Birkák legyünk vagy istenek?
A keresztények (vagy akár más vallásúak is) gyakran megkapják, hogy gyengék, akiknek támaszra van szükségük, birkák, akiket irányítani kell. És ezért, akik más nézeteket vallanak (pl. ateisták vagy sátánisták), át akarják venni a pásztor szerepét, mert őket ugyan senki nem fogja irányítani, kordában tartani.
Nem lehet, hogy a helyes út a kettő között van valahol? Úgy értem, hogy a jó pásztor az, aki terelgeti, védelmezi a nyáját, de eközben erősíti, tanítja is őket, hogy előbb-utóbb túl jussanak a birkaságon. A jó birka pedig előszöris elfogadja a birkaságát, belátja, hogy valóban gyenge, ami nem szégyen, hanem az erősödés alapfeltétele (belátás), és a pásztor segítségével, tanácsainak betartásáva, irányításának elfogadásával együtt igyekszik önállósodni.
Vagy egy másik, egyszerűbb példa: az se jó, ha a gyerek szülőnek képzeli magát, ugyanakkora hatalommal akar bírni, mert a büszkesége nem engedi, hogy alárendelje magát a szüleinek. Viszont az sem jó, ha a szülők mindent megcsinálnak helyette, mert így a gyerek gyerek marad, nem fejlődik. Középút: a szülő irányít, amibe beletartozik, hogy néha parancsol, büntet, ami ugyan kellemetlen mindkét félnek, de csakis a gyerek érdekében teszi, hogy végül ő is felnőtté válhasson. Tehát nem elrejti előle a felnőttség titkát, hanem pont hogy vezeti felé, csak éppen fokozatosan, mert ez időbe telik. Valamennyi szabadságot ad, de nem annyit, hogy "kisfiam, a szabad akarat szent, úgyhogy nyugodtan nyúlj csak bele a konnektorba, én nem gátollak semmiben".
válasza:A birkasággal az a baj,hogy ha megpróbálsz kivonulni a nyájból akkor vagy vissza rántanak vagy lenéznek. Persze ez nem csak vallásnál van így. Ha a barátaid a fehér kenyeret szeretik te pedig a barnát akkor szinte biztos,hogy rábeszélnek a fehérre.
A pásztor pedig nincs meg birka nélkül. Ráadásul terelni a nyájat és tanítani két külön dolog. Vannak olyan egyházak akik csak terelik nem engedik kibontakozni. Lásd jehova tanui, szcientológia. És vannak rugalmasabb vallások is. A pásztor se tudja feltétlenül,hogy mi jó a nyájnak, néha csak a hatalom vágy miatt irányít.
Az arany középút pedig relatív. Van ahol már az szabad akaratnak számít,hogy kiválaszthatod a ruhát amibe templomba mész de ott is csak korlátozott számból. Van ahol már azért kapsz a fejedre mert meghallgattál egy rock számot amibe szerepel a franc szó. Meg nem lehet tudni melyik parancs/büntetés hasznos.
válasza:Vidiripi
A keresztények pásztora Jézus! A helyes út nem a kettő között van Jézus példáját követve az a helyes út.
válasza: válasza:09:59
Ezzel egyetertek, hiszen en szemely szerint Jezus tanitasat elfogadtam, tiszteletben tartottam, de ez mar egyuttjart azzal, hogy a mindennapokban, a sajat eletemben gyakoroltam azt.
Elfogadom Istent, viszont Jezusnak a Mester, a tanito szerep jutott, tehat kovetoje leszel, de nem eleg kovetni, hanem a tanitast kell gyakorolni, hiszen az egesznek a lenyege ez!
A szulonek hasonloan kene "vezetni" a nyajat, a gyermekeit, tehat nem szigor, de nem is kenyeztetes, szeretetben, es peldat mutatni annak, tehat nem korlatozni, fenyegetni stb. hanem turelmesen es nemi tudassal, tapasztalattal segiteni azt, aminek aztan az onallo, felnott eleteben mar hasznara fog vallni.
válasza:"majd alárendelte magát neki... már aki."
Valóban istenek vagyunk, vagy inkább a részei, de vannak olyan más részek, amik hatalmasabbak, erősebbek nálunk. Ha nem rendeljük alá magunkat, dacból, attól még ugyanúgy erősebb marad. És az, ami erősebb, mint mi, nem biztos, hogy rosszat akar nekünk, nem biztos, hogy a mi kárunkra erős. Ezt az erőt a saját malmunkra is hajthatjuk.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!