy körüli időpontra, hogy alkonyodik. De még csak a délután ötre sem. Ezt ma kb. fél nyolc után lehet ráfogni. És most 20:40- kor van itt napnyugta. Tehát napnyugta előtt kb. egy órával előtte lehet ezt kijelenteni, legfeljebb kettővel. Tehát Krisztus idejében a keresztre feszítéskor legelőbb 17 óra körül lehet alkonyról beszélni. Ha 6:30 körül kel a Nap, akkor a nap 9. órája délután fél négy. De akkor még nem beszélhetünk napnyugtáról és alkonyról sem.

Ezt írod: <Megenni még azon az éjjelen kell, amit az ünnep első napjának nevez, amikortól kovásztalant kell enni, és ez a nap a kivonulás napja, ami pedig 15-ének van mondva mindenhol.>

A kovászosat a házból még a páska megevése előtt ki kellett takarítani. Ez pedig a páska vacsorája előtt történt meg, mivel a vacsora evése után nem lehetett kimenni a házból.

Ezzel kapcsolatos két bizonyság:

<Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.>

<ti közűletek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.>

De a takarítást az első napra írja, márpedig a vacsorát 14-én (!) este kellett megenni. Ha előtte kell kitakarítani, amit az ünnep első napjára mond, és a vacsora 14-én van, akkor az első nap 14-e. Az ünnep nyolc napos, mikor is a bárányt le kellett ölni, és a vérét az ajtó szemöldök fájára és a két félfára kellett festeni. Ezt rendtartásnak (24. vers) és szertartásnak (25. vers) mondja. Ezzel kezdődött.

<És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és ünnepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.>

A rendtartás a leölés, és bevérezés, sütés, felövezés, megevés. Ez pedig 14-én volt. És 14-én van ebben az időben is.

Az ünnep nyolc napos, sehol nem említi, hogy hét napos lenne. Hét napig kell kovásztalant enni, és semmilyen kovászosat sem lehet. Az ünnep 14-étől nappaltól tartott 21-e végéig. Kovásztalant 14-e estétől 21-e estéig kellett enni. Ha nekem írsz egy olyan idézetet, melyben azt írja, hogy az ÜNNEP 7 napos, akkor tévedtem, elnézést. Az ünnep nem csak abból áll, hogy nem esznek kovászosat és kétszer összegyűlnek, hanem rendtartásból és szokásokból is áll, melynek nagyon hangsúlyos része a báránnyal történt szertartás. Ez az ünnep vezérfonala.

Nem azt írja, hogy 14-én este kezdjétek el az evést, hanem azt, hogy 14-e este kell megenniük. Nem 15-e kezdetén, este. Vagy neked ez tulajdonképpen a mi időszámításunk szerinti 13-a este? De nem hinném, mert te magad mondtad, hogy 15-e éjjel ették meg a bárányt.

<Az első hónapban pedig, a hónapnak tizennegyedik napján az Úrnak páskhája van.>

Nem a tizenötödik napja a páska báránynak napja, hanem a tizennegyedik.

Hogy mikor ért Jézus Jeruzsálembe, miután szolgálatának végén tudatosan ment Jeruzsálem felé, nem tudom, ha neked van erre vonatkozó Bibliai idézeted, azt köszönöm, most ez nekem nincs előttem. Viszont, ha arra gondolok, hogy a hónapnak tizedikén kellett kiválasztani a bárány, és a bárány Jézusi jelkép, akkor úgy szépnek tűnik, hogy Jézus Jeruzsálembe szamárháton a hónapnak 10-én vonult be. Ez Márk evangéliuma szerint az én gyors számolásom szerint így volt. 10-én bevonult, 11-én a fügefát elátkozta, másnapra elszáradt, sok példázatot és tanítást mondott, járt a templomba többször is. Majd 12-ére ezt olvashatjuk: <Két nap múlva pedig páska vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe.>

Ebből úgy gondolom, hogy a tökéletes bárány pászkára kiválasztatott 10-én. Ő leöletett 14-én. És aki bekeni a házának bejáratának széleit Jézus vérével, azt elkerüli az Úr angyala az ítéletben. Nem tőlünk van ez, hanem az Isten kegyelméből. Így nézve elég vicces arról vitázni, hogy a nap reggel vagy este kezdődik. De a kérdés erre vonatkozott.

5:

<Mellesleg a tisztátalanság végének megjelölésére kijelentett esti időpontról nemigen mondtál még érdemi véleményt. Miért pont estig/naplementéig tart a tisztátalanság, ha reggel kezdődik a nap?>

Bizonyos ünnepeket, illetve tisztátalanságokat estig kellett tartani. Ez Isten rendelete. De mondja-e bármikor is, hogy a következő napig, azaz estig, vagy valamilyen hasonlót?

Mondok egy példát:

<Ha valamely férfiúnak magömlése van, mossa meg az egész testét vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

És minden ruha, és minden bőr, a melyre a magömlés kihat, mosattassék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig,

És az asszony is, a kivel férfiú hál magömléssel. Mosódjanak meg vízben, és tisztátalanok legyenek estvéig.>

Ha hált este előtt egy órával, az egy órát, ha valaki 20 órával előtte, az 20 órát tisztátalan. Hogy miért, azt pontosan nem tudom, de ennek SEMMI köze a nap kezdetéhez. Sokkal inkább valószínű a Naplemente, mikor is a hőmérséklet lehűlt. De ez csak eszeveszett találgatás. Viszont semmilyen utalás nincs arról, hogy valami köze lenne az este beálltának az új naphoz. Lehet ennek jelképes értelme is, mint világosságban tisztátalan aznap, mikor pedig elvétetik a világosság tőle, megtisztulva kezdheti másnap a napját. Ez talán pontosabb megközelítés lehet. De mindenképpen a jelkép felé hajlok, nem egy napkezdeti időpont rögzítése felé, mivel ez egyáltalán nem kiolvasandó ezekből a törvényekből.

6:

Ezt idézed:

<Máté 28:1 ””Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”” (Magyar Biblia Tanács)>

Üdvözlöm a Biblia Tanács fordítását, ez egy magyarosabb, időszerűbb fordítás, de nem pontos.

Károlinál így olvashatjuk:

<A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.>

A virradó szó a görögben a <epiphószkó>, melynek jelentése: felragyog; felvirrad

Nem a hajnal szó szerepel itt, ami például a Jelenések 22:16-nál is van, az orthrinosz, ami hajnalit jelent. Tehát a Károli ebben az esetben sokkal jobb, az általad idézett kissé megtévesztő.

7:

Ezt írtad: <János 20:1 ””A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.””

(Ugyanez a kifejezés van a Márk1:35-ben: ”” Azután igen korán, még sötét éjszakában felkelt, kiment a [városból] egy puszta helyre, és ott imádkozott.”” A görög szó a ’prói’, ami a ’pro-’ azaz ’előtt’ előtagból képződik)>

János 20:1 Itt a sötét kifejezés a szkotia, azaz sötétség, homály kifejezés, strong száma G4653,

Márk 1:35 Itt az ennükhon, azaz éjszaka kifejezés áll, melynek strong száma G1773.

Tehát nem ugyan az a kifejezés…

El lehet képzelni, hogy mi történt a János 20-nál. Elkezdett hajnalodni. Ha 6:30-kor volt napfelkelte, akkor kb. 6 vagy egy kicsivel előtte lehetett. A Nap elsősugarai megvilágították fehéresen, kékesen a keleti égboltot, de még sötét volt.

Nem véletlen Lukácsnál ez a fogalmazás: <A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének> Itt az orthrosz, azaz a hajnal, kora reggel kifejezés áll. Tehát sötét volt, de már hajnalodott. Nem éjjel volt. Ilyet szerintem mindannyian láttunk már, nem kell ezt ecsetelni.

Miért nem előző este mentek ki, mely szerint a te elképzelésednek megfelelően már a sabbat elmúlt? A Nap lement, besötétedett, és elkezdődött a következő nap. Miért nem mentek ki akkor? A sötétség nem lehetett akadály, hiszen mikor hajnal mentek ki, akkor is sötét volt még. Szerintem azért, mert a sabbatnak még nem volt vége a naplementével.

Kedves beszélgetőtárs!

Előljáróban csak annyit mondanék, hogy egyetértünk. Valóban nincs a Törvényben olyan utasítás, amely konkrétan megadná, mikortól számítsa Isten népe a nap kezdetét. Vannak áttételesen erre vonatkozó szövegek, melyek alapján számomra inkább az tűnik valószínűnek, hogy az estével kezdődik a nap. További alátámasztás nekem az is – habár te ezt nem tartod bizonyítéknak – hogy Izrael egyik törzsének leszármazottai a mai napig így számolják az időt. Tudom, hogy sok olyan gyakorlat van ma a judaizmusban, ami ellenkezik az Írásokkal, de ez speciel nekem helyesnek látszik. Nem állítom biztosra, de a mostani belátásom szerint ez van.

További helyek az Írásban, amelyek az esti kezdetet sugallják számomra:

””Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.”” (Zsolt.30:6)

”” És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala./…/ És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt. /…/ Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket; És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé.”” (Márk 1:22-33)

A Zsoltárból azt látom, hogy elkezdődik egy folyamat este, aminek a kimenetele reggel van. Márknál úgy tűnik, megvárta a város lakossága, hogy elmúljon a szombati nyugalom ideje, és naplemente után, a sabbat végeztével gyűltek oda Jézus köré – nem vártak reggelig.

Aztán akad ilyen is: ”” Ekkor elvonultak Izráel fiai mindnyájan, az egész nép; elmentek Bételbe, és ott ültek sírva az Úr színe előtt. Böjtöltek azon a napon estig, és égőáldozatokat meg békeáldozatokat mutattak be az Úr színe előtt.”” (Bírák20:26) A böjt a nap végéig, estig tartott.

A te felvetéseidre a következőket tudom mondani.

>> A páskavacsora éjjelén azért nem volt szabad kimenni a házból, mert akkor járt körbe a pusztító angyal Egyiptomban. Ez a rendelés csak arra az egy éjszakára igaz, ahogyan az is, hogy bottal a kézben, útrakészen kellett enni a bárányt, a vérével megkenni az ajtófélfát, stb. Mindezeknek akkor gyakorlati jelentőségük volt, számunkra ma nincs értelmük. A kovász kihordása a házból nem takarítás, hanem jelképes cselekedet, amely az ünnephez tartozik. Két egymást követő versben találjuk ezt a két utasítást: ””még az ELSŐ napon takarítsátok el a kovászt házaitokból”” és ””az ELSŐ napon pedig szent gyülekezéstek legyen, semmi munkát ne tegyetek””. Nem lehetséges, hogy egymásnak ellentmondó rendeléseket adjon az Isten, tehát itt a kovász eltávolítása nem esik a hétköznapi munka kategóriájába, hanem engedelmesség Isten parancsának, ami a Szellem által hívő ember megtisztulását, megszentelődését ábrázolja jelképesen.

>> Az igaz, hogy az „Úrnak páskája” 14-én van. Ez azonban nem a vacsora elfogyasztása, hiszen az nem az Úré, hanem emberek eszik meg. 14-e a bárány leölésének, az áldozat halálának a napja, nem az étkezésé. Azt sehol sem mondja, hogy 14-én kellene megenni, csak annyit, hogy ””azon éjjel”” vagyis rögtön az esti sütést követően, még az éjszaka folyamán, és hogy kovásztalan kenyérrel kell elfogyasztani. Pedig nem 14-e az első napja a Kovásztalan ünnepnek, hanem 15-e, miért kéne már az azt megelőző napon kovásztalant enni? Az valóban úgy lehet amúgy, hogy maga ez az ünnep-periódus nyolc napból áll összesen – ahogyan egyébként a teljes évi ünnepkör túlsó végén levő sátorok ünnepe+utolsó nagy nap is, csak ott nem a hétnapos rész elé, hanem utána van beillesztve egy ’ráadás’ nap – de ettől még nem lesz a bárányvacsora napja a 14-e. Sőt, ezt a napot, amikor a Krisztus meghalt, az evangéliumok ””előkészületi napnak”” mondják, amely része lehet ugyan a teljes ünnepi időszaknak, de nem része a Kovásztalan kenyereknek, és nem is sabbat.

>> Ami az „este-reggel” kifejezést illeti, vajon hogyan kell érteni akkor a Dánielnek adott kijelentést, miszerint:

””És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, a ki szól vala: Meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek felől? s a szent hely és a sereg meddig tapostatik? És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága.””

Most nem mennék bele abba, hogy miről is szól pontosan ez a látomás, csak azt emelném ki, hogy a mindennapi áldozattal kapcsolatban az „este és reggel” fogalmat használja az idő behatárolására, kvázi itt is az esti áldozat az ’első’ és azt követi a reggeli, ez volt a gondolkodásmódja a kijelentést adó személynek. (amúgy szerintem itt 1150 napról van szó)

>> A teremtés leírásánál én is csak azt mondhatom, hogy számomra a te gondolatmeneted „érdekes”, de nem tudok egyetérteni vele. Értem, hogy hiányolod a többi napszak feltüntetését, értem, hogy szerinted máshogy kellett volna fogalmazni ahhoz, hogy egyértelmű legyen a dolog. Azonban a mi gondolkodásmódunk nem hasonlít a közel-keleti életforma gondolkodásához, pláne nem az Istenéhez. Kérdezed: „Hogy teremthetett egy nap valamit, miközben forog a Föld? Akkor miért teremtett „csak” ennyit egy nap?” Aztán közlöd, hogy értelmetlen ezen agyalni. Nos, én nem tettem fel ilyen kérdéseket. Te hoztad elő. Akkor miről beszélünk?

Azt az elgondolást, hogy teremtett MAJD lett este és reggel, csak te erőlteted, ez nem szerepel az eredeti szövegben; ott nincs sem „azután”, sem „majd”, sőt, még egy „és” sincs, csak annyi: lett/történt/volt. Vagyis nem igazolható a héberből, hogy itt sorrendiség állna fenn.

A saját életperiódusunk, ha akarom, úgy is kinézhet, hogy először nem voltam, aztán lettem, aztán megint nem leszek, aztán majd megint leszek. Vagy, ha szellemi szempontból nézzük, akkor először mindenki halott, hiszen el vagyunk szakítva Istentől, és a halál az osztályrészünk (éjjel, sötétség, alvás), de a megtérést és újjászületést követően már élünk (nappal, világosság, élet), méghozzá örök és tökéletes életet. Látod, filozofálgatással sokmindent és annak az ellenkezőjét is meg lehet magyarázni. Ennek tényleg nem sok köze van az Írások tiszta igazságaihoz.

>> Az olajjal kapcsolatban – bár eléggé eltér a tárgytól – olyan információt nem tudok neked hozni, ami konkrétan arról szól, hogy x liter olaj volt minden zsidó házban annak idején. De azt gondolom, hogy egy olyan vidékkel kapcsolatban, ahol jellegzetesen termesztett növény az olivabogyó a mai napig, nem nagy tévedés azt feltételezni, hogy nagy mennyiségben állt rendelkezésre az olaj. A wiki ezt írja:

„Amellett, hogy élelmiszerként fogyasztották, az olívaolajat vallási rítusoknál, gyógyszerek alapanyagént, lámpába olajként, szappan készítésére és a bőr ápolására is használták. Az olajfa a Földközi-tenger környékén őshonos; a vad olajbogyókat már a neolitikus ember is gyűjtötte, i. e. 8000körül.[2] A vad olajfa őshazája Anatólia.[3] Nem tisztázott, hol kezdték el termeszteni, Anatóliában i.e. 6000 körül[4], vagy a levantei partok mentén egészen a Sínai-félszigetig tartó területen i.e. 4000 körül, vagy valahol Mezopotámiában, a Termékeny félhold területén i.e. 3000 körül.[5] A széles körben elterjedt nézet szerint elsőként a görög Kréta szigetén termesztették. A legkorábbról fennmaradt olívaolaj amfóra i.e. 3500-ból származik, bár az olajfa termesztését i.e. 4000 körülre teszik. Más nézetek szerint elsőként a kánaániták sajtoltak olajat i.e 4500 körül, a mai Izrael területén.„

Állítólag „a világ legrégibb, olajtermelésről tanúskodó lelete öt-hatezer éves. Haifán, a Kármel-hegy lábánál került elő az agyagrétegbe vájt medence, ahol olajbogyó-magokat és más szerves maradványokat leltek: már abban az időben a tradicionális olajfejtési módszerrel, a semen ráhuccal állították elő az aranyló folyadékot.” (forrás: [link]

A Bibliában pl. Dávidnak „olajos tárházai” voltak, Ezékiás idejében a nép örömmel és bőségesen vitte fel a megtisztított templom szolgálatára a tizedet az olajból is, és számtalan helyen a jólétet azzal jellemzi, hogy sok olaja van az embernek. Ez nyilván, mint minden termény esetében, sokmindentől függött, leginkább az Istennek való engedelmességtől, vagyis voltak olyan időszakok, amikor kevés volt az olaj (pl. Illés és Elizeus idejében, amikor ezzel kapcsolatban csodák is történtek).

(Csak egy kis ráadás info: Jeremiásnál találjuk Pál Izraellel kapcsolatos olajfa-hasonlatának alapját: ”” Lombos, szép formás gyümölcsű olajfa nevet adott néked az Úr.”” Vagyis az olajfa mindig fontos része volt Izrael életének.)

>> A Krisztus halálának idején lehet vitatkozgatni, lehet, hogy nem pontos az én 3 órás becslésem, legyen akkor délután 5, ez semmit sem változtat a tényen, hogy 14-én „estennen” Károli régies szavával, avagy kissé érthetőbben: „szürkületkor”, „estefelé” kellett neki meghalnia, és bizonyos, hogy így is történt, különben nem töltötte volna be ezt az igazságot.

Írod: „Ebből úgy gondolom, hogy a tökéletes bárány pászkára kiválasztatott 10-én. Ő leöletett 14-én. És aki bekeni a házának bejáratának széleit Jézus vérével, azt elkerüli az Úr angyala az ítéletben. Nem tőlünk van ez, hanem az Isten kegyelméből.” Ez ámen.

>> Isten rendelései között nincs felesleges vagy véletlenszerű. Mindennek oka és értelme van, így annak is, hogy a tisztátalanság napnyugtáig tart, hogy a többi korábban idézett helyen is a sötétedés számított a nap végének, és hogy egyes ünnepeknél is az este szab határt egy időszaknak. Nem kell ebben valami plusz infót keresni, meg jelképeket belelátni, egyszerűen úgy kell olvasni, ahogy van. (Mellesleg az a magyarázatod, hogy pont a sötétség beálltával lesz valaki tiszta, alaposan ellentmond a korábbi fejtegetésednek, miszerint az éjszaka a gonoszság és a rossz ideje.)

>> Ha a Máté 28-ban nem „hajnal” szerepel, hanem „virradat”, az vajon mit számít? A kettő fogalom nem ugyanazt jelenti?

A János és Márk-beli idézetnél félreértettél, lehet, rosszul fogalmaztam. Annyit akartam csak mondani, hogy mindkét szövegben szerepel a „korán”jelentésű görög ’proi’ szó (igaz, a János evangélium Károli általi fordítása ezt kihagyja, de pl. a modern Protestáns fordítás már így hozza: A hét első napján, korán, amikor még sötét volt). Ezzel a kifejezéssel egyezik meg a Márknál található szöveg, ahol kimondottan még éjszakának mondja ezt a bizonyos „koránt”, tehát még igencsak a napkelte előtti, sötét időszakról van szó mindkét helyen. Ez azt jelenti, hogy már ezt a sötét, éjszakai időtartamot is a következő naphoz számolták, ahogy látjuk Jánosnál, hogy ez már a hét első napja volt.