Ha pár szóban meg kellene fogalmaznod, mit mondanál, kicsoda Isten? Mi az első dolog ami eszedbe jut, mikor ezt a szót hallod?

Minden...

Teremtő, Működtető, Befejező. Én mindent hozzá vezetnék vissza. Mindent.

Mennyei édesapa, aki - bármilyen hihetetlen is, de - feltételek nélkül szeret. Ezért bízhatunk benne, lehetünk őszinték, mert elfogad, és nem utasít el.

... és egy új nézőpontból: Ő AZ ÉNEKES. :D

David Phelps – The Singer

http://www.youtube.com/watch?v=33Nh6S0n9LY

Shalom. :)

Egyetemes Elme, ami nem "holmi" agy játéka, amiben Minden létezik egyszerre, ami ezáltal Teljes, Hiánytalan, ami teljes tudatában van Önmagának. Ezen Elmében létezik, és ebből az Elméből jelenik meg bármi.

üdv

27/F

LastOne.Left

'Isten Szellem, és akik őt imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádniuk' – írja a Biblia, a János 4:24-ben.

A legfőbb Szuverén, bár szellem, sohasem rejti el magát, nem burkolódzik misztikus homályba, és nem titkolódzik. Az, hogy ő szellemi lény, nem jelent áthatolhatatlan akadályt a helyes szívállapotú emberek számára, akik szeretnék megismerni a szeretetét, hatalmát, bölcsességét és igazságosságát. Ezek a tulajdonságok szintén jellemzik őt, és a teremtésből is nyilvánvalók (Róma 1:19–21).

De Isten személyiségét a legfőbb tulajdonságával is ki lehet fejezni, ami a szeretet. A szeretete olyan kiemelkedő, hogy ő a szeretet megtestesítője (1János 4:8). Ez a tulajdonság magába foglalja Isten személyiségének más vonásait is, például az irgalmat, a megbocsátást és a hosszútűrést (2Mózes 34:6; Zsoltárok 103:8–14; Ézsaiás 55:7; Róma 5:8).

"A másik egy sokkal fejlettebb gondolat. Fentebb is írta valaki, hogy a "megvalósult világ". A kis egyéni tudatok/lelkek az Egy részei."

Tehát akkor az "Isten" szó egy szinonímája az "Univerzuménak", vagyis ahol "Isten"-t mondok, azt úgy kell érteni, hogy "Univerzum"?

"Teremtő szeretet." - Tehát ha írok egy szerelmesverset, akkor az a szerelem, ami ihletet adott, az az Isten?

"Végtelen szeretet. A legjobb barát." - Akkor miért nem így hívjuk?

"Isten maga az univerzum, a szeretett , a teremto gondolat, a tokeletes intelligencia, a szellem a lelek, a tudat,lelkiismeret.Mindenkiben benne van Egy... es O maga az Egyseg.Felfoghatatlan az emberi agy altal."

Vagyis Isten ismét csak az Univerzum maga. Ha felfoghatatlan, akkor miért is mondasz róla bármit is? Ha meg mondasz róla valamit, akkor mégsem teljesen felfoghatatlan. Ha pedig valamennyire is felfoghatatlan, akkor honnan tudod, hogy amit vélsz róla, az igaz és nem csak azért hiszed, mert a felfoghatatlan részek felfogása nélkül pusztán csak ilyennek látszik?

@ Srapnel:

Már megint bonyolítod a dolgokat. :D

1. <Tehát akkor az "Isten" szó egy szinonímája az "Univerzuménak", vagyis ahol "Isten"-t mondok, azt úgy kell érteni, hogy "Univerzum"?> és <"Végtelen szeretet. A legjobb barát." - Akkor miért nem így hívjuk?>

A "feladat" az volt, hogy fogalmazzuk meg, kicsoda Isten, mi jut először eszünkbe e szó hallatán; nem konkrét és teljes definíciók leírása vagy szinonimák keresése. Szerintem nem is lehetne pontosan definiálni, csak részlegesen; ill. a tulajdonságait összegyűjtögetni.

Hogy ne az elcsépelt viccel jöjjek, amelyben a vaknak próbálják elmagyarázni, milyen is az elefánt, inkább egy másik analógiát hozok: Ha egy kisgyerek nem ismeri pl. a "rebarbara" szó jelentését, akkor lehet, hogy elég a szót elhelyezni a jelentésmezőben : A rebarbara egy növény. De tudunk külső tulajdonságokat vagy egyéb jellemzőket is mondani: a szára hosszú, pirosas színű, az íze savanykás; kis mennyiségben egészséges, nagyobb adagokban viszont betegségeket okoz; a legjobb nyersen fogyasztani, de gyümölcslevesbe vagy -joghurtba is tehetjük (még mindig szigorúan csak keveset!); gyógyászati célokra is használják stb. A legjobb talán, ha elmegyünk a piacra / a zöldségeshez, veszünk néhány szál rebarbarát, így közvetlen érzékszervi tapasztalatokat teszünk lehetővé.

Istennel ez utóbbi jelenleg nem lehetséges: az érzékszerveink számára elérhetetlen. Tudunk tulajdonságokat vagy egyebeket mondani, de ezek nem azonosságot jelentenek. Mint ahogyan a rebarbara szára pirosas színű, de a pirosas szín nem egyenlő a rebarbarával. Továbbá a rebarbara egy növény, de nem minden növény rebarbara (halmaz - valódi részhalmaz).

2. <"Teremtő szeretet." - Tehát ha írok egy szerelmesverset, akkor az a szerelem, ami ihletet adott, az az Isten?>

Teljes (= megfordítható) azonosításról szó sem lehet. :)

Isten maga a szeretet és Ő a teremtő. De az ihletadó szerelem nem maga Isten. [Ha nem bírod ebben a témakörben a humort, akkor csak a zárójel után olvasd tovább. Ha pedig bírod: Eltévesztetted a házszámot: Érosz egy házzal odébb lakik, a Múzsák közvetlen szomszédságában. :) ]

3. < Ha felfoghatatlan, akkor miért is mondasz róla bármit is? >

Mert az ember már csak ilyen: szeretne mindent meghatározni, biztosan és pontosan tudni, ezért próbálkozik. Ennek te vagy az egyik legjobb példája szerintem. ;)

<Ha meg mondasz róla valamit, akkor mégsem teljesen felfoghatatlan.>

De nem ám. :)

"A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink” (5Mózes 29:28)

"Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni." (Példabeszédek könyve 25:2)

Tehát kaphatunk kinyilatkoztatást, ill. kikutathatunk némely dolgokat; ez (is) a feladatunk. :)

4. <Ha pedig valamennyire is felfoghatatlan, akkor honnan tudod, hogy amit vélsz róla, az igaz és nem csak azért hiszed, mert a felfoghatatlan részek felfogása nélkül pusztán csak ilyennek látszik?>

Nem tudhatjuk, csak azt gondoljuk, hogy tudjuk; ill. a jelenlegi meghatározásaink alapján mondjuk azt, hogy tudjuk. A helyzet az (mindennel és mindenkivel!), hogy vannak bizonyos elképzeléseink + megszerzett tudásunk, ismereteink + belső bizonyosságaink stb., amennyire az agyunk képes felfogni a dolgokat és gondolkodni rajtuk; de vannak dolgok, amikkel nem tudunk mit kezdeni évezredek óta.

Neked mi az, amiben 100 %-ig biztos vagy? Nem tudományos tényekre, elméletekre, levezetésekre gondolok, hanem az élettel kapcsolatos dolgokra.

Egy példa: Mennyire felfogható a zenei "a" hang? Mit tudunk róla, hogyan tudjuk meghatározni? Nem látható, nem tapintható, nincs illata, sem íze. Egyetlen érzékszervünk a fül, amit használni tudunk, mivel a hang hallható, ha egy ember vagy egy hangszer megszólaltatja.

Ha kottát olvasok, tudom, hogy a 2. vonalközben levő hang az "a"; ha írok, tudom, hogy oda kell elhelyeznem, hogy akár én, akár más később egyértelműen tudja, hogy az egy "a". Maga a lejegyzett fekete pötty az "a" valóban? Dehogyis, csak egy jel...

Vagy egy kis fizikával: A hangoknak az ábécés névvel történő megnevezése a rezgésszámuk alapján történt; tehát a 440 Hz-hez tartozó hangot elnevezték "a"-nak; ugyanez megfordítva: az "a" hang az, amelynek frekvenciája 440Hz. A frekvencia maga a hang? Nem. A "440 Hz" az "a" hang? Nem.

Nincs abszolút hallásom, de többnyire egy kisszekund eltéréssel meg tudom határozni a hangmagasságokat. [Most direkt tettem egy próbát: hajszálra sikerült. :) ] Benne van az "a" a hangvillában vagy bármelyik hangszerben? Nem hinném. :D Benne volt a fejemben / az agyamban / valamelyik agysejtemben? Nem volt benne fizikai hangként, legalábbis nem éreztem a rezgést. ;)

De van egy bizonyos "képzete" a hangnak, és a különféle szerveim segítségével (idegsejtek, szinapszisok, hangszálak, tüdő stb.) meg tudom szólaltatni a valódi "a" hangot. De nem tudom megfogni, nem tudok fotót készíteni róla, és nem lehet eltenni emlékbe sem :D... Elszállt, elment, eltűnt... [Hanghordozókon meg lehet örökíteni persze, de sokkal előrébb ezzel sem jutunk.]

Vagy ami a mai napig titok: Hogyan tanul meg beszélni egy kisgyerek? Le tudjuk írni a folyamat állomásait, tudunk az agyműködésről néhány dolgot stb. De hogy MI és HOGYAN történik pontosan... Halvány gőzünk nincs... :(

Ezért mondtam, hogy semmit nem tudunk igazából. Itt vagyunk az Univerzumban :D, próbáljuk megismerni ezt az egész katyvaszt valamennyire; próbálunk értelmet és célt találni benne és az életben, és ez részben sikerül is. Gondolkodunk, filozófiai és más tudományos elméleteket gyártunk, tapasztalunk és kísérletezünk; újragondolunk, új kísérleteket végzünk, régebben ismeretlen tényezőket veszünk figyelembe, szükség esetén változtatunk... És még mindig nem tudunk szinte semmit. Nekem sem nagyon tetszik, de ez van.

Bocsi, ez már megint nagyon hosszú lett.

Üdv. :)

"Mert az ember már csak ilyen: szeretne mindent meghatározni, biztosan és pontosan tudni, ezért próbálkozik. Ennek te vagy az egyik legjobb példája szerintem. ;)"

Nem, én annak vagyok a példája, hogy a saját ellentmondásaitokat elétek tegyem, ha már ti nem ismeritek a saját gondolataitokat.

Te pedig annak vagy példája, aki a komolyság és vicc határán egyensúlyoz azért, hogy kényelme szerint váltson oldalt, ha már mást nem tud. Emellett nem adja meg azt a minimális tiszteletet a másiknak és gondolatainak, hogy ne csináljon rendszeresen viccet mindkettőből. No és aki most ezt a véleményt is fel fogja majd használni arra, hogy engem humortalan, merev, görcsös és egyéb, szabadon választott, ám kevésbé pozitív jelzővel illessen, vagy legalább is valami primitív viccel ezt sugallja. Úgyhogy rajta, most se hagyd ki!

"Már megint bonyolítod a dolgokat. :D"

Szmájli ide v. oda, valójában nem én bonyolítom, hanem ti, csak nem gondolkodtok el odáig, hogy ez számotokra is kiderüljön...

"A "feladat" az volt, hogy fogalmazzuk meg, kicsoda Isten, mi jut először eszünkbe e szó hallatán; nem konkrét és teljes definíciók leírása vagy szinonimák keresése."

Valójában ti pont efelé mentek: ilyeneket próbáltok meg kitalálni.

"Isten maga a szeretet és Ő a teremtő."

Kéretik értelmezni ezt a kifejezést: "maga a szeretet".

"Nem látható, nem tapintható, nincs illata, sem íze. Egyetlen érzékszervünk a fül, amit használni tudunk, mivel a hang hallható, ha egy ember vagy egy hangszer megszólaltatja."

A hallórendszer is csak egy érzékszerv, ami fizikai történéseket ingerré alakít. Amiről most szó van, annak fényében teljesen mindegy, hogy látsz-e valamit, vagy hallasz.

"Nem tudhatjuk, csak azt gondoljuk, hogy tudjuk; ill. a jelenlegi meghatározásaink alapján mondjuk azt, hogy tudjuk. A helyzet az (mindennel és mindenkivel!), hogy vannak bizonyos elképzeléseink + megszerzett tudásunk, ismereteink + belső bizonyosságaink stb., amennyire az agyunk képes felfogni a dolgokat és gondolkodni rajtuk; de vannak dolgok, amikkel nem tudunk mit kezdeni évezredek óta."

Ez szép és közismert gondolat, de mégis mit bizonyít, vagy miben segít?

"Nem tudományos tényekre, elméletekre, levezetésekre gondolok, hanem az élettel kapcsolatos dolgokra."

Nem értem a kérdést akkor. Mit szeretnél? Hogy ilyeneket írjak, hogy "szeretet", "becsület", "igazság", stb.? Mitől lennének ezek a képlékeny fogalmak valódiabbak, vagy eredendőbbek, mint mondjuk egy kiló homok?

Nem értem a zenei A hangos példádat, hogy mégis mire akartály kilyukadni. Mert mintha arra írtad volna, hogy nem lehetsz biztos semmiben és ezzel szemben tökéletes definícióját adtad neki (440 Hz).

"Benne van az "a" a hangvillában vagy bármelyik hangszerben? Nem hinném."

Pedig bizony benne van. Ugyanis a hangvillád, úgy változtatás nélkül más hangot nem is tud megszólaltatni. A hangvillád anyagában és méretezésében benne van az A hang. Akkora a szárainak mérete, hogy csak A hangnak megfelelő rezgés tudjon benne létrejönni. A gitár húrjai is azért olyan hosszúak és azért vannak pont úgy meghúzva a hangkulccsal, ahogy, mert különben nem a megfelelő hangokat szólaltatná meg. Szerinted minek vannak a zongorahangolók, ha nem a zongora adja ki a hangokat, vagy nem a zongorán múlna, hogy milyen hang jön ki belőle?

"De nem tudom megfogni, nem tudok fotót készíteni róla, és nem lehet eltenni emlékbe sem :D... Elszállt, elment, eltűnt... "

Egy digitális fénykép egy bitsorozat egy (két dimenziós) fényjelről. Egy digitális hangfelvétel meg egy bitsorozat egy hangjelről. Ennyi. A fotó semmivel sem valódibb, vagy "dologabb", mint egy hangfelvétel.

"Hanghordozókon meg lehet örökíteni persze, de sokkal előrébb ezzel sem jutunk."

Mert "hová" akarsz jutni? Nem nagyon derül ki abból, amit írtál. Csak rendszertelen keveréke gondolatoknak.

"Vagy ami a mai napig titok: Hogyan tanul meg beszélni egy kisgyerek? Le tudjuk írni a folyamat állomásait, tudunk az agyműködésről néhány dolgot stb. De hogy MI és HOGYAN történik pontosan... Halvány gőzünk nincs... :("

Na és?! Ez mit bizonyít azon kívül, mint amit állít?

"És még mindig nem tudunk szinte semmit. Nekem sem nagyon tetszik, de ez van."

Nekem pedig tetszik, de na és?