Az üdvösségünk szempontjából lényeges dolog az, hogy miben hiszünk?

Lukács 23 "39. A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!

40. Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!

41. És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.

42. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!

43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban."

Vajon a két bűnös közül amelyik Krisztussal lesz a paradicsomba mennyi jó cselekedetet hajtott végre? Hit által igazult-e meg? Ő hit Krisztusban, hogy elveszi a világ bűneit és eljön az Atyának dicsőségében. Különben nem mondta volna, hogy Ő emlékezzen meg róla, mikor eljön.

Csak az számít, hogy miben hiszünk. Ez meghatározza a továbbiakban a cselekedeteinket is. Minden a szívből indul ki. A szív teljességéből szól a száj.

Máté 15,19 "Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások."

A jó cselekedetekből nem származik hit, de a hitből származik a jó cselekedet.

Természetesen számít. Hiszen nem attól lesz valami valósággá, mert hiszünk benne. Pont fordítva: a hit mindig a valóságba kapaszkodik bele.

Maga a Biblia is azt mondja: a hit a nem látott dolgok felől való meggyőződés. Nem a nem létező, hanem a nem látott.

Ha nem lenne valóság mögötte, akkor mi értelme lenne a hitnek?

Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiába hinnénk benne, értelmetlen volna. Nem segítene semmit. Meghalnánk, és vége. De Krisztus feltámadt, ezért aki benne hisz és életét Neki adja, az üdvözül.