Isten tényleg csak 6000 éve teremtette a Földet?

a Bibliában van benne:

"...mert ezer esztendő annyi előtted mint a tegnapi nap,amely elmúlt,és mint egy őrjárásnyi idő éjjel.."

a teremtés sem 7 emberi nap..a fentiek miatt sem..ha belegondolsz...de ez csak szubjektív meglátás...sztem így van.

Szerintem pedig 7 nap volt a teremtés, és kb. 6000 éves (nem pontosan) a Föld.

(De nem követelem, hogy elhiggyétek, úgyhogy legyetek olyan kedvesek, és ne hülyézzetek le azért, mert kifejtettem a véleményemet.)

Egyébként:

1. Hallottam már olyat, hogy C-14 rossz egyenleten alapszik, de nem vagyok fizikus, így biztosat nem tudok mondani. De abban biztos vagyok, hogyha a politikának vagy a gazdaságnak nem áll érdekében, hogy tudjuk hogy mennyi idős a Föld, akkor számolhatnak a tudósok akármennyit, úgyis csak azt fogják nyilvánosságra hozni, ami bizonyos csoportok érdekinek megfelelnek. (Pl: szeptember 11. mai napig úgy van beállítva, hogy a szegény amerikaiakat megtámadták a gonosz arab terroristák, és aztán ezzel a felkiáltással Amerika lebombázta az olajban bővelkedő országokat (Irak, Afganisztán). Fahrenheit 11-et ajánlom figyelmetekbe. Az a szomorú ebben a történetben, hogy bizonyos csoportok üzleti érdekei fontosabbak, mint az emberéletek.)

2. Ez csak egy felvetés, de a honlappal együtt, amit kedves kérdező, belinkeltél, már elég elgondolkodtató.

A meséknek itt-ott van valóságalapjuk. Dinoszauruszok leírása szerintetek nem hasonlít a mesebeli sárkányokéra? (Szerintem simán lehetett, hogy a dinoszauruszok is az emberrel egyszerre éltek a Földön, csak menet közben kihaltak/kiirtották őket.)

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet. Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

A teremtési beszámoló tüzetes megvizsgálása feltárja, hogy az események, melyek elkezdődtek az egyik „napon”, a rá következő első vagy akár több napon át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési „nap” elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva — feltehetőleg a vastag felhők miatt — nem ért el a föld felszínére (Jób 38:9). Az első „napon” ez az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe.

A második „napon” nyilvánvalóan tovább folytatódott a légkör kitisztulása, s ezzel létrejött a fent lévő vastag felhők és a lent lévő óceán közötti tér. A negyedik „napon” lassanként olyan mértékben kitisztult a légkör, hogy láthatóvá vált „az égbolton” a nap és a hold (1Mózes 1:14–16). Más szavakkal, az ember szempontjából, a földről nézve, kezdett észlelhetővé válni a nap és a hold. Ezek az események fokozatosan mentek végbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények kezdtek megjelenni — köztük rovarok és hártyásszárnyúak. A Biblia azonban arra mutat, hogy a hatodik „napon” Isten még mindig ’formált a földből minden mezei vadat és az egek minden repdeső teremtményét’ (1Mózes 2:19).

A Biblia nyelvezete tehát nyilvánvalóan helyt ad annak a lehetőségnek, hogy a „napok” — vagy teremtési időszakok — nagyobb eseményei nem azonnal, hanem fokozatosan játszódtak le. Némely esemény a következő teremtési „napokon” is folytatódhatott.

Az első „nap” eseményeinek leírásánál a világosságra használt héber szó az ór, amely az általánosságban vett világosságra utal, a negyedik „nap” esetében viszont a máór szó szerepel, amely a világosság forrására utal.

A maga neme szerint

Vajon a növényeknek és az állatoknak ez a fokozatos megjelenése azt jelenti, hogy Isten az evolúciót használta fel, hogy létrehozhassa az élőlények rendkívüli sokféleségét? Nem. A beszámoló egyértelműen kijelenti, hogy Isten a növény- és állatvilág minden alapvető ’nemét’ megteremtette (1Mózes 1:11, 12, 20–25). Ezek az eredeti ’nemek’ vajon úgy lettek beprogramozva, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez? Mi határozza meg egy bizonyos ’nem’ határát? A Biblia erről nem beszél. Azt viszont igenis kijelenti, hogy az élő teremtmények ’a maguk neme szerint kezdtek nyüzsögni’ (1Mózes 1:21). E kijelentés szerint van határa annak, hogy mekkora változatosság léphet fel egy ’nemen’ belül. Az ősmaradványok és a modern kori kutatások egyaránt azt az elméletet támasztják alá, hogy a növények és az állatok legalapvetőbb kategóriái még mérhetetlenül hosszú idő alatt is vajmi keveset változtak.

Némely fundamentalista állításával ellentétben a teremtési beszámoló nem tanítja azt, hogy a világegyetem — beleértve a földet és rajta minden élőlényt — rövid időszak alatt lett megteremtve, és viszonylag nem is túlságosan régen. Amit viszont a világegyetem megteremtéséről és a földi élet megjelenéséről ír a Biblia, az sok újabb tudományos felfedezéssel megegyezik.

Számos tudós a filozófiai nézetei miatt veti el a Bibliának azt a megállapítását, hogy Isten teremtett meg minden dolgot. Érdekes azonban, hogy a Bibliában, az ókori teremtési beszámolóban Mózes azt írta a világegyetemről, hogy volt kezdete, és hogy az élet szakaszosan, fokozatosan jelent meg korszakokon keresztül. Honnan tudott hozzájutni Mózes a tudomány szempontjából ilyen pontos információhoz mintegy 3500 évvel ezelőtt? Erre csak egy ésszerű magyarázat létezik. Az a Személy, akinek van hatalma és bölcsessége az egek és a föld megteremtéséhez, kétségtelenül el tudta látni Mózest ilyen magas fokú ismerettel. Ez sokat nyom a latban a Bibliának arra az állítására vonatkozóan, hogy „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16).

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). A bibliatudósok megegyeznek abban, hogy az a cselekmény, amit ez a vers ír le, az nem azonos a 3. verstől említett teremtési napok eseményeivel. És ez nagy horderejű kérdés, tudniillik a Biblia azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy a világegyetem, beleértve a mi Föld bolygónkat is, már egy meghatározatlan idővel azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld megközelítőleg 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a megállapítások — vagy azok a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tesznek — ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg ezt a bibliai szövegrészt.

Amikor ezt irták, akkor még nem tudták hány éves a Föld

Azt is gondolták, hogy a Föld lapos

Érdekes módon ehhez a kreácionisták annyira már nem ragaszkodnak

Milyen alakú a Föld?

Az ókorban az emberek általában úgy gondolták, hogy a Föld lapos. Viszont a görög filozófus, Püthagorasz már az i. e. hatodik században felállította azt az elméletet, hogy a Földnek szferikusnak (gömbnek) kell lennie. Ézsaiás még így is megelőzte két évszázaddal Püthagorasz elméletét, ugyanis rendkívül egyértelműen és határozottan kijelentette: „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ézsaiás 40:22, kiemelés tőlünk). A héber chugh szót, melyet itt „kerekségnek” fordítottak, a „gömb” szóval is vissza lehet adni. Érdekes, hogy csak a gömb alakú tárgyak tűnnek bármilyen látószögből kereknek. Korát jóval megelőzve Ézsaiás próféta tehát egy olyan kijelentést tett, mely tudományos szempontból megállja a helyét és mentes az ókori mítoszoktól.

Szaknyelven szólva a Föld, mely a sarkoknál kissé lapult, forgási ellipszoid.

A Biblia tehát nem tükrözi vissza a földet lapos korongnak tartó korabeli elképzeléseket. A Biblia pontos.

A Biblia leírásának idején különböző elképzelések uralkodtak azzal kapcsolatban, hogy mi tartja fenn földünket a világűrben. Egyesek például azt hitték, hogy egy hatalmas tengeri teknős hátán álló négy elefánt hordozza a földet. A Biblia azonban a leírásának idején általánosan elfogadott, a valóságtól elrugaszkodott, tudománytalan nézeteket nem tükrözi vissza, ehelyett egyszerűen kijelenti: „[Isten] terjeszti ki északot az üresség fölé, függeszti fel a földet a semmiben” (Jób 26:7). A Bibliának ez a korrekt, 3000 éves kijelentése, miszerint a föld nincs látható módon rögzítve, összhangban van a nehézségi erő és a mozgás sokkal később felismert törvényeivel. „Honnan ismerte Jób az igazságot? — kérdezte egy hittudós — nehezen megoldható kérdés a Szentírás ihletettségét tagadók számára.”

-a Biblia a tudomány mai ismerete szerint sorolja fel a teremtés különböző szakaszait, amire aligha lehet magyarázatot találni, ha a Biblia csupán emberi eredetű lenne. Ez további példa a Biblia sok más olyan részlete közül, amelyeket az újonnan szerzett ismeretek megerősítettek. Joggal mondhatta a minden idők egyik legnagyobb tudósa, Isaac Newton: „Egyetlen tudomány sem hitelesebb, mint a Biblia vallása.”