Újhold ünnepének megtartását mi alapján tartják meg? És ebből következően a páska vacsorát stb?

Megnéztem a módszert.

Érdekességnek rendben van, de biztos vagyok benne, hogy a főpap nem ment ki háromezer évvel ezelőtt colstokkal a kezében. Így tuti, hogy nem állapították meg. (Mellékesen volt olyan probléma a holdsarló észrevételével kapcsolatban, hogy mi van, ha nem látszik. Na, ez a módszer sem működik, ha felhős az ég. Gyakorlatilag előfordulhat, hogy egész télen)

A hozzáadással kapcsolatban valószínűsítem, hogy a sátor mellett toronyóra sem volt, hogy hozzáadjanak 29 napot, 12 órát, 44 percet és 3 másodpercet. Ez is kilőve.

Az, hogy Dávid tudta, hogy másnap újhold lesz, a legkevésbé sem bizonyítja, hogy nem látható holdtól számították volna. Lehet, hogy igazad van, nem az ellenkezőjéről akarlak meggyőzni és senkit sem, csak alaptalannak vélem.

Azt írod, hogy nem lehet kiszámolni, hogy mikor fog látszódni a Hold. Miután a holdciklus szabályos időrendben váltakozik, ez teljesen téves, hogy nem lehet kiszámolni. Ha a Holdat bármilyen fázisban megnézed, az a fázis lesz percre pontosan 1447 nap múlva is. Ez alatt pont 49 holdciklus fog "lemenni". Ez hétszer hét holdciklus Ez is lehet kiindulási alap. Ez "játszi könnyedséggel", néhány évtizedes megfigyelések, és jegyzetelések alapján meg is állapítható. Aztán nem kevés osztás szorzás, és meg is van négy évre előre...

Az, hogy mikor látszik, és milyen törvényszerűséget és szabályt fedezünk fel benne, sokkal valószínűbb, minthogy ezt a törvényszerűséget pont a hold olyan fázisában tették volna meg, amikor nem látszik.

Te miből tudnád, hogy újhold van, ha nem lenne internet, sem semmilyen tömegkommunikáció? Mondjuk ezer évvel ezelőtt lennénk. Akkor, mikor nem látszik a Hold? Több napig nem látszik, sőt mi van akkor, ha hetek óta esik az eső?

De még mindig a kérdés lényege, hogy milyen írásos (Bibliai) bizonyíték van, hogy az újhold az a fázis, mikor nem látszik a Hold, és nem az, mikor meglátom, hogy újra kezdődik a ciklus?

"A Bibliában egyikre sincs konkrétum, tudtommal, se arra, hogy a csillagászati újhold, tehát a teljes együttállás, se arra, hogy a holdsarló megjelenése számít (innentől csak következtetni lehet)"

Egyetértek, ezt itt nem fogjuk biztosan megtudni. Az írásokból semmiképpen.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

"csak az bizonyítható, hogy előre kalkulált újholdak voltak, és nem a megpillantásos módszerrel éltek."

Ezzel nem értek egyet. Az bizonyítható, hogy előtte való nap tudták, hogy másnap újhold lesz. Gondolj csak bele, hogyan élhettek volna mindig a megpillantásos módszerrel, ha van olyan, hogy hetekig nem látszik a Hold? Szerintem a megpillantás csupán korrekciókul szolgált, illetve számításaik dokumentációjának bizonyítékaként.

Mondok egy példát: Holdtölte utáni napra számolsz 17 napot, és aznap lehet megpillantani az „újhold” sarlóját, ahogy néztem, 99%-ban. Csak egy gyenge példa volt, de lehet tudni, hogy másnap újhold lesz-e vagy sem. Na, ha viszont nem látszik az újhold, mert vagy úgy áll a Hold, hogy takarásban van, vagy felhős nagyon az ég, akkor arra a hónapra elmarad az újhold ünnepe? Ez a fejtegetésem látszólag téged támasztana alá, de olvasd tovább…

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

"Én azért gondolom inkább a teljes együttállást kezdetnek, mivel logikusan az a nullpont, a teleholddal ellentétben, ami a fele a hónapnak. A holdsarló megjelenése pár nappal már eltér a holdhónap kezdetétől, olyan mintha a mostani naptár szerint a 2.-3.-a lenne. A fele, a telehold pedig már nem esne pont a felére."

Hát, akkor a napkezdete logikus, hogy éjfél, igaz? Amiképpen a Holdnál a telehold, éppúgy a Napnál a dél. Amiképpen a Holdnál a nem látható Hold, mint újhold, akképpen a Napnál a nem látható Nap, mint a két dél közti félidő, az éjfél.

Az nem gond, hogy a két dél közti félidő az nem a napkezdet, hanem kb. 6 órával el van csúszva? Akár a napnyugta, mint „napkezdet”, akár a reggel, mint napkezdetet nézem. Az már viszont gond lenne, hogy két telehold közti újhold nem a matematikai középre esik? Ki mondta, hogy oda kell esnie?

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

"Úgy gondolom az ókorban is eléggé fejlett volt a csillagászat (talán sok tekintetben még többet is tudtak), és a zsidók se tudtak kevesebbet mint a környező népek."

Rendben, ezzel nem is vitatkozok, de áruld el légy szíves, hogy hogyan számították ki az újhold időpontját, ha nem a megfigyelést vették alapul? Ugyanis, ha az újhold azaz állapot, mikor nem látszik a Hold, akkor csakis a számításaikra kellett hagyatkozniuk. De milyen számítást alkalmaztak, ha nem azt, hogy ekkor volt, plusz ennyi nap, ennyi óra, és ekkor lesz megint. Viszont ez nem számítás, ez kisiskolás módszer. Ráadásul ezt a számítást csak akkor lehet elvégezni, ha előtte behatóbban tanulmányozták a ciklus törvényszerűségeit, amit ugye megfigyeléssel tudtak elsajátítani. A nem látható Holdat, ami szerintünk az újhold nehéz megfigyelni.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

"Arról, ha nem lenne technikai eszközöm, azzal jelenleg olyan mértékben nem foglalkozok, mivel van."

A felvetés nem arra vonatkozott, hogy lépjünk ki a mai valóságból és adjunk fel mindent, csak arra, hogy doktrínák szajkózása helyett néha megvizsgáljuk, hogy vajon a szabályaink csak nekünk állnak-e meg, vagy minden időben megáll-e? Mert ha csak a mi időnkben áll meg, akkor az csak tőlünk van, emberektől. Márpedig úgy tűnik, hogy ezek a számításaink és dogmáink, melyek az újholddal kapcsolatosak, nekünk állnak meg, és nem minden időben. Ez szerintem elgondolkodtatható.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

Tehát mi a számítási módszer lényege? Szerintem semmilyen számításról szó sincsen. Egyszerűen tudták a megfigyelések alapján, hogy mikor, milyen időközökben jelenik meg az újhold, mint ahogy a neve is mutatja, ÚJ, és nem a vakhold, vagy seholhold, és tudták, hogy mely nap a következő újhold napja. A megfigyeléseik, ha éppen látszódott az újhold, pusztán bizonyság és korrekció gyanánt szolgálhatott, ennyi.

Én úgy gondolom, bár nagymértékben tévedhetek, hogy amiképpen az évszámításunk kezdete (január 1.), napkezdet számításunk (éjfél 0 óra), hónapkezdésekről ne is beszéljünk (február 1…november 1…), melyek teljesen öncéllal, mindenféle csillagászati megfontolások nélkül kreáltak, nagymértékben tévesek. Éppígy az újhold, mint fogalom is téves. Ahogy már csak az éjfél fogalma is téves, ugyanis percekkel van elcsúszva a matematikai éjféltől.

De végső következtetésem ezzel kapcsolatban, hogy teljesen mindegy, hogy egy ilyen számítással április 8-án ünnepli-e az ember a pászkát, vagy április 10-én egy másik módszer szerint. Nem tudom elhinni, hogy állván Krisztus előtt, ítéletét mondva, kárhozatra ítélne bárkit, mert Isten rendelt ünnepeit rendszerint 3 nappal elcsúszva tartotta bárki is. Akkor nem ugyan azt az Istent imádjuk, abban biztos vagyok. A kérdésemmel és a magyarázataimmal nem az volt a célom, hogy valakit az újhold meghatározásában megingassak, pusztán az, hogy balga emberek lévén igencsak nem biztos, hogy ilyen alapvető axiómákkal is tisztában vagyunk. Legfeljebb elvkövetők, csökönyösek, de vajon mindig az igazsághoz ragaszkodunk mereven, vagy csak a megszokott és elfogadott dolgokhoz?

"Az Újhold a holdhónap kezdete, amely egyik együttállástól a másikig tartó periódust jelenti, és amelynek hossza pontosan ki lett számítva a csillagászati iskolákban"

Nézzünk egy számítást. Rászánunk nagyjából kilenc évet, megfigyelünk 100 holdciklust, ez 2951 napot tesz ki, osztunk egyet 100-zal és kijön a 29 és fél nap. Ha többet nézünk, még percre is pontosan kijönne. Ez nem - ahogy te írod: „tisztázza a dolgot”.

Ebből nem jön ki az, hogy a számítást nem a megfigyelésre alapozták volna. De feltehetném újra a kérdést, hogyan számították ki? Te hogyan számítanád ki? Minden megfigyelés nélkül? Szerintem sehogy.

„Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.”

Nem azért vannak ott, hogy számítógép kelljen hozzá, hanem azért, hogy megfigyeljük azokat.

Mellékesen az alexandriai gyülekezettel kapcsolatban írásaikat nem tenném dogmák alapjául, mivel tudtommal hasonló kis csoport volt, mint ma a JT. De ebbe most ne folyjunk bele, szerintem, mert nem szeretném elvinni sehova sem az „alapkérdést”.

„Az meg, hogy a nagy ünnepek a hónap 15. napján vannak, az Isten rendelése, amiről azt írja, hogy teliholdra esnek, ezért a hónap elseje nem lehet a 2-3 nappal az együttállást követő első holdsarló megjelenése, mert akkor a 15-ei ünnep is elcsúszna, és nem esne teliholdra.”

Na, várjunk csak! Ha ez valóban így lenne, ahogyan állítod, hogy Isten rendelése, hogy a nagy ünnepek teliholdra essenek, akkor nem is kérdeznék ezzel kapcsolatban többet, mivel megszületett volna a válasz. Viszont a Zsoltárok 81,4, ahol egyedülállóként jelenik meg a telihold, azaz a teljesen befedett hold kifejezés, és ráadásul egyáltalán nem arról szól, hogy bizonyos ünnepeknek teliholdra kell esniük, így ezt nem tudom elfogadni. De ha még arról is szólna, hol lenne leírva az a rendelet, hogy a pászkánál kürtöt kellett volna fújniuk, vagy a sátoros ünnepen kürtzengésnek kellene hangoznia?

Kürtzengés az újholdnál és a kürtzengés ünnepén volt, mely szintén újhold napjára esik.

Milyen nagy ünnepek essenek teliholdra? A legnagyobb ünnep, az ünnepek ünnepe, mely egyetlen esetben van kikiáltva retorzió a meg nem tartása esetében, az engesztelési nap, mely a hetedik hónap 9-ének estéjétől, 10-e estéjéig tart. Nagyon nem teliholdra esik, ha így számolom, ha úgy.

Nagy ünnepek, melyek nem teliholdra esnek sem ilyen sem olyan számítás alapján sem: Hetek ünnepe (pünkösd), Engesztelés ünnepe. Két ünnep esik a teliholdra, ez az említett pászka és a sátoros ünnep első napja. De teliholdra kell esnie?

„hogy a 15.-e mind a pászka, mind a sátoros ünnep esetére valóban holdtöltére jön ki a 15. nap (ezen csodálkozni is szoktam, hogy mennyire pontosan kijön a holdtölte, de nagyobb jelentőségét csak most látom)”

Miért csodálkozol ezen? Egy holdciklus 29,56 napból áll. Ennek fele 14,78 nap. Ha a két holdtölte közötti félúttól számítjuk az újholdat, miért csodálkozol, hogy a 15. napon van telihold? Hol is van az leírva, hogy a pászkának és a sátoros ünnep első napjának holdtöltére kell esnie? Ha meg nem KELL teliholdra esnie, akkor miért a nem látható holddal kezdjük a ciklust, melyet sem megfigyelni, sem megfigyelés nélküli számítással meghatározni nem lehet?

Az újhold szó igen, a megújulás szóból ered, de miért lenne ez bizonyíték, hogy a Hold a nem látható fázisában újul meg? Attól még a ciklus nyugodtan kezdődhet a tényleges újholddal, mikor meglátjuk, hogy a holdciklus immáron elkezdődött. Ferdített hasonlattal az élet sem a halállal, hanem a születéssel kezdődik (mely méltó a felhívásra, a harsonák fújására), melyben növekszünk, hogy elérve életünk tetőpontját (kürtzengés) majd aztán hanyatlunk. Halálunk, mikor nem látszódunk, majd az újjászületés nem a halállal kezdődik, hanem látható, érezhető, megtapasztalható ciklussal (mely szintén méltó a felhívásra, a kürtök fújására).