Szerintetek mi a különbség a két írásszöveg között? Az Isten országa köztetek van. Az Isten országa bennetek van.

Szerintem pedig ha nem probléma a rugalmas gondolkodás valakinek, akkor az optimális lehetőség: mindkettő igaz. Ahogyan Titus Pullo rámutatott, a görög és az angol szavak mindkét jelentést hordozzák. Akkor miért is ne lehetne így? Az Isten országa bennünk ÉS közöttünk is van.

És pontosan akkor van probléma, ha egyes személyek vagy közösségek csak az egyiket tanítják / hiszik, a másikat pedig kifelejtik...

Üdv. :)

A szövegkörnyezetből kiderül, hogy Jézus a farizeusokhoz, egy zsidó vallási csoport tagjaihoz beszélt, akik ellenségesek voltak vele. A farizeusoknak saját elképzeléseik voltak a Messiásról és a Királyságáról. Úgy gondolták, hogy a Messiás „az egek felhőivel” jön majd el mint dicsőséges Király, megszabadítja a zsidókat a rómaiaktól, és helyreállítja a királyságot Izraelben (Dániel 7:13, 14). Jézus azonban rámutatott, hogy az elképzeléseik tévesek. Ezt mondta nekik: „Az Isten királysága nem szembetűnő módon jön el”. Majd hozzátette: „íme, az Isten királysága közöttetek van” (Lukács 17:20, 21).

Bár Jézus tanításai és csodái egyértelműen azonosították, hogy ő a Királyság megígért Királya, a farizeusok egyre ellenségesebbek lettek vele, mert nem volt tiszta a szívük, és nem volt őszinte a hitük. Nem fogadták el, hogy Jézus a Messiás. Ezért Jézus feketén-fehéren megmondta nekik, hogy a Királyság, melyet annak kijelölt Királya képvisel, ’közöttük van’. Nem arra kérte őket, hogy nézzenek önmagukba. Jézus és a tanítványai ott álltak előttük. Ezért mondta nekik azt, hogy az „Isten királysága itt van veletek” (Lukács 17:21, Contemporary English Version).

Mivel Jézus a farizeusokhoz beszélt, semmiképp sem gondolhatott belső átalakulásra vagy fogékony szívre.

A latin szövegben, amely sokáig hitelesnek számított (Vulgata) a következőképp hangzik a János 1.14 kezdete: "...et Verbum caro factum est et habitavit in nobis...". Ebből a habitavit jelenti azt, hogy lakozék, az in nobis pedig azt, hogy mibennünk. Tehát ennek értelmében a szöveg így hangzana: és az ige testté (egész pontosan hússá) lett és mibennünk lakozék.

Károli Gáspár nem csak a latin forrásra támaszkodott, de szerintem más okból fordította a mibennünket közöttünkre. Ugyanis szerintem a János evangélium bevezetése csodálatosan szárnyaló filozófia a világ és az ember teremtéséről. És az említett rész arról szól, amit a biblia más helyen úgy fogalmaz, hogy isten az embert saját képére teremtette. Ezt jelenti szerintem a mibennünk lakozék.

Ugyanakkor ezt Károli nem fogadhatta el, és úgy feltehetőleg értelmezte, hogy az ige testté lett formula Jézus Krisztus földrejövetelét jelenti. Ebben az esetben viszont nem stimmel a mibennünk, így kénytelen volt a szöveget közöttünk-re torzítani.

Bocsika, csak egy megjegyzés: A Biblia azt is írja, hogy minden féltett dolognál jobban őrizzük meg a szívünket, mert abból indul ki MINDEN élet.

Üdv. :)