Hogyan lehet eldönteni egy bibliai tanításról, hogy az helyes-e vagy sem?
Rengeteg tanítás van a keresztény egyházakban, melyeknek nagy része egymással szöges ellentétben áll. Mindenki persze a bibliára hivatkozik, de mégis teljesen máshogyan értelmezik azt. Mindenki azt mondja, hogy a biblia ezt és ezt tanítja, pedig sok esetben helyesebb lenne azt mondani, hogy az én egyházam ezt és ezt tanítja a bibliáról. Szinte mindenki meg van győződve a saját igazáról, és nagyon ritkán látom azt, hogy a hívők hajlandóak lennének alázattal megvizsgálni az ellentétes véleményeket is.
Most nem akarok egyetlen egy konkrét bibliai tanítást se megvitatni, nem ez a célom ezzel a kérdéssel, csupán egy közös gondolkozásra szeretnélek hívni titeket, hogy rakjuk közösen össze, hogy mik azok az alapok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy helyesen értelmezzük Isten Igéjét, és felismerjük a hamis tanításokat. Isten Igéje is arra tanít minket, hogy mindent vizsgáljunk meg és csak a jót tartsuk meg!
Pál apostol beszélt arról, hogy az utolsó időkben lesznek "hitető lelkek" vagy pontosabb fordítás szerint "hitető szellemek", akik (embereken keresztül) tanítani fognak az egyházon belül. Ha esetleg én is egy ilyen befolyása alá kerültem bizonyos tanításokon keresztül, akkor meg vagyok tévesztve. Ez viszont nagymértékben befolyásolja az egész biblia-értelmezésemet és hitemet, sőt Péter apostol szerint ennek az is lehet a következménye, hogy ez a vesztemet okozza, tehát óriási a tét!
Ha meg vagyok tévesztve, akkor ebben az a szörnyű, hogy nem tudok arról, hogy meg vagyok tévesztve! És pontosan ezért írtam ki ezt a kérdést, hogy választ keressünk arra, hogy hogyan ismerhetjük fel ezt, és mik lehetnek azok a szempontok, amelyek alapján a saját egyházunk tanításait is le tudjuk ellenőrizni, hogy valóban úgy vannak-e a dolgok, ahogyan nekünk tanították vagy sem.
Az a szomorú tapasztalatom, hogy a gyanútlan friss hívők mindent megesznek, amit eléjük raknak - és erről nem is tehetnek, hiszen nem várható el tőlük az, hogy mielőtt csatlakoznak egy egyházhoz vagy gyülekezethez, az apologetika mesterévé váljanak. Ezzel a kérdésemmel segítséget is szeretnék nekik nyújtani abban, hogy ne váljanak a megtévesztés áldozataivá. Sajnos a hamis tanítások egytől-egyig úgy vannak felépítve, hogy hihetőek, és úgy tűnnek, hogy a biblia is alátámasztja azokat! De akkor hogyan győződhetünk meg arról, hogy mi is az igazság?
És még egy ezzel kapcsolatos nehéz kérdés. Tegyük fel, hogy két keresztény hívő találkozik és egymásnak totálisan ellentmondó dologban hisznek. És tegyük fel, hogy te vagy ezek közül az egyik, és mindketten meg vagytok győződve a saját igazatokról, a bibliából mindketten "be tudjátok bizonyítani" azt. Hogyan lehetne ilyenkor alázatban megvizsgálni azt, hogy tényleg nekünk van-e igazunk az adott kérdésben? Ha ellentétesek a véleményeink, akkor az egyikünk biztosan a hazugságban hisz. Honnan lehetek abban biztos, hogy nem én vagyok az, és hogyan lehetek biztos abban, hogy nem az én egyházamban hitettek el egy (vagy sok) hazugsággal?
Az lenne a kérésem a kedves válaszolókhoz, hogy ne kezdjünk bele az általunk hamis tanításoknak vélt dolgok megvitatásába és ne offoljuk szét ilyenekkel ezt a fontos kérdést. Köszönöm.
válasza:Jakab levele 1. fejezetének 5. versében azt olvashatjuk, hogy akinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, mert Isten készséggel és szemrehányás nélkül ad annak, aki kér tőle, mert Istentől minden dolgot illetően megtudhatjuk az igazat.
Tehát imádkozzunk, kérdezzük meg Istent, hogy hol van az igazság! Ha alázattal tesszük, őszintén vágyva arra, hogy megtudjuk az igazat, Ő utat fog mutatni nekünk.
válasza:Meg kell keresztelkedni Szentlélekkel és aztán kérni kell a megkülönböztetés lelkét.
De lehet a gyümölcsei alapján is megkülönböztetni a tanításokat. (Lk 6,44)
A nehéz kérdéssel kapcsolatban: ez már velem többször előfordult, mármint az hogy ellentétes véleménnyel találkoztam, és el is bizonytalanodtam. Ilyenkor kértem Istent hogy ha tévednék akkor segítsen és vezessen hogy megértsem hogy mit gondolok rosszul és javítson ki. De eddig még mindig csak megerősítést kaptam Istentől ami arról biztosított hogy az eredeti álláspontom volt helyes.
válasza:Nagyon jó a kérdésed.
Velem már előfordult, hogy tévtanítást hallok, ugyanis egy ismerősöm egy Igerészt egy másik Igerésszel támasztott alá és beszélt róla néhány mondatot, erre a válasza a teológusnak az volt, hogy "ez hülyeség".
Másik eset, amikor a kész tényt magyarázzák félre. Benne van a Bibliában feketén-fehéren az Írás, a történet, mégis félremagyarázzák, miközben józan paraszti ész és néma értő olvasás birtokában még egy laikus ember is meg tudja magyarázni az adott Igerészt. Magyarul: Leülsz, elolvasod, felfogod. Ezt az egyszerű folyamatot is képesek elgörbíteni.
válasza:Szia! :)
Az a nagyszerű, hogy Isten gondolt az egyszerűsítésre is. Vannak olyan abszolút bibliai alapkulcsok, amelyekre az egész épül minden részletével. Így onnan tudhatjuk meg, ha egy tanítás ellentétes a helyes bibliai meglátással, hogy ellene mond az alapnak.
Egyetlen példát hoznék most csak erre, azt, hogy hogyan kell élnie egy kereszténynek. Természetesen erre is van kulcsige, amelyre épül minden egyes parancsolat. A parancsolatok mégis azért olyan különbözőek, mert más korok más embereinek szólnak, sok esetben bennünket egyáltalán nem érintenek. Tehát erre az egyik kulcsige a következő: Róma 13:8 "Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte."
Ugyanezt erősíti meg Jézus is több helyen. Ez a keresztény élet az emberi kapcsolatok tekintetében.
Bármi egyébbel kapcsolatban volna hasonló kérdésed, írj privit :)
#1!
Akkor gondolom, nem ismered a mormon egyház eredetét és azt, amit hirdetnek :) Pont az általad idézett Igére szoktak ők is hivatkozni, és így kapnak kijelentést Istentől(?) arról, hogy JS Isten igaz prófétája, és hogy igaz az ő bizonyságtétele a látomásairól. Utána persze erre az egyetlen kijelentésre felépítik az egész hitüket, és mindent elfogadnak, ami JS-től származik. Az ilyen jellegű ellenőrizhetetlen dolgokat én veszélyesnek tartom.
#2!
Én értem amit mondasz, de hogyan magyarázod el ezt egy olyan embernek, aki pont ezekben a tanításokban nem ért veled egyet? Hogyan fog egyáltalán idáig eljutni?
A tanítások gyümölcseit megítélni szerintem nehezebb dolog, mint magát a tanítást összevetni Isten Igéjével, nagyon jól kéne ehhez ugyanis ismeri a gyümölcsöket. Hiányos információk birtokában sokszor az ellentétes következtetéseket lehet levonni.
"...velem többször előfordult, mármint az hogy ellentétes véleménnyel találkoztam, és el is bizonytalanodtam. Ilyenkor kértem Istent hogy ha tévednék akkor segítsen és vezessen hogy megértsem hogy mit gondolok rosszul és javítson ki. De eddig még mindig csak megerősítést kaptam Istentől..."
Mi az, ami meggyőzött?
#3!
Velem meg előfordult, hogy azt gondoltam, hogy tévtanítást hallottam, aztán később beláttam, hogy én hittem a hazugságban! Voltak viszont olyan tanítások, amelyeket az előítéleteim miatt utasítottam el, mert hallottam róla szélsőséges tanításokat.
A másik példád, hogy "Leülsz, elolvasod, felfogod" nem ilyen egyszerű. Ha a másik elméjében már felépült egy erős meggyőződés, hiába mutatod meg neki, hogy zöld a fű, ha ő abban hisz, hogy az bizony kék, nem lehet vele mit kezdeni. Tudnék itt a gyk-en is ilyet mutatni.
#4!
Rendben van, csak sokszor pont az alapokkal van a gond! Ha az alapokba a hitető elhelyez egy ici-pici hazugságot, annak messzemenő következményei lesznek a továbbiakra is.
válasza:Ez egy nagyon jó kérdés.
Igazából kulcs a gyümölcsökön van, vagyis a jó gyümölcsökön és azt kell nézni, hogy jó gyümölcsöt terem-e az a tanítás, az a gyülekezeti gyakorlat. Minden hívő megvizsgálhatja és meg kell vizsgálnia a dolgokat, erre is tanít az Írás. Én is észre veszem azt, egy kis gyülekezet egyik tagján, hogy bizonyos dolgokon nem képes elgondolkodni, és ez a gyüli még nem is szélsőséges. Sőt előhozza azt a másik bibliai idézetet, hogy "a felülről jövő bölcsesség az hasznos." Erre az idézetre aztán bármilyen szektavezér tud építeni.
válasza:Nagyon jókat írsz, kérdező!
Én ugyanakkor hiszek abban, hogy Isten ad útmutatásokat, s mi több, kijelentései is vannak - én is kaptam már, igaz, nem nagyon hirdetem fennhangon és nem alapítottam rá egyházat (nem is tervezem). :)
És igen, voltam már olyan helyzetben, amikor egy másik hívővel másképp értelmeztünk egy-egy tanítást. Az oka szerintem az volt, hogy ő "egyházi" hatás alatt is áll (így a hitét különböző vallási dogmák is átszövik), én meg nem igazán... ugyanakkor találkoztam már olyan lelkészekkel, akik nem ragaszkodnak annyira egyházuk dogmáihoz, sokkal inkább Isten igéjéhez, és tőlük még nem hallottam olyan magyarázatot, amivel ne tudnék egyetérteni!
(És mielőtt egyházellenesnek tűnnék: azért van, akinek erre van szüksége... de úgy veszem észre, hogy sokaknál a hit működőképes az egyházak közvetítő szerepe nélkül is... talán még jobban is...)
válasza:Sehogy mert senki sem mondhatja meg mi az abszolút igazság. Aki meg mégis hallgat róla.
Lehet,hogy annak van igaza aki kéknek hiszi a füvet, lehet neki van igaza és mindenki más téved. De az is lehet,hogy neki kék neked meg sárga a fű.
válasza:# 7 vagyok, és bár nem engem kérdeztél, én is kértem már Istentől (többször), hogy igazítson ki, ha valamit rosszul gondolok.
"Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem..."
Hogy mi erősített meg? Egyrészt az, hogy számtalanszor megtapasztaltam, hogy Isten képes formálni, alakítani az érzéseimet, gondolataimat is (ha az akarata szerint való). Ha maradt az eredeti "elképzelés" akkor még meg is erősítette, külső történések, események, mások szava stb. által... hogy éppen akkor, amikor kétség gyötört, amikor arra az adott dologra gondoltam, történt valami, ami megerősített... ilyen apró "jelek" révén.
Azt tapasztaltam, hogy Isten pontosan tudja, kinek milyen megerősítésekre van szüksége, és pontosan azt adja.
válasza:Nagyon érdekes és fontos a kérdésed, én személy szerint az 1. és 3. válaszolóval nagyon egyetértek.
Ha ilyesmi nehézségbe ütközöm, akkor leginkább két dolgot tehetek:
- Kérem Istent, hogy segítsen megérteni a dolgot, adjon világosságot a kérdésben, mert ő - ugyanúgy a Jakab 1. részében van írva - a "világosságok Atyja".
Egyszerűen egy kereszténynek muszáj egyénileg is teljesen rábíznia magát a Szent Szellem vezetésére, sokkal inkább, mint bármilyen tanító, prédikátor, gyülekezet, egyház tanításaira. Mélyen tudatosítania magában, kinek hitt: Istennek vagy embereknek.
- Az Igéhez fordulok, mert ahogy a 3. válaszoló is írta, egyszerűen olvasni kell, és megérteni. "Enni" kell az Igét, folyamatosan jól kell lakni vele, ahogy Jézus is megmondta. Meg van írva, hogy az Ige sohasem marad gyümölcstelen.
Továbbá szerintem az is fontos, hogy meghallgassunk másokat is, ne csak szajkózzuk a véleményünket - vagyis időnként csukjuk be a szánkat, és nyissuk ki a fülünket. Ehhez persze nagy szilárdság kell a saját hitünkben, és a jó Pásztor hangjának ismerete (Jn 10:1-15). De ha folyton bégetünk, akkor nem halljuk a hangját. Ha nyitva van a fülünk, így lehetőségünk van arra, hogy a tévútról megtérjünk. Mert ha én mégis tévedek, és tényleg a másik szól a Szent Szellem által (mert Isten nem mond magának ellent), akkor nyitott füllel meg fogom hallani és felismerem a jó Pásztor hangját, és szólni fog a szívemhez. De hiába van nyitva a fülem, ha a másik nem az Úr által szól, akkor nem fogom követni, mert a juhok ismerik a Pásztor hangját, és nem követnek idegen pásztort. Hogy viccesen mondjam, meg kell tehát erősítenünk a birka-identitást. :)
Pál azt mondta, hogy akiknek "viszket a fülük", a saját kívánságaik szerint gyűjtenek tanítókat. Jómagam néhányszor hallottam/olvastam már olyan prédikációt, amikor egyértelműen ki lehetett venni, hogy még ha elméletben az Igéről szól is, igazából azt mondja a beszélő, amit a közönség hallani akar.
Mit is mond Pál ugyanerre válaszul? Hogy kell a hamis tanítás ellen védekezni?
Egyetlen mondat: "De te józan légy mindenekben"! (2Tim. 4:5)
A "józanság" (szóphroniszmosz) itt mértékletességet, önuralmat és egészséges gondolkodásmódot is jelent. És ki is a józanság szelleme? Ezt nem sokkal ez előtt fejti ki:
"2Tim 1:6 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely benned van az én kezeimnek rád tétele által.
2Tim 1:7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét."
A Szent Szellemet az erő, szeretet és józanság szellemének nevezi, az Isten kegyelmi ajándékának. A tévtanítással szembeni védekezés tehát a józanság szellemének felgerjesztése magunkban, akit mindnyájan megkaptunk, már ha bennünk van a Szent Szellem. Ha imában rendszeresen fenntartjuk az egészséges kapcsolatot az Úrral, akkor Ő hű és igaz, hogy Szelleme által oda vezessen, ahova akar, és leleplezze, erőtlenné tegye számunkra a tévtanításokat.
De tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindenkinek fog működni, és ahogy mondták előttem, nem mindenkitől várható el, hogy olyan mélyen ismerje az egész Bibliát, hogy meg tudja ítélni a tanításokat. Ezért van egy mindegyiknél fontosabb szabály az ilyenfajta viták megelőzésére:
"Róm 12:3 Mert a nekem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét."
Milyen érdekes, hogy itt is a józanságot hangsúlyozza Pál! Tehát egyszerűen tudni kell, hol kell megállni, hol kell azt mondani, hogy "Uram, inkább nem foglalok állást ebben a kérdésben, mert nem bírok biztos meggyőződésre jutni".
Nagyon lényeges ugyanis, hogy ne tévesszük szem elől a szeretet és az ismeret helyét a fontossági sorrendben. Erről szól az 1Kor. 8. része, és a "szeretethimnusz"-ként is ismert 13. részében is említi.
"Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít."
valamint:
"1Kor 8:11 És a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtelen atyádfia, akiért Krisztus meghalt.
1Kor 8:12 Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek, és az ő erőtelen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek.
1Kor 8:13 Annak okáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam."
Világos, ugye? Azt mondja Pál, inkább meg kell hagyni a keresztény testvérünket a szerintünk téves gondolkodásában, mint hogy az "ismeretünk" miatt megbotránkozzon. Remélem, senkit nem bántok meg a párhuzammal, de pl. mikor egy hétig adventistáknál vendégeskedtem, ugyanazt ettem, amit ők (történetesen hitbeli okokból vegetáriánusok voltak), és egy szavam nem volt a kosztra, mert közben ez az Ige járt az eszemben. :)
És egyébként ha megnézzük részletesen ezt a 8. fejezetet, itt valamivel előtte azért nem kis dologról beszél Pál, hanem bálványáldozati ételekről is. És azt mondja, hogy akinek van rá hite, még azt is megehetné mint "sima" ételt, mert tudjuk, hogy nincsen más isten, csak Isten. De ha ezzel a tettével azt sugallná egy "hitben erőtelennek", hogy mint bálványáldozatot meg szabad azt enni, akkor a saját "ismerete" miatt súlyosan vétkezne az atyjafia ellen.
Ezt tovább erősíti a 13. fejezetben, amit már csak azért teszek hozzá, mert olyan jó. :)
"1Kor 13:8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
1Kor 13:9 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
1Kor 13:10 De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik."
Összefoglalva:
1 - Mindenki, aki hívővé vált, és a Bibliát tanulmányozza, tegyen le róla, hogy míg el nem jön a "teljesség", mindent meg fog érteni.
2 - Ne vesse alá magát olyan tanításnak, amiben nem tud 100%-osan hinni. "Ami hitből nincs, az bűn." (Róm. 14:23) Sem a saját felekezete, sem más kedvéért.
3 - Ne kényszerítsen senkit arra, hogy úgy akarjon gondolkodni egy kérdésről, ahogy ő (pl. fenyegetéssel). Az egyházban a törvénykezés kárt okoz - még akkor is, ha igazad van.
"Jak 2:12 Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni."
A részletkérdéseken tehát vitatkozzanak azok, akiket érdekel - de kulturáltan. :) Én pl. ilyen érdeklődőnek tartom magam, de ha rájövök valamire az Igéből, amit esetleg mások máshogy tanítanak, akkor nem rohanok oda egyből, hogy megtérítsek mindenkit a tévelygéséből. Ha ugyanazt a Jézust, ugyanazt az evangéliumot hirdetik, mint én, akkor a testvéreim.
Ha van valami, ami ellen fel kell lépni, az a "más Jézus", a "más szellem" és a "más evangélium", ahogy a 2Kor. 11-ben írja is Pál apostol. Ezeket pedig sokkal könnyebb egyértelműen megítélni, mint bizonyos, az üdvösség szempontjából tkp. lényegtelen részletkérdésekben (pl. hány éves a Föld, találkozott-e Noé a dinoszauruszokkal, hol vannak a halottak) állást foglalni.
Ez utóbbiakról is jó beszélgetni és megismerni mások véleményét, feltéve, hogy nem válunk ilyenekké:
"1Tim 6:3 Ha valaki másképpen tanít, és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség szerint való tudományt,
1Tim 6:4 Az felfuvalkodott, aki semmit sem ért, hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások,
1Tim 6:5 Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló torzsalkodásai akik az istenfélelmet nyerekedésnek tekintik. Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál."
Ja, és az egyik kedvenc Pascal-idézetem: :)
„Ha valamely kérdésben nem látunk világosan, jó, ha van valami közös tévedés, amelyet mindenki elfogad, az ember legfőbb betegsége ugyanis az, hogy szorongó kíváncsisággal fordul azon dolgok felé, amelyeket nem képes megismerni; mert még a tévedést sem érzi olyan rossznak, mint az eredménytelen kíváncsiságot.” (Gondolatok, 18. o.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!