Újhold ünnepének megtartását mi alapján tartják meg? És ebből következően a páska vacsorát stb?

A tudomány mai állása szerint azt nevezzük újholdnak amikor a Hold a Nap és a Föl között helyezkedik el, tehát napkeltekor kel és napnyugtakor nyugszik is. A Nap fénye miatt ekkor nem látható.

[link]

Teológiai vonatkozásban nem tudom. Itt az a kérdés a bibliai emberek tudta-e a keringésről, egyáltalán tisztában voltak-e a bolygók mozgásával. Nagy valószínűség szerint nem. (A bibliai kozmológia teljesen más képet mutat be, mint ami a valóság) Viszont, ami támpont lehet, hogy az iszlám is a Hold alapján számolja az időt és ott az újhold az az, amikor az első sarló megjelenik. Mivel az arabok is sémik ezért lehet a sémi kultúrkörben így a zsidóknál is így van, az első sarló megjelenése az újhold.

Értem a kérdésed, ebből az következik, hogy a zsidók akárcsak az ókori többi nép megfigyelték azt, hogy kb. egy hétig nem látszik a Hold, egy hétig nő, egy hétig teljesen látszik, egy hétig csökken, majd megint egy hétig nem látszik és kezdődik elölről. Ez látszatra nagyjából 29 nap (abba ne menjünk bele, hogy Hold keringése pontosan menyi és a szélességi körtől is függ, amit látsz).

Mivel itt időszámításól van szó, egy periodikus változó dolog alapján lehet számítani az időt, a kezdő egységnek azt választották, amikor egy hétig nem látszik a Hold és egy hónap az az idő ami a Hold "egyik nem látszódásától" a "másik nem látszódásig tart." Kezdő egységnek a két teli hold közötti részt is választhatták volna. Lehet az, amikor nem látszik a Hold a héberben máshogy van megnevezve és nem újhold a neve. Csak a magyarban ez a neve ezért lehet, hogy így van lefordítva. És ezért furcsa neked a dolog.

Igazából ezt egy zsidó rabbitól kell megkérdezni, de már engem is érdekel.

Amúgy az említett muszlimok rájöttek, hogy nem igazán pontos a megfigyeléseken alapuló lunáris időszámítás, és a középkortól kezdve meghatározták a Hold pontos keringését, és az alapján számolják az időt.Lehet a zsidók is így vannak vele, a Hold pontos keringését veszik figyelembe, a Biblia korában persze erről nem tudtak Így maradt a megfigyelés.

Ami a biblia kozmológiát illeti, keresztényként és földrajz tanárként is elmondhatom, hogy sok mindenben nem teljesen pontos: a Föld alakja nem kerek, hanem közel gömbölyű vagyis geoid, nincs felfüggesztve hanem mozog: kering (nap körül, és a nappal együtt a tejút rendszer központja körül) és forog, ezen kívül apró lengő mozgást is végez (nutáció, precesszió), ezenkívül nem üreges, nem tartják oszlopok stb. sok ószövetségi igehely mást mond.

Nézegettem a neten és megtaláltam neked a választ. Neked volt igazad, bibliai értelemben az újhold valóban új, amikor a nem látszódó szakasz végén megjelenik az első kicsiny holdsarló az az újhold. Tehát a bibliában egy hónap, az első holdsarló megjelenésétől a következő holdsarló megjelenéséig tartó időszak. Bonyolult a megfogalmazás, de remélem érthető.

" A zsidók luniszoláris naptárában a Hold sarlójának megjelenése jelentette egy-egy új hónap kezdetét: amelyik este a holdsarló először volt látható, az volt a hónap első napja. A holdhónap jó közelítéssel 29,5 nap. Jeruzsálemben minden hónap 29. és 30. napján két pap figyelte napnyugtakor az eget, és amikor először feltűnt a holdsarló, jelentették a Főtanácsnak. Ekkor a főpap utasítására harsonákat fújtak meg, hogy ezzel jelezzék az új hónap első napját. („Fújjátok meg a harsonákat újholdra és holdtöltére ünnepünk napján.” Zsolt 81,4)."

A két pap, később két tanút jelentett (két egyszerű férfit-nők, gyerekek, rabszolgák nem lehettek tanúk), és mindig a jeruzsálemi égbolton tapasztaltak, vagyis a jeruzsálemi szélességi körön megjelenő újhold jelentette a hónap kezdetét. A zsidó diaszpórában is egységesen kellett ünnepelni, ezért futárokkal, füstjelekkel közvetítették a hónap kezdő napjának idejét. Emiatt óriási csúszások álltak be, ezért ma már nem az eget kémlelik, hanem kiszámolják a jeruzsálemi szélességi körön mikor látható az első holdsarló. A dolgot bonyolítja, hogy a sarkkörön ekkor nem látható még a Hold, ez is közre játszik abban, hogy számolnak ma már és nem lesik az eget.

A déli féltekén ekkor (mint ahogy az évszakok is fordítva vannak) a Hold utolsó elfogyó sarlója látszik, de mivel az elv az, hogy a jeruzsálemi idő számít, az ott élők is ehhez igazodnak.

Részletesebb leírás:

[link]

A zsidók csak Hillél rabbi i.u. III. századi naptárreformjától kezdve számolják az újholdat a holdsarló megpillantásának módszerével, és nem a korábbi, jól bevált csillagászati újholddal. Tehát a bibliai időkre nem bizonyíték az, hogy most hogyan is használják, mert azt megváltoztatták-

A bizonyíték, hogy a Bibliában lévő újhold nem a megpillantásos módszerrel volt számítva, és hogy csillagászati újholdak voltak az, hogy a megpillantásos módszerrel nem lehet előre kalkulálni, csak körülbelülire lehet megmondani, hogy mikor lesz látható a holdsarló, és rossz idő miatt akár több nappal csúszhat a "bejelentés" Viszont a Bibliában előre kalkulált újholdakról olvashatunk, pl.: Dávid előre tudta, hogy mikor lesz az újholdi lakoma, amire hivatalos volt Saulnál:

1Sám 20,5 És monda Dávid Jonathánnak: Ímé HOLNAP újhold lesz, mikor a királylyal kellene leülnöm, hogy egyem, de te bocsáss el engem, hogy elrejtőzzem a mezőn a harmadik nap estvéjéig.

1Sám 20,18 Monda pedig néki Jonathán: Holnap újhold lesz, és kérdezősködni fognak utánad, mert helyed üres leend.

A megpillantásos módszer esetén nem lehet tudni előre, hogy holnap lesz-e az újhold, mivel ez csak annak a sarló megjelenésekor lesz biztos, és tudható.

Ha számítható lenne a holdsarló megjelenése, akkor nem kellene a zsidónak a bejelentéses dologgal törődni, ahogy valaki írta korábban, hogy ez a módszerűk (Hillel óta), hogy valaki figyeli, mikor jelenik meg a holdsarló csíkja, azután ez alapján bejelenik, hogy aznap van. Minderre nem lenne szükség, ha számítható lenne a sarló megjelenése.

Nos, éppen most olvastam egy Qumráni töredékek fordítását, amelyben hat évre előre, a papi szolgálatok beosztásának megfelelően van megadva, hogy melyik hétnek hanyadik napján van az újhold napja. (persze az ünnepek és egyéb is van, most csak ezt idézem ki a könyvből, Fröclih Ida - A Qumráni szövegek magyarul című könyvéből)

"És az újhold Mijámin (pap hetének) harmadik napján van, amely a nyolcadik honap huszonötödik napja. Jákim (hetének) harmadik napján (napján), amely a kilencedik hónap huszonnegyedik napja. És az újhold Sekanja pap hetének negyedik napján van, amely a kilencedik hónap tizenegyedik napja. .... (és így tovább 6-évre felosztva)

Forrás, részlet a Mishmarot B, 4Q321 fragmentből