Egyik ismerősöm azt mondja, hogy ő sima keresztény, és ő csak az Istent szolgálja. Konkrétan mit jelent az, ha valaki az Istent szolgálja?

Hogy Krisztust követi.

Fil,2, 5-8.

Annakokáért az az indulat legyen bennetek,

mely volt a Krisztus Jézusban is,

A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,

Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;

És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

Ilyen egy igazi keresztyén.

Téged pedig a Sátán bújtogat, hogy vesd meg, kérd számon, hogy miért akarja követni Istent.

Állj ellen a gonosznak, és viseld türelemmel ismerősöd új szokásait.

Talán az ő szavai által Te is megismerheted egy nap az igazságot.

Én sem tartozom egyik felekezethez sem, ha kérdik, hogy mi a vallásom, akkor azt válaszolom: keresztény vagyok.

Annak vallom magam, aszerint szeretnék élni, illetve igyekszem Krisztus tanításait betartani. Hiszek a szeretetben és a megbocsájtásban és e szerint cselekszem.

Nem vagyok szent, hanem csak egy halandó. Nem mindig sikerül sajnos.

Szia!

Ez bizony sok mindent jelenthet. Jelentheti azt, hogy nem tartozik egyetlen felekezethez sem, de jelentheti azt is, hogy nem azt tartja fontosnak, hogy hova jár, hanem azt, hogy Krisztushoz tartozik. Én nagyon helyeslem, ha ez utóbbi az igaz, mert szinte minden felekezethez kötődnek az emberek fejében negatívumok, akár egyes tagok viselkedése, akár pletykák alapján.

Természetes dolog, ha valaki magával hordja a Szentírást, jómagam is szoktam olvasni akár tömegközlekedéskor, akár kieső időben. Az a szóhasználat pedig, hogy "találkoztam Jézussal" nem fizikai találkozást jelent, bár való igaz, hogy magam is szoktam érezni a jelenlétét főképp imádkozás alkalmával. Sokkal inkább jelenti azt, hogy Krisztus áldozata és megvátó munkája nyomán megváltozik az ember élete, gondokodásmódja ( a megtérés görög megfelelője a "metanóia" is a gondolkodásmód megváltozását jelenti), értékrendje, ami addig fontos volt értéktelenné válik, és előtérbe kerül az Isten szolgálata.

Isten szolgálata a róla való bizonyságtételt jelenti, amely szavakban és tettekben is megvalósul. 17 évesen például én rendszeresen jártam öregotthonokba beszélgetni idős emberekkel, mert Isten szívemre helyezte ezt az igét: "Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól." (Jakab apostol leveléből). Isten szolgálata jelenti azt, hogy úgy élek és cselekszem a mindennapokban, hogy az életem bizonyság más emberek számára arról, hogy Istennel lehetséges a valódi és tartós boldogság, mely független a körülményektől. Jelenti, hogy szavaimmal is bizonyságot teszek Krisztusról, hogy általa van szabadulás a rossz szokásainktól, a bűntől, mely aláveti a testünket a kívánságoknak, a tisztátalan és mértéktelen gondolatoktól és cselekedektől, melyek rabszolgává tesznek bennünket. Jelenti a bizonyságtételt az Isten igéreteiről, az örök életről egy újjáteremtett világban, ahol nincsen rossz és szenvedés, ahol nincsen többé halál és gyász és fájdalom. Kívánom neked, hogy te is megismerd ezeket!

Üdv. Péter