A Zsidók szerint ki volt Jézus? Igaz embernek tartották, tartják?

Ha most azt írnám, hogy egy mocskos fatyyú volt, aki elárulta népét és jól megkellett volna kövezni + ószövetségi idézeteket másolgatnék be, bizonyítani az állításom, akkor ti sokan elkönyvelnétek, hogy a zsidól milyen nyomorult hülye dögök. Pedig csak én lennék az. Szóval ne általánosítsatok egy ember kommentje alapján. De annyi vélemény, ahány ember.

NE BÁNTSUK EGYMÁST, Fogadjuk el más véleményét, ha nem sértő és nem egyezik a mi véleményünkkel. Sértés az, amikor a másikat hülyézed, vagy konkrétan azt mondod, hogy nem igaz amit beszél és nem bizonyítod.

Már bocsánat, de mondanátok egyetlen apostolt, aki nem volt ZSIDÓ?

Tehát, hogyan vélekedtek a zsidók? Hm?

Jézus Krisztus zsidó rabbi volt. Nem hozott létre új vallást, hanem ő volt az "igazi" zsidó. Bemutatta Isten eredeti célját. Ne sajátítsátok ki, akár zsidók vagytok, akár keresztények. Hiszen Jézust mindannyiunknak adta az Atya! Hiszen nemzetek világosságává tette. De már Ábrahámnak is azt mondta: sok nép atyjává teszlek.

A zsidók egy rész mind a mai napig gyűlöli őt. Más része rabbinak, prófétának tartja. Mások pedig, mint a megboldogult apósom is, zsidó főpapi származása ellenére elfogadta Jézus Krisztust, mint megváltót, szabadítót, akit Isten engesztelő áldozatnak rendelt számára is.

Vannak Messiáshívő zsidók világszerte. Magyarországon is.

Ideje kilépni a sztereotípiákból!

Kedves utolsó, tudatlan hozzászóló:

Jézust számtalanszor hívták Mesternek. Ez természetesen a "Rabbi" szó. Jézus ugyanis rabbi volt, azaz tanító.

A 4. válaszoló teljesen jól leírta a helyzetet, hiába pontozták le a témához nem értők...

Jézus is és az első tanítványok is mind zsidó származásúak voltak. És igen, Jézust gyakran szólították rabbinak, azaz tanítónak. [Pál apostolt pedig - megtérése előtt - Saul rabbinak... ]

Eleinte az evangélium Izraelben majd a diaszpóra zsidóságban terjedt; a megtérők többsége is zsidó volt. A leghíresebb kivétel talán Lukács, az evangélista, aki görög származású volt, foglalkozására nézve orvos; de már az első években tértek meg a nemzetekből valók is.

Jelenleg is a "nemzetek" korszakát éljük, de már évek, évtizedek óta ismét egyre többen térnek meg Izrael fiai közül Jézus Krisztushoz; sok országhoz hasonlóan Magyarországon is vannak Messiáshívő zsidó közösségek.

Összeszedtem néhány hasznos olvasnivalót, először egy messiáshívő zsidó közösség honlapján levő cikk:

[link]

Miért nem fogadják el a zsidók Jézust Messiásként:

[link]

A Jew exposes the Truth about Jesus Christ:

http://www.youtube.com/watch?v=ujYH6H4z6Oc&feature=BFa&list=..

Michael Brown vs Rabbi Boteach Debate Common Ground (1of2)

http://www.youtube.com/watch?v=fxpX1V-fYCU&feature=BFa&list=..

[Dr. Michael L. Brown messiáshívő zsidó teológus és dr. Schmuel Boteach rabbi vitája.]

Cikk a kereszténység és a zsidóság viszonyáról:

[link]

Üdv. :)

"Mások pedig, mint a megboldogult apósom is, zsidó főpapi származása ellenére elfogadta Jézus Krisztust, mint megváltót, szabadítót, akit Isten engesztelő áldozatnak rendelt számára is."

Ezt jó hallani hogy van aki így gondolkodott.

^ Olvasd el a caddik-os linken írott történetet is, azt is nagyon jó látni... :)

Az alábbi történetet pedig pár perce kaptam, szerintem direkt ehhez a kérdéshez. ;)

Max Lucado: Az élet nem rólam szól (részlet)

Felfelé irányuló gondolkodás

- Szóval szereti a zsidó szerzőket?

Az ember, aki ezt a kérdést feltette, a folyosó felőli széken ült. Én az ablaknál ültem, tehát láttam a kifutópályát. A szerelők egy madár ejtette horpadást javítottak a szárnyon. Amíg ők dolgoztak, én olvastam. Miközben a Bibliát olvastam, a rabbi félbeszakított:

- Nos, szereti a zsidó szerzőket?

Szeme csillogása elárulta, mennyire örömét leli ebben a kérdésben.. Mellig érő szakálla nem tudta elrejteni mosolyát. Már a váróteremben észrevettem. Ingének derék alá lógó rojtjai és csattal rögzített, zsidó fejfedője arra engedett következtetni, hogy jámbor, csendes ember.

Jámbor, Igen. De csendes? Nagyon szeretett beszélni. Imádott a Tóráról beszélni. Tanórán vettem részt.

- Mózes törvényében és a ceremóniákban elrejtve Isten képe áll - mondta. - Ki tud áldozatot felajánlani úgy, hogy nem zokog Isten kegyelméért? Ki olvasott olyan szolgáról, aki megváltotta rokonát, és közben nem gondolt arra, hogy Isten is megvált minket? Ki olvassa el a harmadik parancsolatot anélkül, hogy ne emlékezne arra, hogy Isten dicsőségére éljen?

Időt kértem, kinyitottam Mózes második könyvét, és elolvastam a harmadik parancsolatot: Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak nevét (2Móz.20,7). Csodálkozó arckifejezésem elég volt, hogy magyarázatot kapjak.

- Ne a nyelvezetre gondoljon, hanem az életstílusra - magyarázta. - A parancs arra szólít fel, hogy Isten nevét és jó hírét a legmagasabbra emeljük. Azért élünk, hogy tiszteljük nevét. Szemléltethetem?

Mostanra a sérült szárnyat helyreállították (a repülőét; a madárral nem tudom, mi történt). Amint feljebb emelkedtünk, úgy szállt egyre magasabbra a rabbi is. Jegyzeteltem. Egy történettel folytatta, mely egy manhattani felhőkarcolóról szól. Az épületben mindenki az elnöknek dolgozik, akinek az irodája a legfelső szinten van. Többségük még sosem látta őt, de a lányát igen. Ő is az épületben dolgozik az apjának. Családi pozícióját saját céljaira használja fel.

Egyik reggel odamegy Berthez, az őrhöz: "Éhes vagyok, Bert. Menj el, és hozz nekem egy süteményt!"

A kérés dilemmát okoz Bertnek. Szolgálatban van. Ha elhagyja helyét, az épület veszélybe kerülhet. Főnöke lánya azonban nem tágít: "Gyerünk, siess!"

Van választási lehetősége? Nem szól semmit, amikor elindul, de azt gondolja: Ha a lány ilyen erőszakos, milyen lehet az apja?

A lány éppen csak elkezdte. Miközben muffinját majszolja, belebotlik egy iratokat cipelő titkárnőbe: "Hová mégy azzal a sok papírral?"

"Be akarom köttetni őket egy délutáni találkozóra."

"Hagyd a találkozót! Gyere az irodámba, és porszívózd fel a szőnyeget!"

"De nekem azt mondták..."

"És én most mást mondok neked!"

A titkárnőnek nincs választása. Végül is ő a főnök leánya. Ez arra készteti a titkárnőt, hogy megkérdőjelezze főnöke bölcsességét.

A lány tovább folytatja. Követelésekkel áll elő. Rendelkezik. Megzavarja a napirendet. Soha nem hívja apja nevét segítségül. Soha nem erősíti meg megjegyzéseit azzal, hogy: "Apám azt mondta...." Szükségtelen.

Nem a főnök gyermeke? Nem az apja nevében beszél a gyermek? Tehát Bert elhagyja a helyét. Egy asszisztens nem tudja befejezni feladatát. Több alkalmazott kétségbe vonja a felettük dolgozó ember bölcsességét. Tudja egyáltalán, mit tesz? - tűnődnek.

A rabbi itt szünetet tartott. Mindketten éreztük, a repülő lefele tart. Kevés ideje maradt. Mondanivalója azonban világos volt. A lány meggyalázta apja nevét. Nem csúnya beszéddel, hanem érzéketlen életmódjával. Ha így folytatja, az egész épület megkérdőjelezi, amit az elnök mond.

Útitársam azonban még nem fejezte be. Megvakarta szakállas állát, és felhúzta a szemöldökét, aztán folytatta:

- Mi van, ha a lány másképp viselkedik? - és előadta az átdolgozott történetet.

Ahelyett, hogy muffint kérne Berttől, ő hoz muffint neki:

"Rád gondoltam ma reggel - magyarázza. - Olyan korán érkezel. Van időd reggelizni?" - és átnyújtja neki az ajándékot.

Útközben a lift felé belebotlik egy nőbe, aki iratokat cipel: "Óh, bocsánat! Segíthetek?" - ajánlkozik a lány. Az asszisztens mosolyog, és együtt cipelik végig a papírhalmot a folyosón.

A lány kapcsolatba kerül az emberekkel. A családjukról kérdezi őket, kávét kínál nekik. Az új dolgozókat kedvesen fogadja, a dolgosakat megdicséri. Kedvessége és figyelmessége megemeli az egész vállalat boldogságszintjét.

Még csak meg sem említi apja nevét. Sohasem mondja: "Azt mondta az apám..." Ez szükségtelen. Nem az ő nevében beszél? Nem az ő szívét tükrözi vissza? Amikor beszél, az emberek azt feltételezik, hogy helyette beszél. És mivel nagyra becsülik, nagyra becsülik az apját is.

Nem látták az apját. De ismerik a lányát, és így ismerik az ő szívét is.

Mostanra véget ért a repülőút, vele együtt zsidó leckém is. A rabbinak köszönhetően a harmadik parancsolat új értelmet kapott. Egy másik rabbi, Pál, értékelte volna a tanulságot. Ezt írta: Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk (2Kor. 5,20). A követnek egyetlen célja van: királyát képviselni. A király programját hirdeti, megvédi a király jó hírét, előadja a király akaratát. A követ magasztalja a király nevét.

- Tudja, hogyan végződik a történet? - kérdezte a rabbi, amint a megálláshoz készülődtünk. A történetnek nyilvánvalóan volt csattanója is.

- Nem, nem tudom. Hogyan?

- A lány felmegy a lifttel az apjához. Amikor megérkezik, apja az ajtónál várakozik. Tisztában van a lány jótetteivel, és látta jó cselekedeteit. Az emberek többre tartják őt a lánya miatt. És ő ezt tudja. Amikor a lánya közeledik felé, hat szóval köszönti őt. - A rabbi szünetet tartott, és mosolygott.

- Melyek voltak ezek? - kérdeztem, és sohasem gondoltam volna, hogy egy ortodox zsidó Jézust idézi:

- Jól van, jó és hű szolgám.

Őrizzen meg téged Isten, amíg meghallod ugyanezeket a szavakat!

Shalom. :)