Az adventisták szerint a fenevad bélyege valóban a vasárnap megtartása a szombat helyett?

Sziasztok!

Az üdvösség feltétele a Jézus Krisztusban való hit. Ez soha nem fog változni. A törvény cselekedete az engedelmességről szól. Arról, hogy elhiszem-e Istennek azt, hogy amit tanácsol az igaz-e vagy sem, az nekem előnyömre szolgál vagy sem.

Az első emberpár nem hitt Istennek, engedetlen volt, ezért elveszítette a jogot az örök életre. Ennek a jognak a visszaállítása történik Jézus Krisztus által. Ha pedig visszaállt a jogom az életre, akkor az életet az Isten tanácsai és rendelései szerint fogom élni. Ennyire egyszerű.

Üdv. Péter

"Ha pedig visszaállt a jogom az életre, akkor az életet az Isten tanácsai és rendelései szerint fogom élni. Ennyire egyszerű."

Akkor Pál kérdése Neked is aktuális a törvénykező cselekedeteidre tekintettel (pl. szombattartás)

Galata:

4,9 Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?

4,10 Megtartjátok a napokat és [2 Móz. 23,12.14.] hónapokat [Zsolt. 81,4.5.] és időket, meg az [3 Móz. 25,4-11.] esztendőket.

"Megtartjátok a napokat" hivatkozás: 2 Mózes

23,12 Hat [rész 20,9.] napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen [rész 31,16.17.] a te szolgálód fia és a jövevény.

Ez alapján igencsak a hetedik napi szombat megtartását ellenzi Pál.

Vagy ez:

Kolossé

2,16 Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: [vers 4.8. Róm. 14,2.3.5.6.17. 3 Móz. 7,10.10,9. 4 Móz. 6,3. Jer. 35,8.]

2,17 Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé. [rész 9,10. Zsid. 8,5.10,1.]

2,18 Senki tőletek a pálmát el ne vegye, kedvét találván alázatoskodásban és az angyalok tisztelésében, a melyeket nem látott, olyakat tudakozván, ok nélkül felfuvalkodván az ő testének értelmével. [1 Kor. 9,24.25. 2 Tim. 4,8. Jak. 1,12. 1 Pét. 5,4. Róm. 5,1.2.1,21.28.12,2. 2 Tim. 3,8.]

2,19 És nem ragaszkodván a Főhöz, a Kiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel. [vers 10. rész 1,18. Eféz. 4,15.16. Gal. 5,4. 1 Kor. 3,6.7.11,3.12,6.]

2,20 Ha meghalván a Krisztussal, megszabadultatok e világ elemi tanításaitól, miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel: [rész 3,1.2. vers 8.11.12. Róm. 6,6. Gal. 1,4.6,14. Fil. 3,20.]

2,21 Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd. [vers 16.23.]

2,22 (A mik mind a velök való élés által elfogyasztásra vannak rendelve), az emberek parancsolatai és tanításai szerint? [1 Tim. 4,3. Mát. 15,9.17. 1 Kor. 6,13.7,23. Ésa. 29,13.14.]

2,23 A melyek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta istentiszteletben és alázatoskodásban és a test gyötrésében; de nincs bennök semmi becsülni való, mivelhogy a test hízlalására valók. [vers 8.16.21. rész 1,9. 1 Kor. 1,22. Róm. 12,1.2.]

Te a 2.23 szerint magaválasztotta Istentiszteletben élsz. A feljebbi Igék pedig kifejtik helyette ennek haszontalanságát. Érdekesség, hogy a 2.22-es Ige említi a hibás, tisztátlan állatoktól való tartózkodásotokat is. Helytelennek minősíti. Ennek az Igének a hivatkozása még beszédesebb:

4,3 A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, [Kol. 2,16.] melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot.

4,4 Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek [Tit. 1,15.] azzal;

4,5 Mert megszenteltetik Istennek ígéje és könyörgés által.

4,6 Ezeket ha eleikbe adod az atyafiaknak, Krisztus Jézusnak jó szolgája leszel, táplálkozván a hitnek és jó tudománynak beszédeivel, a melyet követtél;

4,7 A szentségtelen és vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd. [rész 6,20.] Hanem gyakorold magadat a kegyességre:

4,8 Mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén [rész 6,6.] benne a jelenvaló és a jövő életnek ígérete.

( 4,1 A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben [2 Tim. 3,1. Júd. 1,14.] némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.

4,2 Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. )

A szentségtelen, vénasszonyos meseszerű teológiával pedig érdemes lenne felhagyni, mert hazug, nem vezet áldásokra és megtéveszti a hitben gyengéket

Meglehetősen régi itt az utolsó hozzászólás, én most mégis feleleveníteném. Leginkább Józsi és édesapja válaszát hiányolom a 45-os anonim kérdezőre – valamiféle reagálás, kapcsolatfelvétel bízom benne, született. Vajon így van?

A 47-es válaszolónál olvastam még valamit, amire reagálnék: ha jól értem szavait, azok szerint nem üdvözülhet az, aki ma vasárnapot ünnepel. Ez, véleményem szerint, nem fér össze az igazságos Istenről alkotott képünkbe. Ami ugyanakkor belefér, az az, hogy aki megismerte az igazságot, pl. ebben a kérdésben, és nem aszerint cselekszik, az a lelkiismeretével, saját ismereteivel megy szembe, és valóban sanszos a kárhozatra. Természetesen ez végérvényesen csak egy-egy ember halálakor zárul le, addig van "ideje" helyrehozni, de ha valamit megértett, vagy megérteni látszik, miért nem cselekszik aszerint? Minél tovább "bűnözik" valaki (= megy szembe Isten akaratával, a saját önző törvényei szerint), annál nehezebb lesz letérnie erről az útról, és végül eljutni az Üdvözítőhöz.

Továbbá, halkan jegyezném meg, hogy (és bár volt itt egy, belinkelt, látszólag adventistának tűnő magyarázat a fenevadról és annak képéről, de azt nem tartanám mérvadónak, mert) A FENEVAD BÉLYEGE valóban az eredeti kérdésben feltett és benne foglalt állítás kell legyen a hithű adventista teológia szerint! Ugyanakkor ehhez el kell jutni ezen kérdéshez, és azt a szívünkben megnyugtatóan (Isten előtti alázattal) rendezni. A várhatóan belátható jövőben pedig nagyon sokan el fognak jutni ahhoz, hogy ez a kérdés felmerüljön.