Nag-Hammadi lelet és evangéliumai miért nem kerültek ba bibliába? És miért nem hihetünk nekiek?

"Megspórolnám az olvasást, a sok időt ha egy-két kéréssel is kapok hitet :-)"

Nem biztos mert ha kéred a hitet akkor lehet hogy Isten pont azt a vágyat fogja Benned felébreszteni hogy olvasd a Bibliát és akkor mégse úszod meg.

Pont itt a gyk.-n volt itt valaki akivel ez történt. Nem is értette hogy ez hogyan történt hiszen előtte sose érdekelte a vallás és akkor egyszer csak azt érezte hogy most nagyon fontos lenne hogy olvassa a Bibliát.

Egyébként a Biblia egy nagyon érdekes olvasmány (kivéve azokat a részeket ahol a háborúk vannak felsorolva :)). Ha megpróbálod nyitott szívvel és nagyon lassan, átelmélkedve olvasni akkor kimondottan nagy örömet fog okozni. Egyes mondatokat pedig ismételve imaként is lehet mondani. Ha lassan és tisztelettel mondasz ki egyes ilyen mondatokat az is kimondottan kellemes érzés.

19-es vagyok

Jó helyen tapogatsz a Katolikus egyház, ezen belül pedig a pápaság hatalmi törekvéseit illetően! Annyira, hogy még maga a Biblia is említi, mint Antikrisztust és Fenevadat a Jelenések könyvében. Olyan tökéletesen körülírja, hogy még eltéveszteni sem lehet! Isten nem ilyen vallásosságot kíván, és Jézus sem ilyet tanított, ami ebben az egyházban megjelenik. De ami a döbbenetes, hogy magát a Szentírást ők sem merik gyökeresen megváltoztatni, hanem inkább félremagyarázzák, mindazt, ami nem esik egybe a "tévedhetetlen" egyházvezetők kijelentéseivel. A legarcátlanabb torzítás az volt, hogy a tízparancsolatból egyszerűen törölték a 2.-at ("Ne készíts magadnak faragott képeket, és ne imádd azokat..."), a 4.-et megváltoztatták (a szombat megszentelését vasárnapra), a 10.-et pedig ketté osztották, hogy megmaradjon a 10 parancsolat. (Egy könyv a témáról: [link] ) Én pl. gyermekkoromban katolikus hittanra jártam (kényszerűségből) és Bibliát egyetlen egyszer láttam, amikor messziről megmutattak belőle egy színes képet. Ennyi. Nem is olyan rég (kb 60 éve), még csak latinul lehetett hallani a liturgiát a katolikus templomokban.

A Qumránban talált tekercsek a Biblia különböző iratain kívül az i.e. 1.-2. szd.-ban már itt tevékenykedő esszénus közösség rendszabályait tartalmazzák. Ők voltak ugyanis azok, akik lelkiismeretes munkával kézzel másolták -többek között- a Biblia lapjait, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Ha bővebbet szeretnél tudni az egészről, akkor javaslom a "Csodálatos Qumrán" c. könyvet : [link]

Összegezve: Isten minden emberi (sátáni) erőfeszítés ellenére megőrizte a Szentírás tisztaságát. Aki ebből merít, az "merít a tiszta forrásból", amint Jézus mondta. Sajnos épp az a baj, hogy az emberek lustaságból mellőzik a Szentírás olvasását, és így könnyen megtéveszthetőkké válnak. Az évezredek során semmit sem gyűlölt jobban a hatalmi egyház, mint azt ha valaki tisztán tanította Isten igéjét. Vajon miért? Mert leleplezte a hazugságait, és álszentségét.

Kívánom, hogy Te is meríts ebből a "tiszta forrásból", és tudd meglátni a különbséget az igazi és hamis között!

Jó olvasást!

[link]

Böjte Csaba boldogságmondásai a tízparancsolatra

Isten parancsolatai nem gúzsba kötnek, hanem az élet szabadságára és örömére vezetnek.

I. parancsolat: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Boldog az az ember, aki egyedül a leghatalmasabb Úrnak, a világ teremtőjének szolgál, akit megszólíthat, társának, barátjának tarthat, és vele élheti a mindennapjait.

II. parancsolat: Isten nevét hiába ne vedd!

Boldog az az ember, aki Isten nevét szeretettel és tisztelettel veszi szájára, aki csendesen, nyugodtan meg tudja oldani a maga gondjait, feladatait, aki ura önmagának, háborgó érzelmeinek és szavainak.

III. parancsolat: Az Úr napját szenteld meg!

Boldog az az ember, aki a hét egy napján – Jézus Krisztus feltámadásának emlékére ez a nap a vasárnap – megáll, az Ég felé fordítja szemét, a hét százhatvannyolc órájából legalább egyen a nagycsaládjával, az egyházközségével, a közösségével a szentmisén imádkozik, erőt merít, hogy ne kizsigerelve, kimerülve, hanem derűsen, feltöltődve folytassa a mindennapi munkát.

IV. parancsolat: Atyádat és anyádat tiszteld!

Boldog az az ember, aki szereti és tiszteli apját és anyját, mint ahogy a bimbó szereti a megtartó, tápláló gyökeret, mint ahogy a folyó szereti a forrást, mint ahogy a madár szereti a fészket, mert hatalmas nyugalom, béke, öröm és fény születik meg benne.

V. parancsolat: Ne ölj!

Boldog az az ember, aki tiszteli az életet, bármilyen formában jelenik is meg.

VI. parancsolat: Ne paráználkodj!

Boldog, aki Isten gyönyörű ajándékaként éli meg hitvesével a testi szerelmet.

VII. parancsolat: Ne lopj!

Boldog az az ember, aki más tulajdonát tiszteletben tartja, aki a rábízott anyagi javaknak nem szolgája, hanem bölcs őrzője, gyarapítója és továbbajándékozója.

VIII. parancsolat: Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

Boldog az az ember, akinek igaz, vigasztaló, áldó szavaiból, tetteiből bizalom, élet fakad.

IX. parancsolat: Felebarátod házastársát ne kívánd!

Boldog az az ember, aki csak az után vágyakozik, ami az övé, mert a hűség biztonságot, bizalmat és teljességet ad.

X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!

Boldog az az ember, aki megelégszik azzal, ami az övé, és a munkát, a becsületes fáradozást az élet értékének tekinti.

Akkor protestáns testvéreim szerint bűnös ember vagyok mert Csaba testvérhez hasonlóan a fenti 10 parancsolat szerint próbálok élni no és persze az Úr Jézus legfőbb parancsolata szerint,igyekszem úgy szeretni embertársaimat ahogyan Ő szeretett minket?

Lehet szidni, bírálni a Katolikus vallást, én nem állítom, hogy ez az egyetlen igaz és tévedhetetlen egyház a földön, de hogy maga lenne az Antikrisztus, mégpedig a Biblia állítása szerint, azt igen erős túlzásnak tartom.

Ennek, az általad antikrisztusi egyháznak nevezett egyháznak egy nem mindennapi tagja írta a következőket amik engem nagyon megérintettek és talán másokat is elgondolkoztat:

"Böjte Csaba: Az ítélet

Csodálom Jézus Krisztust, ahogy ott áll Heródes Antipász negyedes fejedelem előtt némán, csendesen. Milyen beteg, perverz jelenet! Heródes ítélkezik Jézus Krisztus fölött, az igazság nevében. Az az ember ítélkezik, ki egy átmulatott éjszaka után részegen, testvére feleségével a karjaiban, gyönyörködik mostohalánya bájaiban, majd nagyúri gőggel parancsot ad, hogy egy tálcán hozzák eléje keresztelő Szent János fejét.

Döbbenetes, hogy tudja mindezt eltűrni az Isten? A nagypénteki csendben próbálom szemlélni a jelenetet. Mind egy kisgyermek ki színezi a kifestős könyvét, én is magam elé képzelem ahogyan ott áll fehér ruhában, a fényűző trónteremben a Szeretet. Föléje tornyosul a trón, rajta e kornak zsarnoka, kinek hatalma csak annyi, hogy kiszolgálja népének leigázóit. A keleti kéjúr csodát szeretne látni, szórakozni akar, de a világ Ura nem alacsonyodik le e vásári szintre, nem áll szóba ezzel az emberrel. Heródes balgán azt hiszi, hogy Jézus felett ő ítélkezik, de igazából döntésével csak maga felett mondja ki az ítéletet. Ennek a bűnösnek hihetetlen nagy lehetőséget adott nagypénteken az Isten: dönthet a szeretet, a jóság, az igazság mellett. Alázatos döntésével a jobb lator sorsában osztozhatott volna, de ő kihagyja lehetőséget, nem a Szeretet mellett dönt, hanem csúfot űz Krisztusból és visszaküldi Pilátushoz (Lk 23,7-12).

Ülök a nagypénteki csendben és úgy érzem, hogy Jézus rám emeli tekintetét, éget ez a szempár. Komor, kegyetlen prédikáció, de mindent olyan egyszerűvé, láthatóvá tesz. Mesterünk életének minden pillanata prófétai tanítás, és ez a pillanat is számunkra, a XXI. század acsarkodó, folyamatosan ítélkező embere számára sokatmondó. Jézus nem válaszol, nem kéri számon e beteg ember megannyi ocsmány bűnét, nem mentegeti magát, nem vitázik, nem válaszol a sok okos kommentre. Hallgat, a hallgatás is válasz! Heródes fejedelem marad, míg az ideje be nem telik. Talán e zsarnokról még annyit nem árt tudni, hogy Kr. u. 39: Rómába utazott, hogy Caligula császártól (ur. 37-41) királyi címet szerezzen, de vádat emeltek ellene, és a hozzá hasonló beteg, magát istennek tartó császár megfosztotta hatalmától, országától és szülőföldjétől messzire Lugdunumba (Gallia) száműzi örökre.

Heródes trónja üres! Elfoglalhatod! Ítélkezhetsz mások felett, a megszólás, a sárral dobálás hatalma a tied, a megannyi éhes média, vevő a botrányaidra! De tied lehet a bűnbánó lator ítélete is, mely nem más felé irányult, hanem saját magával nézett szembe, s mely őt szabaddá tette. Kicsinységed beismerése felemel, szóra bírja az Istent, megbocsájtó jósággal karjaiba vesz! A vád, a mások elítélése elnémítja a szeretetet, a jóságot. Isten némán hallgat, nem tárja ki feléd karjait! Egyedül maradsz, és te magadon beteljesíted az ítéletedet.

Két út áll előttünk! Én többet soha nem ítélkezem!

Az előbbi válasszal csak az a baj, hogy a második parancsolat nem stimmel (és így a 9. és 10. sem, ez a kettő ugyanis ugyanabban van eredetileg.). A második parancsolat ugyanis ez:

4 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.

5 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, akik engem gyűlölnek.

6 De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. (II. Mózes 20.)

Ettől függetlenül nem ítélek el egyetlen katolikust sem, de szeretnék rávilágítani egy tévedésre.

Kedves Kérdező!

Te is láthatod a Te általad beidézett eredeti héber szövegből, hogy ott van a "faragott képek", avagy szobrok imádásának tiltása, a katolikusban pedig nincsen! Ezt egész egyszerűen kihúzták a szövegből, hiszen elítéli saját gyakorlatukat. Én nem akarok senki felett pálcát törni, az nem az én feladatom, hanem azé, Aki megalkotta a törvényeket. Ezek alapján kell majd mindenkinek elszámolnia. Akiket megtévesztettek, azok nem tehetnek róla, de nagy a bűnük azoknak, akik megtévesztik Isten legkisebb bárányait!

Hogy miért gyűlöli a hatalmi egyház, ha leleplezik a hazugságait? Mert elveszíti hatalmi státuszát! Retteg ettől! Inkább kimagyarázzák, mint a szombat parancsolatát. Ugyanis azt nem tagadhatják, hogy a szombat a Biblia szerint a hét hetedik napja, amit Isten adott eredetileg nyugalomnapként, amelyen Ő is megpihent, ezért inkább kinevezik a hét első napját (a vasárnapot) egyúttal a nyolcadiknak is! Mókás nem? Ezt egy pápai körlevélben olvastam, amely a vasárnap megszentelésére szólít fel! Sajnos tartogat még meglepetéseket számunkra az említett hatalmi egyház, főleg most itt Magyarországon, mivel ügyes kompromisszumokkal sikerült bejutnia az állami irányításba.

"Az előbbi válasszal csak az a baj, hogy a második parancsolat nem stimmel (és így a 9. és 10. sem, ez a kettő ugyanis ugyanabban van eredetileg.). A második parancsolat ugyanis ez:

4 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.

5 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, akik engem gyűlölnek.

6 De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. (II. Mózes 20.)"

Ami azt illeti katolikus létemre, nem csinálok magamnak sem faragott képet, sem szobrot,így nem is imádhatom ezeket, de tovább megyek, mások által készített képeket, szobrokat sem imádok, nem térdelek, hajolok meg előttük és nem imádkozom ilyenekhez. A templomainkban lévő szobrokra, képekre pedig úgymond berendezési tárgyként, dekorációként tekintek. Némelyik tetszik, némelyik nekem már túl giccses és ennyi.

Viszont szeretem az Atyát hiszem, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit által üdvözülünk amelyhez azonban elengedhetetlenek a helyes cselekedetek is, melyek szeretetből fakadnak, nem pedig félelemből.

Kedves 24-es!

Nagyon szép gondolatok vannak Böjte Csaba írásaiban! De egyet ne felejtsünk el: Isten szeretetének a hangsúlyozása, Isten igazsága nélkül "féloldalas" lesz! Könnyen érzelgősséggé válik és hiányozni fog belőle valami, ami megkülönbözteti minden mástól. A szeretet igazság nélkül elveszíti az Istentől jövő jellegzetes éltető erejét! Ha a Szentíráshoz hozzáteszünk, vagy elveszünk belőle, már torzul az üzenete. Egy teli pohár vízhez, ha egy csepp mérget keverünk, akkor az már mérgező ital lesz. Hiába szép valami, ha nem azt a Valakit tükrözi vissza tökéletesen, Aki minden szépség megalkotója. A tízparancsolat sajnos így hiányos!

Én sem ítélkezem, nem is tehetem, mert ki vagyok én, hogy erre vetemedjem? De nem tehetem meg, hogy Isten igazságait elhallgassam! Ha valaki lelkiismeretesen végigolvassa a Szentírást, azon belül pedig a Jelenések könyvét, lehetetlen, hogy ne figyeljen fel néhány árulkodó momentumra. Kérlek olvasd el figyelmesen, elfogulatlanul Jelenések könyve 17. fejezetét. Talán első olvasatra nem minden érthető, de van benne néhány félreérthetetlen kép vagy mozzanat. Elöljáróban annyit, hogy a Bibliában az asszony, mint jelkép, lefoglalt fogalom: mindig az egyházat jelöli. A szűz a hívő, Istent követő (pl. Tíz szűz példázata) egyházat, a parázna az elhajló, erkölcstelen egyház szimbóluma. Előre bocsánatot kérek Tőled, ha túl felkavaró lenne számodra ennek olvasása, de ez is a Szentíráshoz tartozik:

"1. És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának kárhoztatását, a ki a sok vizen ül;

2. A kivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai.

3. És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.

4. Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával,

5. És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.

6. És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt.

7. És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely őt hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van.

8. A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.

9. Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét fő a hét hegy, a melyen az asszony ül;

10. Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés ideig kell annak megmaradni.

11. A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy.

12. A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.

13. Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.

14. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is.

15. És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.

16. És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel.

17. Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei.

18. És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain."

Megjegyzés a 9.vershez: Rómát mindenki a hét "halomra" épült városként ismeri.

Talán Te is felfedeztél több hasonlóságot János látomásában. És ez csak a jéghegy csúcsa!

Anélkül írtam (idéztem) ezeket, hogy bárkit is bántani akarnék, kérlek, gondolkodva olvassátok!