Mit tehetnék, hogy leküzdjem a gyónás előtti idegességet?

A cetli tényleg nem baj, sőt. :) Csak arra vigyázz, hogy utána tépkedd szét és dobd ki/égesd el, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön. :) Meg különben is jó érzés, hogy lám, Isten megbocsátott, és ahogy ez a cetli megsemmisül, úgy felejtette el a vétkeimet teljesen.

Gondolj arra gyónás előtt, hogy a végtelenül irgalmas és szerető Istennel találkozol, aki szabaddá tesz a gyónás által. Lehajol és megölel, elfelejt mindent, amit elrontottál. Így örömmel mehetsz gyónni. A paptól se görcsölj, a gyónási titok miatt nem számít neki, ki vagy és mit gyónsz meg, kötelessége elfelejteni, és ezt a papok 99,9%-a tartja is! Nem is tudnának annyi teherrel élni, ha nem tennék meg.

Amúgy pedig tényleg jobb gyakrabban járni gyónni, mert nagyon felszabadító tud lenni, másrészt tényleg gyakorlod is, harmadrészt annyi bűnt még könnyen a fejében tud tartani az ember, és kevésbé cikinek is érzi, ha kevesebbet kell meggyónnia. Meg az is, hogy nem kell félni a kérdéstől, hogy "és miért csak most jössz" (persze ezt ált. nem kérdezi a pap, de a félelem bennünk lehet).

Ha pedig valami kínos bűnöd van, azért vagy ideges, igyekezz úgy megfogalmazni, hogy ne érezd kellemetlennek. (pl. paráznaság helyett: vétettem a szent tisztaság ellen)

Isten szeret, Hozzá mész oda, az emberré lett Jézushoz. Ő szeretetből hajolt le hozzánk és lett ember, szeretettel hallgat végig, bármit is mondj Neki, ne félj!

God bless You!

Ateista vagyok, de nem kíméllek!

Mi lenne ha nem vétkeznél, és akkor nem lenne mit meggyónnod?!

Én is sokáig rettegtem előtte, és én a "kutyaharapás szőrivel"-módszert választottam: megkértem a papot, hogy szemtől szemben gyónhassak, ne kelljen fallal elválasztva. Először egy lelkigyakorlaton találkoztam ilyennel, és nekem nagyon megtetszett, sokkal személyesebb. Nem mondom, hogy próbáld ki, de nekem ez segített. Persze amikor kevés az idő, akkor én is elintézem pár perc alatt - persze ugyanúgy bűnbánattal.

Nem gáz, ha cetlit írsz, bár én nem szoktam, végigmegyek a 10parancsolaton (már amelyik aktuális :)).

De akkor sincs baj, ha belekeveredsz :)

Egy a lényeg: ott vagy és tisztulni szeretnél :)

Nem vagyok ateista, de mégis azt tanácsolom, hogy akkor inkább el se menj gyónni, ha így érzel.

Hiszen éppen, hogy Isten kegyelmét mész megtapasztalni, nem pedig az itéletét. Fontos lenne tudni mitől félsz. Istentől? Tőle fölösleges, legalábbis gyónás előtt fölösleges, hiszen Ő a gyónás nélkül is pontosan tudja a vétkeidet, még nálad is jobban..

A paptól félsz? Nahát neki meg aztán semmi köze a vétkeidhez. Abszolút magánjellegű információk ezek és egyáltalán nem tartoznak rá. Isten a gyónás nélkül is tudja mit tettél és ha őszinte megbánás van benned, akkor megbocsát. De csak azért, mert meggyóntad és mert elmondasz 3 miatyánkot, nem fog megbocsátani. Ez csak illúzió.

Érdekes kérdés még, hogy miféle vétkei lehetnek egy 17 éves lánynak és hogy vajon a vétkeid elkövetése előtt miért nem idegeskedsz?

Elméletileg a dolognak ez a rendje:

- vétkezel (sajnos)

- megbánod és bocsánatot kérsz Istentől! .. nem a paptól. :)

- többet nem vétkezel (ezzel elnyered a bocsánatát Istennek)

Gratulálok a sok álszent lepontozónak!

Mért kell gyónni? mert vétkeztetek.

Akkor miért nem lehet úgy élni, hogy betartjátok a vallásotok előírásait?!

Qkker kedves, először is a lepontozás a kérdésre adott válasz hasznosságát mutatja, dehát ezt te is tudod biztos. Emiatt ne háborogd.

Másrészt biztos utánaolvastál, csak épp elfelejtetted: bűn nélkül élni nem lehet. Emiatt se morcizz, most eszedbe juttattam, amit úgyis tudsz.

Harmadszor pedig álszentnek nevezni semmiképp nem lehet azt, aki nem azt hirdeti magáról, hogy bűntelen, hanem épp az ellenkezője miatt kérdez, s próbál tenni ellene.

Sajnálatos, hogy ilyen rossz napod van.

Szia Kérdező!

Én egy kicsit spirituálisabban közelíteném meg a kérdést és azt mondanám hogy a gyónás előtti idegesség az nem más mint kísértés. A patásnak minden gyónás egy elvesztett csatát jelent ezért mindent megtesz hogy elvegye az ember kedvét tőle.

A nővérem egy időben minden gyónás alkalmával elájult és így nem tudott gyónni. Egyszer viszont egy másik atyánál gyónt aki amikor látta hogy elájul akkor gyóntatás után külön kézrátétellel imádkozott érte. Ettől kezdve többet nem ájult el.

Én a helyedben minden gyónás előtt imádkoznék azért hogy Isten vegye el tőlem ezt az idegességet. Érdemes imádkozni azért is hogy a Szentlélek segítsen gyónás közben, mutassa meg hogy mit kell meggyónni. Meg azért is hogy a papon keresztül Jézus szóljon a gyónáskor és így jó tanácsokat tudjon adni.

De az is jó ötlet hogy ha valamelyik szimpatikusabb pappal külön beszélsz kérsz időpontot és külön gyónsz és így lehet hogy könnyebben megy. Érdemes szerezni lelki vezetőt is aki a gyóntató is lehet egyben.

Az is jó ötlet ha amikor érzed hogy jön az idegesség akkor inkább arra gondolsz hogy mi volt az ára annak hogy gyónni lehessen, vagyis hogy Jézus milyen nagy áldozatot hozott értünk azért hogy a bűnök bocsánatot nyerhessenek. Ha erre koncentrálsz akkor ehhez az áldozathoz (kereszthalálhoz) képest az idegesség már lehet hogy nem is fog zavarni.

14:25-ös vagyok megint.

Örülök hogy ezek szerint tisztában vagy vele hogy a patás és a kollégái valóságosan létező alakok akik ellen folyamatos szellemi harcot kell folytatnunk. Miután az eddigi válaszomat hasznosnak találtad írok még néhány tippet az ilyen és hasonló kísértések ellen:

- Amikor észrevesszük hogy kísértés ér minket (pl. helytelen gondolatok jönnek) akkor a legjobb azonnal elkezdeni imádkozni. A legjobb ha Istent dicsőítjük, mondjuk "Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké!". Ezt addig érdemes csinálni amig a kísértés tart. Ha valaki ezt csinálja azzal az összes kísértése értelmetlen lesz, sőt több imát fog eredményezni. Ez a patásnak nagyon rossz üzlet, aki így tesz azt ezek után nagyon meg fogja gondolni hogy mikor támadja legközelebb hiszen nem akarja hogy többet imádkozzon az illető, ráadásul nem is bírja elviselni az Isten dicsőítését, ilyenkor menekülnie kell.

- Egy másik taktika, hogy a kísértés elviselését mint áldozatot felajánljuk Istennek áldozatként mondjuk megtérésekért. Ez szintén azt jelenti hogy a kísértést ami egy negatív dolog valami pozitívvá változtattuk. A patás ebben az esetben is abban lesz érdekelt hogy az illetőt inkább ne is kísértse.

Én inkább az első módszert szoktam alkalmazni, és emellett még minden nap elmondok 3 Szent Mihály imát. Amennyire én meg tudom ítélni így elég kevés kísértés ér. Egyébként még annyit a Szent Mihály imáról hogy többször is álmodtam már arról hogy ezt az imát mondom különböző bukott angyalok ellen és álmomban mindig nagyon hatékony volt ez az ima. Tudom ez nem valami komoly bizonyíték de azért megemlítettem hátha valaki azért elhiszi. Sokszor szokott olyan álmom lenni aminek tényleg jelentősége van ezért veszem komolyan az ilyesmit.