Mit csináljon a keresztény feleség, ha a férj agresszív?

és folytatva az utolsó gondolatát, nem csak az ágytól asztaltól elválasztás van, hanem az egyházi válás is.

Amikor egy egyházjogász előadását meghallgattam, akkor homályosultam fel, hogy mennyi,mennyi esetben helyénvaló lehet az elválasztás

két ismeretlen találkozik, megismerkednek, megbeszélik, hogyan szeretnének élni, hány gyereket szeretnének ...

ha megtévesztik egymást, már válóok

ha nem fogadja el a gyerekeket, bár ígérte, lehet válóok, ha nem sikerült gyerek - azt hiszem-akkor is lehet válóok.

Azátn a nem keresztényi, durva, goromba esetekről ne is beszéljünk.

Természetesen mindez nem egyenlő a nemilyenlovatakartam esettel.

Kérdés, mennyire akarod beáldozni magadat és a gyereket a férjed iránti szereteből (nem egyenlő kedvelés, henam kőkemény áldozat), hogy megszelidítsd, megváltoztasd.

Lásd Szent Rita - lehet, hogy évtizedek...

Nem fogod előre úgysem tudni, hogy mikor milyen eredményt érsz el, az apa mikor omlik magába és a lábaid elé, és azt sem, hogy a gyerekednek mikor adsz egy természetfölötti példát.

és hogy neki mi lesz a jó.

Kérdés: milyennek ismerted meg a férjedet, amikor hozzá mentél? változott kárára? Mitől? Van, ahol a munkanélküliség, az általa hozott férfiszerep-kép (pl. családfenntartó) elvesztése, sérülése megbolondítja őket.

Beszéltél vele tiszta pillanatában?

9-es vagyok.

Miért is lettem ilyen szépen lepontozva, amikor én is csak annyit írtam lényegében, hogy váljon el tőle nagyon gyorsan, és keressen egy másik, szerető apát a gyermekének.

(Mellesleg azt egy szóval sem írtam, hogy menjen ismét férjhez!)

Ha rossz a gyermek, megérdemli a verést.

Ha túl agresszív, el kell válni.

Kérj tanácsot a papodtól, hitelesebb forrás, mint ezek a netes névtelenek.

"Ha rossz a gyermek, megérdemli a verést."

Na, te is egy jó keresztény lehetsz...

Kedves Kérdező!

Mi általában nem tanácsoljuk senkinek a válást, de vannak olyan esetek, amikor kifejezetten mi mondjuk valakinek, hogy váljon el.

Ez egyik ilyen eset, ha a férje veri őt, vagy a gyerekeket. Ezt nem a nevelésre értem, mert ha nevelő céllal, jogosan fegyelmezi a gyereket (pl. fakanállal, de emellett szereti és felelősséget érez érte, ez nem baj. A baj az, ha ok nélkül terrorizálja a családot, vagy alkoholista, vagy csak simán agresszív, és a haragját a családon tölti ki, megveri őket. Ebben az esetben minél hamarabb hagyd ott.

Ha csak agresszív, de alapvetően szeretne változni, csak nem tudja, hogyan (és nem fenyegeti a testi épségeteket), akkor pedig menjen el egy jó lelkigondozóhoz, aki segít neki megbirkózni a problémával és megmutatja a kiutat. Tudok ajánlani ilyet, ha érdekel.

A keresztény feleségnek ugyanaz a feladata,mint a nem kereszténynek.Beszélgess a férjeddel,hogy mit csináltok rosszul.

Az agresszivitást félelem,mellőzöttség,türelmetlenség válthatja ki.

Egyébiránt kérdéseket magadhoz is intézhetsz,mert a megoldást egyedül is megtalálhatod!

Például ilyeneket:Megteszek-e mindent a férjemért?Mi előzi meg ezeket a helyzeteket?Lehetek-e én a probléma oka?

Ne ostorozd magad,csak higgadtan gondold végig!

Ha lehet a válást a megoldások sorában tedd az utolsó helyre.Addig még millió lehetőség juthat eszetekbe!

Attól függ hogy mennyire agresszív. Lehet hogy csak beszélni kell vele de adott esetben el is lehet válni (a gyerekek védelmében).

Ha imádkozik a férjért az biztos hogy nem árt. (és ez akkor is fontos ha éppen minden rendben van)

Az is biztos hogy neki jobbnak kell lennie és jó példát kell mutatnia. A rossz férjről is jót kell feltételezni, az ilyen jó feltételezésnek az emberek igyekeznek megfelelni.

Az agresszivitást meg kell bocsátani. (de ez nem egyenlő azzal hogy elnézzük a gyerek bántalmazását, hiszen őt meg védeni kell)

Előző:

MIIIIII??? Ezt hogy gondolod? NA NE.