Miért zavarja az embereket, ha valaki a szombat napot tartja meg az ("Úrért"), a nyugalom napjaként, és az miért nem zavarja az embereket ha valaki vasárnapot (vasárnap megy misére)?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, azért a vasárnapot tartjuk, mert a Bibliában benne van, hogy a korai keresztények a hét első napján gyűltek össze a kenyértörésre. Viszont a korai zsidó származású keresztények szerintem ugyan úgy tartották a sabbath-ot is. Sőt az etióp ortodox egyház is tartja a sabbath-ot. Persze semmi nem tiltja a sabbath megtartását, illene megemlékezni a nyugalom napjáról, pihenni egy kicsit.

Én személy szerint nem tartom furcsának a sabbath megtartását, ugyanakkor a kereszténység elvált a zsidó vallástól és talán ez is benne lehet, hogy sokakat zavarhat a zsidó szokás megtartása.

A "hét első napján", erről valóban van egy kis rész:

Apcs. "20:5. Arisztarkhosz és Szekundosz, és a derbei Gájosz és Timótheus, ázsiaiak pedig Tükhikosz és Tromphimosz, ezek előrementek, megvártak minket Tróászban, mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kihajóztunk Filippiből és hozzájuk érkeztünk Tróászba öt nap múlva, ahol hét napot töltöttünk. A szombatoknak (a hét) első napján egybegyűltek a kenyér megtörésére, Pál fejtegetést tartott nekik, mert másnap indulni szándékozott, és elnyújtotta az Igét (a szót) éjfélig.



Amiből egyáltalán nem következik, hogy ez általános gyakorlat lett volna, hanem teljesen belefér, hogy ez egy egyedi eset volt.

A történet szerint bizonyos testvérek előre mentek Troászba, és Pálék a kovásztalan kenyerek ünnepének eltelte után követték őket, öt napot hajóztak, hogy Troaszba érkezzenek Filippiból, és itt még egy hetet töltöttek, összegyülekeztek a hét első napján étkezésre és tanítás miatt, és a tanítást Pál éjfélig elhúzta, amikoris az az ifjú kiesett az ablakból.

Ebből a következők nem következnek:

- hogy nem tartották volna az előtte lévő szombatot

- hogy a hét első napján való összegyülekezés egy rendszeres szombatnak helyetti összegyülekezés lett volna

Továbbá érdekes, hogy a kovásztalan kenyerek ünnepe szóba jön, mint amit Pálék Filippiben töltöttek. Tudvalevő, hogy a kovásztalan kenyerek ünnepe is Isten törvénye szerinti rendelt megtartandó ünnep. Ha Pálék ettől elszakadtak volna, akkor ez az ünnep se jöhetett volna szóba Filippi városában, ami ráadásul görög város.

Ugyan már, ki a csodát zavar az hogy valaki megünnepli szombatot?

Engem az zavar ha valakit ez zavar.

Remélem azok akik a szombatot tartják, szintén elfogadják azt hogy másoknak vasárnap a hét ünnepnapja.

Meg kell tanulni azt hogy mások szokásait ne csak megtűrjük, hanem tiszteljük is.

Ne akarjuk győzögetni a másikat arról hogy a mi nézetünk a helyes.

Az a jó ha az ember szombaton adventista, vasárnap baptista(ők vasárnap ünneplik Jézus feltámadását), hétfőn meg katolkikus (egy katolikus barátom hétfőnként alig dolgozik, mert azt mondja hogy náluk a hétfő is ünnep)

Kedves izidorkata!

Akiknek a vasárnap a hét ünnepnapja, azok pedig azt kéne elfogadják, hogy ez nem az Isten rendelése szerinti ünnep, hanem, ahogy írod is "szokás", emberi kigondolás, önkényes kitaláció, amiről a Krisztus Jézus így beszélt, Ézsaiást idézve:

""Pedig HIÁBA tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.""

Gondolom, ő is intoleráns volt nagyon...

Miért lenne kitaláció a vasárnap? Szerinted az aki hetente egy napot Istennek szentel, őt ünnepli, az tévúton jár?

Mégpedig azt a napot amikor Jézus föltámadásával egy új világ kezdődött.

Nem igazán foglalkoztam ezzel de a Vasárnap az apostoli időkben olyan volt mint a szombat az ó-szövetségben.

Csak egy példa:

Az ó szövetségben volt egy rakás törvény még Mószes idéjéből, de mi már nem a sivatagban élünk, ahol a szalonnától egykettő kólikát kapnánk.

Biztos hogy nem követünk el bűnt ha eszünk disznót.

A frigyláda előtt sem kell szertartást bemutatni.

Erről asziszem tiszta hülyeség vitázni. Az apostolok cselekedetei azt is leírja hogy már az apostolok mit vártak el a nem zsidó származású keresztényektől.

Úgy tudom hogy a legtöbb keresztény gyülekezetben a körülmetélést sem gyakorolják, pedig az épp olyan szigorú ószövetségi előírás mint a szombat.

különben mindentiszteletet megérdemelnek azok akik szépen megünneplik a szombatot.

Ez sem önkényes emberi kitaláció, hanem szent hagyomány.

A biblia meg Isten és ember közös műve, és nem emberi kitaláció.

Azoké az embereké akik meghalottak a Szentszellem sugallatát, és ezt közvetíteni is tudták a nép felé.

az is hülyeség ha valaki csak kitalációnak tartja a bibliát, de az is ha valaki farizeus módjára mechanikusan értelmezi, és a szellemét képtelen felfogni.

Kedves izidorkata!

A szombat NEM „szent hagyomány”, hanem Isten parancsolata az Ő népének.

A vasárnap, mint elválasztott, megszentelt, a héten belül egyedül megtartandó pihenő és gyülekezési nap igenis kitaláció, méghozzá beismerten a katolikus egyház saját ötlete, ők tették ÁT az istentisztelet napját a hetedikről a hét első napjára. Hiába lobogtatjuk Jézus feltámadását ez ügyben, ugyanis annak az eseménynek bizony megvan az Isten által rendelt ünnepi alkalma, méghozzá a kovásztalan kenyerek ünnepén belül a zsenge kéve meglengetésének napja. Nincs szükség még pluszban kitalálni egy napot, pláne úgy, hogy ezzel egy füst alatt semmissé teszünk egy meglevő, Isten által adott szent ünnepet, a szombatot. Ez a nap a teremtés emlékünnepe, valamint az idők végén elkövetkező ezer éves nyugalmi időszakra való előretekintés.

Az apostolok NEM ünnepeltek vasárnapot, erre semmiféle utalás nincs az Írásokban, arra annál inkább, hogy az Isten rendelt ünnepeit gyakorolták.

Ha szerinted Isten minden népnek és minden korszaknak különféle törvényeket szab, és váltogatja az elvárásait, hogy mi alapján lehet megigazulni Őelőtte, akkor nagyon tévedsz. Ami érvényes volt Izrael számára, és jót tett nekik, a javukat szolgálta, az nekünk is éppígy javunkra van. Mi a helyzet pl. a nyúlhús evésének tiltásával? Az is gyorsan romlott a pusztában? Hát a bárány- meg a marhahús nem?

Az apostolok által megadott tanítás azt tartalmazza, hogy mit cselekedjenek a pogányból lett hívők külsőleg, ami a jóllétüket szolgálja ezen a földön. Arról nem szólnak külön kiemelve, hogy mi az igazán fontos és szükséges dolog, MERT Mózesnek az írásait mindenhol tanítják a zsinagógákban, aki hallani akarja a törvényt, annak van módja rá, nem szükséges az apostoloknak ezt külön leírniuk abban a bizonyos levélben.

Ami a körülmetélést illeti, ha nekem fiam lesz, biztosan körülmetéltetem, és a testvérünk házasságában is így tettek a szülők.

Ez érdekes, mert azt olvastam az apcselben, hogy a nemzsidó hívőknek csak a bálványáldozati hústól, paráznaságtól, vértől, megfulladt állattól kellett tartózkodniuk. Sőt mg zsinatot/tanácskozást is csináltak Jeruzsálemben. Viszont aki a törvényt megtartja mindent meg kell tartani, előző, a ti gyülekezetetek mind a 613 parancsolatot megtartja?

Mivel templom sincs Jeruzsálemben, mi a helyzet az áldozatokkal?