Nagyon szeretnék vallásos lenni, olyan családban is élek, de nem megy, mert folyton csak zakatol az agyam. Fiatalként hogy lehet nem álszent keresztény lenni?

Mindenki tud sex nélkül élni, csak akkor nem, ha elfogadod, hogy nem tudsz. Amint belátod, hogy nincs alternatíva, azonnal könnyebb lesz. Legalábbis nekem így van.

20F

Előszőr is döntsd el kedves kérdező, hogy miben hiszel.

És onnantól kezdve nincs mit szégyellned.

Ne vakon kövess egy vallást. Ismerd meg, hogy mit hirdet.

Szeresd Istent, szeresd az embert. Ennyi a lényeg. Ez a legfontosabb és nem más.

Tartozni akarsz egy közösségbe? Hát tartozz. Nincs joguk elítélni téged. Ahonnan kidobnak, onnan pedig menekülj.

Szia!

A legfontosabb szerintem, hogy egy élő kapcsolatot építs ki Istennel, s kérj Tőle hitet! Ez a kapcsolat legyen állandó, s bár Te is érzékeled, hogy állandósága nem abban mutatkozik meg, hogy könnyebb úgy minden, vagy folyamatosan érzékeled Őt, de legalábbis hitedet belé fekteted, s Ő kinyilatkoztatja magát Neked.

Olvasd a Bibliát,imádkozz, járj el ifjúsági közösségbe, ahol láthatod, hogy más fiatalok is ezen az úton igyekeznek járni Istennel! Másokkal együtt az úton, egymást segítve mindig könnyebb!

18/L

Vallásos vagy, jól mondod, hited még nincs :) Azt nem adják könnyen, vért kell érte izzadni. De sokat segítene a mostani helyzeteden, ha Istent keresnéd, és nem az egyház dogmáit magolnád be. Isten teremtett ide egy csodálatos világot, mindenhol lehet szépet találni, egyszerűen nem tudsz olyan helyre nézni, ahol ne lenne valami extraszépség az ő művéből. Na, ezeket keresd, és az a legjobb benne, hogy teljesen szubjektív az egész, mert mindenki máshol talál szépséget, más dolgokban. Ha figyelsz, látni fogod, és ha látod, Istent is látod átvitt értelemben.

A sexel ne foglalkozz, az egyház egy teljesen beteg viselkedéshez ragaszkodik ezen a téren már évszázadok óta. A sexmentes életmód létezik, de(!), csak akkor, és csakis akkor egészséges dolog, ha az ember nem készakarva, fogcsikorgatva, erőszakkal nyomja el ezt az ösztönt, hanem ha neki ez normális. Nem érez késztetést stb. Az így élő emberek nem betegek, csak valószínűleg nem olyan erős bennük ez az ösztön, ami egyébként is az életkor előrehaladtával magától csillapodik. Ezt akárhogy ragozzák, ez az igazság, utána lehet nézni, pszihológiakönyvekben, és nagyon rossz ötlet a sexet vallási meggyőződés miatt elnyomni, mert visszaüt idővel.

bocs, nem akarlak letörni, de szerintem ami nem megy, azt nem szabad erőltetni. ha mégis van Isten (amiben kétkedek), akkor úgymond nem hagyná, hogy egy eltévedt "báránya" kétségek közt "kóboroljon" (úh de bibliás szóvirág...)

egy ideig nekem is voltak ilyen érzéseim, mert egyházi iskolába is jártam, de végül rájöttem, mennyire intrikus és álszent ez a világ, ezért elhúztam egy 6osztályos gimibe, imádom a reáltárgyakat és a családom is tudja, hogy felesleges próbálkozni (igaz, nem túl vallásosak, csak nagymamám, de lassan ő is elfogadja)

6-os válaszoló :) előző vagyok, ha nem haragszol meg egy kicsit több élettapasztalattal, mint a tiéd. Csak annyit mondanék, hogy várd ki a végét. :)

Reál suliba jártam, imádom a mai napig is, vegyésznek tanultam, és tudod mit írtam a szépségről ;) A kémia, na meg az atomfizika ... na hát az egy csoda :)

Ne akarj vallásos lenni, helyette arra törekedj, hogy élő kapcsolatod legyen Istennel.

A te korodban ugyanazokkal a problémákkal, gondolatokkal szembesültem mint te és az eredménye az lett, hogy fényévekre kerültem Istentől. Abszolút világi életet éltem annak minden bűnével.

37 éves koromban depressziós lettem és ez a szörnyű lelki kór rádöbbentett arra, hogy mennyire elbaltáztam az életem. Nem tudtam azonban, hogy mit tegyek, hogyan hozhatnám helyre az életem.

Egy éjjel egy vallási műsorra bukkantam a tv kapcsolgatása közben amiben arról beszéltek, hogy a bűn elszakít minket Istentől és csak egy egyvalaki képes nekünk segíteni helyreállítani a kapcsolatunkat Istennel, Jézus Krisztus. A műsor egy része tanúságtételekről szólt, és a végén el lehetett mondani egy megtérő imát a műsorvezetőkkel. Megtettem. Őszintén megbántam a bűneimet és kértem az Urat, hogy jöjjön be a szívembe, az életembe és változtassa meg a gondolkodásomat, formáljon olyanná amilyen szeretné ha lennék.

Döbbenetes változáson ment át az életem. Folyton Istenre gondoltam, újra elkezdtem templomba járni, Bibliát olvasni,Istenről, hitről szóló filmeket, tanúságtételeket nézni, Istent dicsőítő zenéket hallgatni és közben a depresszióm is megszűnt.

Én két hatalmas ajándékot kaptam az Úrtól melyek megerősítették a hitemet. Megmutatta nekem annak a lelki és testi fájdalomnak a morzsáit amit kereszthalálakor érzett. Az a fájdalom amit én éreztem számomra már elviselhetetlen volt,pedig az én fájdalmam semmi volt az Úr fájdalmához képest. Megtanított feltétel nélkül bízni Önmagában,hogy képes legyek rábízni az életemet és elfogadni mindent, jót , rosszat egyaránt.

A kapcsolatunk napról-napra fejlődik, erősödik, de velem is előfordul , hogy a világ csábítása magával ragad és azokon a napokon kevesebbet gondolok az Úrra, kevesebbet beszélek vele, ilyenkor este amikor átgondolom a napomat,elégedetlenséget érzek.Minden este megköszönök mindent, a hitemet, életemet, még a rossz dolgokat is.

Szívből kívánom neked, hogy megismerd az a békét, biztonságérzetet, boldogságot amit akkor érzel ha az Úrral jársz.

Ami a szexet illeti és az anélküli életet, itt egy oldal ami segítségedre lehet, és választ adhat a kérdéseidre.:

[link]

Én azt tapasztaltam egyébként, hogy minél szorosabb a kapcsolatom Istennel, annál kevésbé hiányzik a testi kapcsolat.

Kedves Kérdező!

Őszintén megértem küzdelmeidet, hiszen én is hasonlókon mentem keresztül. Nagyon helyes, hogy nem akarsz álszent keresztény lenni. Még Jézus is ezt ítélte el a legjobban: "Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév (forró); vajha hideg volnál, vagy hév (forró). Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból." (Jel 3,15-16) Isten többet tud tenni a bűneiket őszintén bevalló emberekért, mint az álszent képmutatókért.

A szexualitás az ember sajátja, Isten ezzel együtt teremtett meg minket, és nincs benne semmi szégyellni való. Ezzel kapcsolatban Isten csak arra hívja fel a figyelmünket a saját érdekünkben, hogy ezt ne gyakoroljuk a házasság előtt, mert nem válna a javunkra! Pál ezt írja: "Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy (gör: koitus=nemi közösülés); a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten." Ezen kívül: "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet..." (1Móz 1,27-28) Tehát a szexualitásnak a szeretett házastárssal való megélése a Biblia szerint nem bűn!!!

Én is azt javaslom, hogy kutass, ne embereket, hanem Istent kövesd. Az Ő kijelentéseit pedig a Szentírásból ismerheted meg. Az olvasásához íme egy kis segítség: [link]

Hidd el, ha fiatalként Őhozzá kapcsolódsz, beragyogja majd életed az Ő szeretete, és boldog leszel, hogy azt te is tovább adhatod másoknak!

Persze jó lenne, ha találnál magadnak egy ifjúsági csoportot, akikkel megoszthatod gondjaidat, örömeidet, és közös programokat szervezhetnétek. Ha gondolod, szívesen segítek ebben is!

Üdvözlettel: Cs.

hát végül is a biblia ha jól tudom (írjátok meg ha nem) de nem a szex-et tiltja hanem a házzaságon kivüli szex-et

szóval vedd el aki tetszik aztán ... csinálhatod

(am bocs ez valószínüleg nem oldja meg a problémát de remélem segítettem :))

"Atyánk ki a mennyekbenben vagy szenteltessék meg a te neved!" és tovább